Arthur Schnitzler

Guszti hadnagy

Osztrák mű magyar hangjáték-változata

16+

Rádiómonológ Arthur Schnitzler elbeszélésébol

35 perc

1968. január 09.

(Legalább 3 ismétlés. Műsoron tartva 38 éven át)

Pszichológiai |

Adaptáció
Hangjáték
Monodráma
Tudatregény

Megközelítés:
Tragikomikus |Moralizáló-filozófikus |

Magyar Rádió

Összefoglalás

A hadnagy koncerten ül, de legkevésbé a zene érdekli. A koncert után konfliktusba kerül a pékkel, aki megsérti — elégtételt kell vennie – vagy inkább öngyilkos legyen? Vagy elutazzon? Rémálmokkal a parkban tölti „utolsó” éjszakáját, mire reggel a kávéházban megtudja: a pék gutaütést kapott. A hadnagy megmenekül.

Guszti hadnagy zavaros gondolataiból ismerjük meg személyiségét.

Színlap

Rádiómonológ Arthur Schnitzler elbeszéléséből

Fordította: Lukácsy András

Átdolgozta: Horváth György

Km. Agárdi Gábor, Balázs István és Szoó György

Szerkesztő: Papp Zoltán
Rendező: Vadász Gyula (1968)

1968. jan. 9. Petőfi 20:30 (35p)

2001. nov. 20.

A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Rádiómonológ Arthur Schnitzler elbeszélésébol
Fordította: Lukácsy András
Átdolgozta: Horváth György
Km. Agárdy Gábor, Balázs István és Szoó György
Szerkeszto: Papp Zoltán
rendezo: Vadász Gyula (1968)
(Az 2001. november 20-i adás ism.)
(Utolsó ismétlés: 2003.02.18.

Ismétlések dátumai: 2001-11-20|2006-04-25
NAVA ID-k: 3373953

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Szerző:
Rendező:
Rádióra alkalmazó:
Színészek: (3 fő, átl. 53 év)
Fordító:
Korhatár (ifjúságvédelmi)16 - téma
A korhatár indoklása

Gyerekeknek érthetetlen zagyvaság lehet a hadnagy nőzése, majd önsajnálata

Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 35 perc
Bemutató dátuma 1968. január 09.
Rádiós műfaji besorolás Adaptáció
Hangjáték
Monodráma
Tudatregény
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tragikomikus
Moralizáló-filozófikus
Bemutató médium Petőfi
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Technikai adatok Monó
Ismétlések adatai

2001-11-20|2006-04-25

Szövegforma Monodráma
Előforduló releváns játékterek Szórakoztató/vendéglátó létesítmény
  • Szórakoztató/vendéglátó létesítmény
  • Kulturális objektum
  • Köztér
Releváns földrajzi régió Város
  • Város
  • Külföld
Időszinkronitás Múlt
  • Múlt
Történetszál Egyhősös történet
  • Egyhősös történet
Narratíva/konfliktustípus Szenvedéstörténet
  • Keresés
  • Küzdelem
  • Szenvedéstörténet
Történet időtartama Több óra
  • Több óra
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Magánéleti (nem szerelmi)
  • Tradícióalapú-/hierarchikus
  • Képességbeli
  • Belső konfliktus
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Erőszakszerv tagja
  • Erőszakszerv tagja
  • Kereskedő, vállalkozó
Releváns státuszváltozás és életesemény Lélektani összeroppanás
Főszereplők releváns kora Középkorú
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi belső monológ
Zenei jellemzők Diegetikus élő
Dramaturgiai egyéb adatok Rádiószerű
Zenei tipológia Klasszikus zene
Kódolás kész? Kész

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Tömpe István (1962-1974);
  • Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981);
  • Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
  • Ifjúsági Osztály: Faggyas Sándor (1968-1979); Forrás
  • Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);
  • Szórakoztató Osztály: Bozó László (1967-1968);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.