„Sárika lámpása” változatai közötti eltérés

A Rádiójáték wikiből
(Új oldal, tartalma: „1964. márc. 11. K. 18,45 Szerk: Bánkúti Gábor Category:Magyar szerzőjű hangjátékok Category:1964-ben bemutatott hangjátékok [[Category:A Magyar R...”)
 
 
3. sor: 3. sor:
 
Szerk: Bánkúti Gábor  
 
Szerk: Bánkúti Gábor  
  
 +
 +
 +
== Sárika lámpása ==
 +
 +
 +
1964. márciusában hangzott el a Sárika lámpása c. első dokumentum
 +
műsor a magyar rádióban. Műsor, mert a rádiózás különböző eszközeit
 +
használja fel, és dokumentum, mert megörökíti a kort, amelyben
 +
játszódik. Bár a címe nem utal rá, ez mégis egy oknyomozó riportokból
 +
összeállított műsor, melynek alkotói Bánkuti Gábor, Bereczky Gyula és
 +
Dolgos János.
 +
 +
A cím mindig sokat sejtető, vagy épp a lényeget eltakaró, és ez most
 +
sincs másképp: annak, aki nem élt 1964-ben, nem sokat mondhat a Sárika
 +
név, és még kevesebbet a szóösszetétel a Sárika lámpása. A hallgató
 +
teljesen tudatlan az első pár percig, amikor is kiderül, miről is fog
 +
szólni az elkövetkező egy óra. A középpontban egy tragikus
 +
gyermekgyilkosság áll, melyet Sásdon követtek el, 1963. október 27-én.
 +
A készítők felkeresték a szemtanúkat, hatósági embereket, a falu
 +
lakóit, a kislány édesanyját, és apjának rokonait is. "A
 +
nyilatkozatokat, beszélgetéseket, vallomásokat külön kommentár nélkül
 +
olyan dramaturgiai sorrendbe rakták, amelyből pontosan fény derül a
 +
tragikus esemény hátterére."
 +
 +
Már a hangjáték elején kiderül, hogy az alig 5 éves Sárika meghalt
 +
Sásdon. A hallgató félelemmel teli rettegéssel várja, vajon hogyan
 +
következett be a tragikus esemény, ám amit hallani fog, arra biztosan
 +
nincs felkészülve. Az egy órás hangjátékban sorra veszik a
 +
történéseket, a zokogó édesanyától kezdve az agresszív apán át,
 +
egészen a változatos kínzásokig, majd a végén ütköztetik az
 +
álláspontokat, és kérdéseket tesznek fel a felelősöknek. Mindhiába.
 +
 +
A történetnek nincs különösebb zenei aláfestése, a tragikus
 +
eseményeket nem kell és nem is lehet fokozni. A megszólalók a maguk
 +
sorrendjében mind a helyükön vannak, lassan, borzalmasan lassan tárják
 +
a hallgatóság elé a kislány életének mozaikdarabkáit. A zokogó
 +
édesanya elbeszéléséből ismerjük meg a kislány apját, a rokonságot,
 +
majd a falubeliek elmondása alapján rajzolódik ki az asszony és férje
 +
alakja. A nő második férjének személyiségét is a szomszédok,
 +
munkáltatók elmondásából ismerhetjük meg.
 +
 +
Már a legelejétől érezhető a tragikus vég, a tehetetlenség, és az
 +
iszonyatos csúsztatások, hazugságok csak fokozzák a feszültséget.
 +
Hiába egyértelmű az igazság, a történet rávilágít a bürokratikus
 +
rendszer árnyoldalaira is, megmutatja milyen tehetetlen az átlagember,
 +
ha a felső vezetés ellen akar harcolni.
 +
 +
A kislány tragikus és szenvedéssel teli életének utolsó állomása
 +
szülei válása után, szörnyeteg apja és nevelőanyja sásdi otthona, ahol
 +
kínozták, hideg vízben fürösztötték, éheztették és gyakran alaposan
 +
meg is verték.
 +
 +
A rádióműsor arra keresi a választ, hogyan fordulhatott elő, hogy
 +
halálra kínoztak egy ötéves kislányt, felelős emberek tudtával. A
 +
történetben szép lassan rajzolódik ki a magas beosztású rokonokkal
 +
"büszkélkedő", alkoholista, agresszív apa alakja, aki bosszúból,
 +
elveszi a szerető anyától közös gyermeküket, valamint a férfi
 +
sógorának figurája, aki az elejétől kezdve tudott a kínzásokról,
 +
mégsem tett semmit, sőt, állítása szerint "el is volt túlozva ez a
 +
dolog".
 +
 +
A történetben már az elején kiderül, az eredeti ítélet
 +
hangbejátszásából, hogy az apát halálbüntetéssel sújtották, míg a
 +
mostohaanyát - aki végigasszisztálta a kislány halálát - végül
 +
felmentették a halálos ítélet alól, azonban életfogytig tartó
 +
szabadságvesztésre ítélték.
 +
 +
Bár a bűnösök megkapták büntetésüket, de vajon azok lelkiismerete
 +
megnyugodhat e valaha, akik tudtak arról mit művelnek "szülei" a kis
 +
Sárikával a sásdi házban. A dokumentumjátékból kiderül, kik tudtak a
 +
szörnyű bánásmódról, hogy kik próbálták megakadályozni az erőszakot,
 +
hogy kik voltak Török Antal és a mostohaanya tettestársai, és hogy
 +
milyen szerepe volt Sárika hálában a sásdi TSZ elnöknek.
 +
Arra pedig, hogy miért van Sárikának lámpása, csak a hangjáték utolsó
 +
percei adhatnak választ...
 +
 +
''Balázs Rita Rebeka'' 2011
  
 
[[Category:Magyar szerzőjű hangjátékok]]  
 
[[Category:Magyar szerzőjű hangjátékok]]  

A lap jelenlegi, 2011. június 29., 16:20-kori változata

1964. márc. 11. K. 18,45

Szerk: Bánkúti Gábor


Sárika lámpása

1964. márciusában hangzott el a Sárika lámpása c. első dokumentum műsor a magyar rádióban. Műsor, mert a rádiózás különböző eszközeit használja fel, és dokumentum, mert megörökíti a kort, amelyben játszódik. Bár a címe nem utal rá, ez mégis egy oknyomozó riportokból összeállított műsor, melynek alkotói Bánkuti Gábor, Bereczky Gyula és Dolgos János.

A cím mindig sokat sejtető, vagy épp a lényeget eltakaró, és ez most sincs másképp: annak, aki nem élt 1964-ben, nem sokat mondhat a Sárika név, és még kevesebbet a szóösszetétel a Sárika lámpása. A hallgató teljesen tudatlan az első pár percig, amikor is kiderül, miről is fog szólni az elkövetkező egy óra. A középpontban egy tragikus gyermekgyilkosság áll, melyet Sásdon követtek el, 1963. október 27-én. A készítők felkeresték a szemtanúkat, hatósági embereket, a falu lakóit, a kislány édesanyját, és apjának rokonait is. "A nyilatkozatokat, beszélgetéseket, vallomásokat külön kommentár nélkül olyan dramaturgiai sorrendbe rakták, amelyből pontosan fény derül a tragikus esemény hátterére."

Már a hangjáték elején kiderül, hogy az alig 5 éves Sárika meghalt Sásdon. A hallgató félelemmel teli rettegéssel várja, vajon hogyan következett be a tragikus esemény, ám amit hallani fog, arra biztosan nincs felkészülve. Az egy órás hangjátékban sorra veszik a történéseket, a zokogó édesanyától kezdve az agresszív apán át, egészen a változatos kínzásokig, majd a végén ütköztetik az álláspontokat, és kérdéseket tesznek fel a felelősöknek. Mindhiába.

A történetnek nincs különösebb zenei aláfestése, a tragikus eseményeket nem kell és nem is lehet fokozni. A megszólalók a maguk sorrendjében mind a helyükön vannak, lassan, borzalmasan lassan tárják a hallgatóság elé a kislány életének mozaikdarabkáit. A zokogó édesanya elbeszéléséből ismerjük meg a kislány apját, a rokonságot, majd a falubeliek elmondása alapján rajzolódik ki az asszony és férje alakja. A nő második férjének személyiségét is a szomszédok, munkáltatók elmondásából ismerhetjük meg.

Már a legelejétől érezhető a tragikus vég, a tehetetlenség, és az iszonyatos csúsztatások, hazugságok csak fokozzák a feszültséget. Hiába egyértelmű az igazság, a történet rávilágít a bürokratikus rendszer árnyoldalaira is, megmutatja milyen tehetetlen az átlagember, ha a felső vezetés ellen akar harcolni.

A kislány tragikus és szenvedéssel teli életének utolsó állomása szülei válása után, szörnyeteg apja és nevelőanyja sásdi otthona, ahol kínozták, hideg vízben fürösztötték, éheztették és gyakran alaposan meg is verték.

A rádióműsor arra keresi a választ, hogyan fordulhatott elő, hogy halálra kínoztak egy ötéves kislányt, felelős emberek tudtával. A történetben szép lassan rajzolódik ki a magas beosztású rokonokkal "büszkélkedő", alkoholista, agresszív apa alakja, aki bosszúból, elveszi a szerető anyától közös gyermeküket, valamint a férfi sógorának figurája, aki az elejétől kezdve tudott a kínzásokról, mégsem tett semmit, sőt, állítása szerint "el is volt túlozva ez a dolog".

A történetben már az elején kiderül, az eredeti ítélet hangbejátszásából, hogy az apát halálbüntetéssel sújtották, míg a mostohaanyát - aki végigasszisztálta a kislány halálát - végül felmentették a halálos ítélet alól, azonban életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték.

Bár a bűnösök megkapták büntetésüket, de vajon azok lelkiismerete megnyugodhat e valaha, akik tudtak arról mit művelnek "szülei" a kis Sárikával a sásdi házban. A dokumentumjátékból kiderül, kik tudtak a szörnyű bánásmódról, hogy kik próbálták megakadályozni az erőszakot, hogy kik voltak Török Antal és a mostohaanya tettestársai, és hogy milyen szerepe volt Sárika hálában a sásdi TSZ elnöknek. Arra pedig, hogy miért van Sárikának lámpása, csak a hangjáték utolsó percei adhatnak választ...

Balázs Rita Rebeka 2011