A sátán kutyája
Skót mű magyar hangjáték-változata
Összefoglalás
Egy angol vidéki birtokon gyilkosság történik, amelynek körülményei egy kétszázéves legenda sátáni körülményeire emlékeztetnek. A megoldás egy szerelmi és egy örökösödési szálon fut. A megoldásra a mesternyomozó és a segédje által külön-külön feltárt nyomok vezetnek rá.
Színlap
Arthur Conan Doyle regényét – Árkos Antal fordítása alapján – rádióra alkalmazta: Fakan Balázs
Szerkesztő: Papp Zoltán
Rendezte: Vadász Gyula
Szereplők: Sherlock Holmes – Gáti József; Barrymore – Bessenyei Ferenc; Mortimer – Ungvári László; Stapleton – Horváth Gyula; Watson – Gábor Miklós; Laura – Vass Éva; Beryll – Spányik Éva; Lestrade – Prókai István; Eliza – Pádua Ildikó; Henry – Nagy Attila; Kocsis – Gyenge Árpád; Hang – Dóka Emánuel.
Bemutató: 1966. 12. 13. 21:00-22:03 Petőfi.
Ismétlések: 1967. 01. 31. 21:14-22:17 Petőfi, 1969. 01. 11. 16:05-17:08 Petőfi, 1971. 10. 04. 18:13-19:15 Petőfi, 1975. 06. 13. 17:55-18:58 Kossuth, 1990. 07. 15. 22:56-24:00 Bartók, 1995. 11. 11. 23:10-0:15 Petőfi.
„Izgalmas-e még a klasszikus detektívregény? Amelyben a nagy detektív, a logika nagymestere, a páratlan Sherlock Holmes a bűntény első, szórványos és összefüggéstelen nyomaiból kétségtelen biztonsággal következtet a bűntény lefolyására, sőt a tettesre anélkül, hogy a helyszínt, a körülményeket, vagy a szereplőket látta volna? Elsőrendű „bizonyíték” – e műsor lesz, Conan Doyle világhírű regényének rádióváltozata.”
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
Hasonló rádiójátékok*
- A félkegyelmű (1967)
- A lohinai fű (1957)
- Az attentátor (2012)
- Fekete Dacia – Erdélyi rémtörténetek (2013)
- A félkegyelmű (1967)
- Kinek az érdeke? (1947)
- Amíg hajnalodik (1988)
- A hosszú búcsú (Elkéstél, Terry!) (1980)
- Mona Lisa mosolya (1963)
- A bunda (1957)
- A harmadik lány (1973)
- Gyilkosság a múzeumban (1985)
- Mindenki káros az egészségre! (2010)
- Negyven elszánt kutató (1963)
- Kék álhalál (1976)
- A lohinai fű (1957)
- Szimat Szörény a szupereb (1988)
- Az ellopott kódex titka (1996)
- Az attentátor (2012)
- Sherlock Holmes és Európa Árvája különös esete – ahogyan John Watson lejegyezte (2020)
- A félkegyelmű (1967)
- Bocsánat, téves kapcsolás (1963)
- Zátonyok között (1965)
- Hosszú, értelmetlen éjféli csevegés (1987)
- Az utolsó perc (2007)
- Piszkos Fred, a kapitány (2017) (2018)
- Mona Lisa mosolya (1963)
- Agyrém (1989)
- A Híd Fogadóban (1995)
- Oktogon (1992)
- Porcelánmanó Norvégiából (1976)
- Történetek rövid és hosszú mondatokra (1977)
- A kék róka (1957)
- Szerbusz (1986)
- Egy kis térzene (1982)
- Akár egy nagy család (2001)
AI-besorolás
Az aktuális hangjáték AI által kinyert kategóriái és kulcsszavai.
AI saját kategóriák (*)
- Műfaji kategóriák*
- krimi családi monda/legenda monda/legenda mitikus/vallási mese bűnügyi mese
- Hangulat*
- borzongató rejtélyes angolos feszült racionálisan feloldott
- Összekötő műfaj*
- Bűnügyi rejtély és nyomozás
AI kulcsszavak
Tengelyprofil
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Rádióra alkalmazó: | ||
| Színészek: (11 fő, átl. 42 év) | ||
|
|
||
| Szerkesztő: | ||
| Korhatár | Klasszikus | |
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | Mindenkinek | |
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 62 perc | |
| Bemutató dátuma | 1966. december 13. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció Hangjáték |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Krimi |
|
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Státusz | Önálló mű | |
| Technikai adatok | Sztereó | |
| Eredeti korhatári besorolás | Nem ismert | |
| Forrásmű típusa | Regény | |
| Szövegforma | Többszereplős felolvasás | |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon, Természeti objektum/karakteres tájforma (pl. barlang, sivatag) |
|
| Releváns földrajzi régió | Vidék, Természet, Város |
|
| Időszinkronitás | Múlt, Szinkron |
|
| Megidézett kor (nemzetközi) | 18. század, 20. század |
|
| Történetszál | Hálózattörténet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Küzdelem |
|
| Címkék |
angol, sátán, mocsár, gyilkosság, szerelem, örökség |
|
| Társadalmi címkék |
nők helyezete, öregek helyzete, ellenség |
|
| Említések |
London, sátán |
|
| Történet időtartama | Több évszázad |
|
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus, Csapongó | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Effektek és technika | Speciális effektek, Térhatású, Archiv hangfelvételt tartalmaz, Archiv médiafelvételt tartalmaz | |
| Nyelvezet | Köznyelv, Emelkedett stílus, Régies stílus | |
| Főbb szereplőviszonyok | Álidentitás, Bűnügyi, Nemek harca, Magánéleti (nem szerelmi), Szerelmi/szexuális, Tradícióalapú-/hierarchikus, Szolgálati-hierarchikus |
|
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Feudális rang/arisztokrata, Bűnöző, Kereskedő, vállalkozó, Orvos/gyógyító/ápoló, Háztartási alkalmazott, Isten/Sátán, Isten/Sátán segítője |
|
| Releváns nem-emberi szereplők | Állat, Mitológiai-isteni-képzeletbeli lény | |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Anyagi siker, gazdagodás, Erkölcsi leépülés (jellemfejlődés - negatív), Lélektani összeroppanás, Erkölcsi lelepleződés (negatív), Halál | |
| Főszereplők releváns kora | Középkorú, Idős, Kortalan | |
| Narrátor | Férfi narrátor, Női narrátor, Szereplő | |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő, Férfi levél, napló, dokumentum, Női levél, napló, dokumentum | |
| Zenei jellemzők | Átvezetőzene, Főcímzene, Háttérzene, Dalbetét, Korhű | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű, Üldözés | |
| Zenei tipológia | Korszakra utaló zene, Klasszikus zene, Elektronikus, szintetizátor, elektroakusztikus | |
| Korhatár - edukációs skála | Klasszikus | |
| Kódolás kész? | Kész |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2023. 02. 10.; 2023. 08. 14.; 2023. 08. 15.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Tömpe István (1962-1974);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981);
- Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.







