A kóbor hegedűs

Lavotta – Biharival, a nagy cigány prímással együtt – megkísérelte elűzni a magyar muzsikával szemben megnyilvánuló közönyt és megvetést. Megvívta a harcot a magyar zene védelmében! A kor uralkodó osztálya természetesen közönyösen, sőt ellenségesen szemlélte munkásságát. Otthon nélkül, mellőzve, koldus-sorsban élte le életét. Küzdelme azonban nem volt hiábavaló: célkitűzései beteljesedtek Erkel, Bartók, Kodály és a mai új zeneszerzők műveiben,

Lavotta izgalmas életéről szól zenés hangjátékunk.

Lavotta János zenés életrajza

Írta: Dékány András

Zenéjét korabeli muzsika felhasználásával szerezte: Farkas Ferenc, Kossuth-díjas zeneszerző

Közreműködik: Gáspár Zsigmond és zenekara és a Forrai-kamarakórus

A kamarazenekart Fischer Sándor vezénylis

Zenei rendező: Déri Pál

Lavotta hegedűjét Gáspár Zsigmond szólaltatja meg

Rendező: Szécsi Ferenc és Török Tamás

Technikai munkatárs: Stréter Kálmán és Komjáti Károly

Szereposztás: Lavotta János – Sárdy János; Csokonay Vitéz Mihály – Bárdy György; Orczy báró, alkincstárnok – Rajnay Gábor; Eszterházy herceg – Szabó Sándor; Chudy karmester – Horváth Tivadar; Zgurics, Lavotta barátja – Turgonyi Pál; Kelemen László, színigazgató – Szendrő József; Rehákné Moór Anna – Sándor Iza; Rózsa Márton, színész – Tapolczay Gyula; A havasalföldi herceg – Bodor Tibor; Kudászi, a pesti egyetem rektora – Juszt Gyula; Nánássy nagybirtokos – Kemény László; Nánássyné – Pártos Erzsi; Anna, a leányuk – Rafael Márta; Számadó – Makláry János; Bojtár – Bay Gyula; Szegénylegény – Tekeres Sándor; Sofrona, miskolci kocsmáros – Salamon Béla; Zetz, császári főhadnagy – Lázár Gida; Szolga – Lontai István; Vendégek: Pázmán Ferenc és Árossy Aladár; Az utójáték szereplői: Kölcsey Ferenc – Gáti József; Lenka, a nevelt leánya – Örkényi Éva; Fazekas Mihály – Győző László

A prológot elmondja – Gáborjáni Klára

1950. október 8. Petőfi 18:40 (90 perc)

1951. február 4. Petőfi 18:40

1951. június 3. Petőfi 18:40