Nyári játékok

Az egész történet úgy kezdődik, mint valami könnyű kis kaland. Felhőtlen és felelőtlen kapcsolatok bontakoznak ki a hétvégi házban. az anya és leánya próbál kikapcsolódni néhány napra, és szinte kézenfekvő, hogy a még érettségi előtt álló csinos fiatal lány egy hódolót szerez magának, méghozzá a legfrivolabb módon: A fiú az ablakon át ugrik be- magatartásában mintha egyes- egyedül maga a könnyelmű ifjúság elevenedne meg. Amikor összeakad a kislány- nagyon is fiatalos anyjával, Annával- rajongása kiszélesedik, egyre több rokonszenves, sőt vonzó tulajdonságot fedez fel a csinos asszonyban. „Véletlenül” a közelben nyaral Anna kollégája is, aki mintha nem egészen véletlenül bukkanna fel. A bohóságát percenként deklaráló leányka érdeklődése szinte pillanatok alatt fordul Imre felé, hogy aztán már-már vígjátéki tempóban alakuljon át a vonzalom félreérthetetlen kapcsolat ígéretévé. A négy ember- hogy ezzel is kellemesebben üthesse el az időt- fura társasjátékba fog. Mindenki elvállal egy szerepet, de mintha csak azt a játékot folytatná, mely semmiben sem különbözik e hirtelen vállat komédiától. A légkör már nem is olyan vígjátéki: a szerepekből kínos feszültségek szikráznak- Kopányi György)

1994. december 5. 22.50., Bartók

A Rádiószínház bemutatója.

Vidor Miklós hangjátéka.

Szereposztás:
Judit – Hegyi Barbara, András – Rátóti Zoltán, Anna – Básti Juli, Imre – Tordy Géza, Egy hang – Kardos Zoltán.

Zenei munkatárs: Takáts György.

Hangfelvételt készítette: Kosárszky Péter és Maksay Helga

Dramaturg: Kopányi György.

Rendező: Gáll Ernő.