„Vízparti történet” változatai közötti eltérés

A Rádiójáték wikiből
31. sor: 31. sor:
  
 
[[A tigrisölő]]
 
[[A tigrisölő]]
 +
 +
"A kínai nagyepika első igazi jelentkezése mitológiai és folklórelemekkel tűzdelt, laza szerkezetű pikareszk mű. Alakjainak jó része valóban élt a Szung dinasztia idején (XII. század), a magyar kiadásban kétkötetes, folyamként áradó, ágakra bomló, majd újra egyesülő történet mégsem krónika, a középkori értelemben vett történetírás szempontjai szerint sem.
 +
Akkor hát micsoda? Mindez együtt: realista élethelyzetek, a XII. századi Kína mindennapjainak tükre, legendák, csodás események, felnagyított hőstettek, komédia és európai szemnek-fülnek elborzasztó, szinte naiv kegyetlenség elegye, televényből felburjánzó ősvadon. Rendet vágni benne, vagy parttalanságát mesterséged mederbe szorítani nem látszott követhető útnak számomra. Si Naj-an-hoz, a XIV. században, a kínai irodalom első virágkorában élt szerzőhöz és kiadóhoz másképpen próbáltam hű maradni. Némileg hűtlen módon. A komédia felé csúsztattam el, az ennek a szándéknak nem ellenszegülő művet, illetve sokszálú elő-regénybőlkiválasztott, a célnak legmegfelelőbbnek ítlt részeket és figurákat. Ahol az eredeti sérelme nélkül ez nem volt lehetséges, ott is igyekeztema  humort felcsillantani.
 +
Ezt a törekvésemet hivatott elősegíteni a Mesélő ironikus, távolságtartó és egyúttal kapcsolatteremtő figurája, aki nem narrátor, hanem „beépített” szemtanú, aki azon melegében közvetíti az eseményeket hallgatóságának s vleményezi is őket. Végezetül: nem feledhetem, hogy a fordító, Csongor Barnabás tette lehetővé számomra a belefeledkezést ebbe a munkába."
 +
 +
''Vágó Péter''
  
 
[[Category:Magyar rendezésű hangjátékok]]   
 
[[Category:Magyar rendezésű hangjátékok]]   

A lap 2011. június 24., 12:49-kori változata

Epizódok Si Naj-na regényéből

Történik Kínában a XII. században

Ford.: Csongor Barnabás

Rádióra alk.: Vágó Péter

Zenéjét szerezte: Berkes Péter

Rend.: Csajági János

Szereplők: Kézdy György, Kovács János, Kubik Anna, Vajda László, Pándy Lajos, Levente Péter, Verebély Iván

Tech munk.: Liszkai Károly és Gera Csilla

Zenei munk.: Hegedűs Emmi

Dram.: Asperján György

A mélybölcsességű

A párduckoponya

A fegyenc

A sötétképű

Jókorjött eső

A tigrisölő

"A kínai nagyepika első igazi jelentkezése mitológiai és folklórelemekkel tűzdelt, laza szerkezetű pikareszk mű. Alakjainak jó része valóban élt a Szung dinasztia idején (XII. század), a magyar kiadásban kétkötetes, folyamként áradó, ágakra bomló, majd újra egyesülő történet mégsem krónika, a középkori értelemben vett történetírás szempontjai szerint sem. Akkor hát micsoda? Mindez együtt: realista élethelyzetek, a XII. századi Kína mindennapjainak tükre, legendák, csodás események, felnagyított hőstettek, komédia és európai szemnek-fülnek elborzasztó, szinte naiv kegyetlenség elegye, televényből felburjánzó ősvadon. Rendet vágni benne, vagy parttalanságát mesterséged mederbe szorítani nem látszott követhető útnak számomra. Si Naj-an-hoz, a XIV. században, a kínai irodalom első virágkorában élt szerzőhöz és kiadóhoz másképpen próbáltam hű maradni. Némileg hűtlen módon. A komédia felé csúsztattam el, az ennek a szándéknak nem ellenszegülő művet, illetve sokszálú elő-regénybőlkiválasztott, a célnak legmegfelelőbbnek ítlt részeket és figurákat. Ahol az eredeti sérelme nélkül ez nem volt lehetséges, ott is igyekeztema humort felcsillantani. Ezt a törekvésemet hivatott elősegíteni a Mesélő ironikus, távolságtartó és egyúttal kapcsolatteremtő figurája, aki nem narrátor, hanem „beépített” szemtanú, aki azon melegében közvetíti az eseményeket hallgatóságának s vleményezi is őket. Végezetül: nem feledhetem, hogy a fordító, Csongor Barnabás tette lehetővé számomra a belefeledkezést ebbe a munkába."

Vágó Péter