Kelepce
Lengyel mű magyar hangjáték-változata
Összefoglalás
A darabban egyszer sem említik, de a főszereplő Fraz – Kafka.
Két részes, lassan, részleteket is bemutató darab, ami képes fenntartani a nyomasztó feszültséget. Kafka gyerekkorából, családi és szerelmi kapcsolatairól és a haláltáborokról, ahol véget ért sok őt jól ismerő története.
A rossz apakapcsolat, a rossz barátnői kapcsolat mélybe vágó bemutatása.
Szintén Kafka életét dolgozza fel A császár üzenete c. hangjáték.
Korabeli ajánló
Ezt a művet csak nyitott lélekkel lehet befogadni.
Csak áhítattal. Sóvárgással valami magasabbrendű szellemiség után, amely értelmezni, felfogni és talán megbocsátani is tudja az évszázad bűneit, életünk körülményeit és feltételeit. Azzal a hittel, hogy ahol végetér az erkölcs, ott sem az erkölcstelenség az úr, s hogy az erkölcs fölött is van erkölcsiség. A szereteten túl is van szeretet…
Kérem szépen… a modern világirodalomnak ezt a remekét csak az hallgassa meg, akiben van alázat.
Isten, Sors, Művészet… Végtére mindegy, minek nevezzük. Rozewicz darabja szellemektől lakott táj, köznapiág fölé emelő látomás. Az előadás tucatnyi ember munkája, akik vállalták, hogy lehajtják a fejüket és fölemelik a szívüket.
Az hallgassa ezt az adást, aki hajlandó erre… Azt mondják, állítólag, néha megnő az ember, ha letérdel…
Bárdos Pál
Színlap
Tadeusz Rózewicz drámája két részben
Fordította: Cservenics Jolán
Rádióra alkalmazta: Bárdos Pál
1—2. rész
Rózewicz — Gábor Miklós, Franz — Gönczi László, majd Bán János, Testvérei — Zsurzs Kati, Kaszás Gergő, Zentai Lilla és Bertalan Ági, Apa — Kállai Ferenc, Anya — Csomós Mari, Felice — Bánsági Ildikó, Gréte — Ráckevei Anna, Max — Vajda László, Borbély — Garas Dezső, Suszter — Kézdy György, Suszterné — Győri Ilona, Úr — Benkő Gyula, Kamasz — Kurucz Lajos, Jozefa — Kubik Anna, Eladó — Kiss Jenő
A hangfelvételt Kosárszky Péter és Pápay Mónika készítette
Zene munkatárs: Molnár András
A rendező munkatársa: Breuer Ottó és Kálmán János
Rendező.: Magos György
1992. okt. 04. Bartók 22.05 ((140 perc) Budapesti Őszi Fesztivál, a Rádiószínház bemutatója
1993. feb. 8. és 9. Bartók 14:05
1993. október 31.
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása; További forrás a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának ún. "Skontró" adatai
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Rádióra alkalmazó: | ||
| Színészek: (17 fő, átl. 48 év) | ||
| Fordító: | ||
| Technikai munkatárs: | ||
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | 16 - téma | |
| A korhatár indoklása |
Rossznál rosszabb családi kapcsolatok részletezése |
|
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 140 perc | |
| Bemutató dátuma | 1992. október 04. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Dráma Életrajz |
|
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Forrásmű típusa | Színmű | |
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon |
|
| Releváns földrajzi régió | Külföld |
|
| Időszinkronitás | Múlt |
|
| Megidézett kor (nemzetközi) | 1918-1939 Két világháború között |
|
| Történetszál | Hálózattörténet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés, Küzdelem, Szenvedéstörténet |
|
| Történet időtartama | Több évtized |
|
| Cselekmény kronológiája | Csapongó | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Nyelvezet | Köznyelv | |
| Főbb szereplőviszonyok | Nemek harca, Magánéleti (nem szerelmi), Munkakapcsolat, Nemzedéki, Szerelmi/szexuális |
|
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Kereskedő, vállalkozó, Író/újságíró, Szülő vagy házaspár, Udvarló/szerető |
|
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Középkorú, Idős | |
| Narrátor | Férfi narrátor, Szerző | |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő | |
| Zenei jellemzők | Háttérzene | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Rádiószerű | |
| Zenei tipológia | Szólózongora |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2022. 11. 16.; 2023. 10. 04.; 2026. 04. 27.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Gombár Csaba (1990-1993); Forrás
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Varsányi Anikó (1978-1999);
- Ifjúsági és Szórakoztató Főosztály: Létrejön (?) (1992); Forrás
- Irodalmi Főszerkesztőség: Létrejön (1992);
- Rádiószínház: „Megszűnt a rádiószínház önállósága” (1992) | Katona Imre József (1992); Forrás Forrás
- Szórakoztató Osztály: László György (1987-1993);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.