A fehér felhő (1933)
Mirakulum 5 változással.
Mirakulum 5 változással. Írta Molnár Ferenc. Rendező Ódry Árpád.
„Molnár Ferencnek ez a mirákuluma háborús időben született meg. Meséje ez: I. kép. A lövészárokban nyugodtan alusznak a huszárok, bár odahallatszik az ágyuk dörgése. Csak egy őrtálló huszár van ébren, meg a hadnagy, amikor az alezredes inspiciálásra megjelenik. Senki sem ébred fel, alusznak, álmodnak a huszárok, talán arról, hogy milyen is lesz az, amikor ők már elestek. II. kép Bori asszony levelet kapott az alezredestől, melyben férje hősi haláláról értesítik és ugyancsak hasonló tartalmú levél érkezik egy másik asszonynak is. Mindketten levelet írnak az alezredesnek és megköszönik, hogy értesítést küldött. Diktálás közben az alvó gyerekek felébrednek, kibújnak az ágyból, felfigyelnek arra, hogy „odafenn meglátják majd szép, vitéz huszár édesapjukat a fehér felhőn.” A gyerekek elindulnak felkeresni édesapjukat a nagy- hegyi tetején túl a fehér felhőre. III. kép. A falu végén a felhős ormú hegy lábánál gyűlnek össze a falubeli elesett hősök gyerekei. Elindulnak énekszóval, hogy feljussanak a fehér felhőre. Az asszonyok ámulnak. IV. kép: A nagy fehér felhőn békességesen, sorsukban megnyugodva sétálgatnak a harcban elesett öreg népfölkelő huszárok. Az angyal kihirdeti, hogy az Úr akaratából a gyerekeik egy napra meglátogatják őket. A huszárok nem örülnek ennek a hírnek, mert ők csillogó ruhákról, fényesen felcifrázott lovakról meséltek a gyerekeknek és itt bizony csak a lövészárokból magukkal hozott sáros mundért fogják látni. Amint megérkeznek a gyerekek, első kérdésük az, hogy hát hol van a cifra zubbony, a virágos csákó, hol van a vágtató paripa? Elszontyolodva néznek körül az öreg huszárok, amikor egyszerre csak égi fényességben teljesül az Úr kegyelme: a lövészárkokban meggyűrt ruhák lehullanak róluk és csillogó pompában kapnak föl mindannyian aranykantáros paripáikra és úgy lovagolnak a gyerekekkel. Boldogan búcsúznak el a gyerekek és boldogok a huszárok is, hogy a gyerekek, meg a falubéliek is elhiszik majd, hogy huszár maradt a huszár. V. kép: A virrasztó huszár piszkálja a lövészárokban a tüzet. Hajnalodik. Messziről ágyúszó hallatszik. Mind alusznak, álmodnak. ”
1933. május 28. 20:00 Színműelőadás a Stúdióból.
Szerző | |
---|---|
Rendező |
Bemutató dátuma | 1933. május 28. 20:00 |
---|---|
Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció |
Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Színmű |
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
Technikai adatok | Monó |
Eredeti korhatári besorolás | Nincs |
Felvétel helye | Élő adás (nincs felvétel, stúdió) |