Cigányok (1990)
Eredeti cím: Szidike
Magyar hangjáték
Összefoglalás
Muzsikus cigányok és Kakuk Marci, a lecsúszott polgár vicces párbeszédei, egy lánykérésről, amikből időnként ki-kiviláglik néhány igazán eredeti párbeszéd, pl. a férjét orránál fogva vezető asszony. Közben egy fülbemászó nóta fogja keretbe a muzsikuscigányokról szóló történetet („Kinek nincsen kutyája, maga ugat este”). A nyelvezet békeidőkbeli szavajárású (tésnasszon), de minden színész pesties kiejtéssel mondja őket. Sajátossága az időnkénti magyaros zenei átkötés.
Feltehetően végig mulattató párbeszédeket hallunk, sok-sok perlekedést.
A Szidike címen született darabot ezen a címen 1930-ban játszották először a Kamaraszínházban.
Egy 1976-os, színházi előadásról szóló tartalmi összefoglaló: „A kávéházi cigányprímás,H arkocsány, férjet keres eladó lányának, Szidikének. Kimás lehetne a jelölt, mint az ugyancsak jó muzsikus Dongó Dani, egy olcsó csehó fiatal banda vezetője, udvarolgatván úgyis a házhoz. Nemcsak nász lesz ebből, hanemerősödik az elit zenekar, számítgat a prímás. De közbeszól a csehóbeli kasszírnő, vörös hajjal és vörösen lángoló szenvedéllyel. Szereti Danit, el is csábítja. Amiből persze hét határra szóló botrány, a kisváros csöndjét felabajgató veszekedés kerekedik. Szítja ezt Askara, aszintúgy Szidike kezére pályázó kontrás. Hogy végül ispapucs lesz Daniból, s időlegesen elsimul az ifjú házasok közt támadt vihar? Vezérlő ebben szerelem, belátás,néhány zúgó pofon, ami hasonló közegben mindennapi kenyér, s vezérlő a konfliktusba keveredett Kakuk Marci, ez az ör…
Muzsikus cigányok és Kakuk Marci, a lecsúszott polgár vicces párbeszédei, egy lánykérésről, amikből időnként ki-kiviláglik néhány igazán eredeti párbeszéd, pl. a férjét orránál fogva vezető asszony. Közben egy fülbemászó nóta fogja keretbe a muzsikuscigányokról szóló történetet („Kinek nincsen kutyája, maga ugat este”). A nyelvezet békeidőkbeli szavajárású (tésnasszon), de minden színész pesties kiejtéssel mondja őket. Sajátossága az időnkénti magyaros zenei átkötés.
Feltehetően végig mulattató párbeszédeket hallunk, sok-sok perlekedést.
A Szidike címen született darabot ezen a címen 1930-ban játszották először a Kamaraszínházban.
Egy 1976-os, színházi előadásról szóló tartalmi összefoglaló: „A kávéházi cigányprímás,H arkocsány, férjet keres eladó lányának, Szidikének. Kimás lehetne a jelölt, mint az ugyancsak jó muzsikus Dongó Dani, egy olcsó csehó fiatal banda vezetője, udvarolgatván úgyis a házhoz. Nemcsak nász lesz ebből, hanemerősödik az elit zenekar, számítgat a prímás. De közbeszól a csehóbeli kasszírnő, vörös hajjal és vörösen lángoló szenvedéllyel. Szereti Danit, el is csábítja. Amiből persze hét határra szóló botrány, a kisváros csöndjét felabajgató veszekedés kerekedik. Szítja ezt Askara, aszintúgy Szidike kezére pályázó kontrás. Hogy végül ispapucs lesz Daniból, s időlegesen elsimul az ifjú házasok közt támadt vihar? Vezérlő ebben szerelem, belátás,néhány zúgó pofon, ami hasonló közegben mindennapi kenyér, s vezérlő a konfliktusba keveredett Kakuk Marci, ez az örökkön visszatérő, jellegzetes Tersánszkyfigura.”
Korabeli ajánló
Tersánszky Józsi Jenő Cigányok című vígjátékát a Rádiószínház (Petőfi, 20.05) tolmácsolásában hallhatjuk. Danit (Hirtling István), a kiváló cigányprímást szeretné a kávéházban játszó cigánybanda prímása átcsábítani magukhoz. Tervét úgy akarja megvalósítani, hogy Szidikét (Igó Éva), a lányát hozzáadja feleségül. Azonban Áskára (Székhelyi József) is szerelmes a lányba, s féltékenységből Dani ellen fordítja a családot… (1995, Észak-Magyarország)
Színlap
Tersánszky Józsi Jenő vígjátékát rádióra alkalmazta: Kopányi György
Dani – Hirtling István, Szidike – Igó Éva,
Harkocsány – Koncz Gábor, Harkocsányné –
Törőcsik Mari, Kisasszony – Pregitzer
Fruzsina, Áskárá – Székhelyi József, Kakuk
Marci – Rajhona Ádám, Risi – Botár Endre,
Vendéglős – Raksányi Gellért, Józsi –
Lesznek Tibor, Kukac úr – Helyey László,
Szolgáló – Zentai Lilla
Hangszeren kísér („zenével közreműködött”): Sebő Ferenc, Schuszter Csilla és Dobra János
A felvételt Fényes Péter és Csonka Richárd készítette
Zenei munkatárs: Horkai Rózsa
Dramaturg: Bárdos Pál
Rendező: Siklós Olga (1990)
1990. okt. 3. Bartók 16:05 (56 perc)
1991. augusztus 12. K 21.04
1993. feb. 8. Petőfi 20:00
1995. júni. 28. P 20.05
2001. máj. 2. Petőfi 02:04
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása; További forrás a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának ún. "Skontró" adatai
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Dramaturg: | ||
| Rádióra alkalmazó: | ||
| Színészek: (11 fő, átl. 45 év) | ||
| Zenei szerkesztő: | ||
| Zenei közreműködő: | ||
| Technikai munkatárs: | ||
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | Mindenkinek | |
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 56 perc | |
| Bemutató dátuma | 1990. október 03. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Hangjáték Zenés hangjáték |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Vígjáték |
|
| Bemutató médium | Bartók | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Technikai adatok | Sztereó | |
| Forrásmű címe | Szidike | |
| Forrásmű első megjelenésének éve | 1923 | |
| Forrásmű típusa | Színmű | |
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon |
|
| Releváns földrajzi régió | Vidék |
|
| Időszinkronitás | Múlt |
|
| Megidézett kor (magyar) | 1918-1924 Első világháború utáni évek |
|
| Történetszál | Hálózattörténet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés |
|
| Címkék |
Lánykérés, házasság, érdekházasság |
|
| Történet időtartama | Több óra |
|
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével) |
|
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Középkorú | |
| Narrátor | Nincs | |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő | |
| Zenei jellemzők | Átvezetőzene, Diegetikus - a szereplők zenélnek, Dalbetét | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Színházszerű | |
| Zenei tipológia | Folklór | |
| Kódolás kész? | Kész |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2022. 04. 19.; 2023. 08. 23.; 2023. 10. 04.; 2025. 06. 09.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Hajdú István (1988-1990) | Gombár Csaba (1990-1993); Forrás
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Varsányi Anikó (1978-1999);
- Szórakoztató Osztály: László György (1987-1993);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.





