Goriot apó (1970)

A Rádiójáték wikiből

Balzac regényéből - Lányi Viktor fordítása nyomán - írta: Zolnay Vilmos

Zenéjét összeállította: Hegedűs Emmi

Dramaturg: Zala Zsuzsa

Rendezte: Solymosi Ottó


Szereplők: Rastignac - Fülöp Zsigmond; Goriot apó - Kiss Ferenc; Vautrin - Agárdy Gábor; Balzac - Básti Lajos; Victorine - Szűcs Ildikó; Restaudné - Kállai Ilona; Nucingenné - Domján Edit; Vauquerné - Bulla Elma; Couturené - Keresztessy Mária; Michonneau kisasszony - Kiss Manyi; Gondoreau gróf - Egri István; Beauseantné - Sulyok Mária; Restaud gróf - Kovács Károly; Christophe - Kun Vilmos; Inas - Kéry Gyula; Komorna - Róbert Mária.


Bemutató: II/1. rész: 1970. 07. 23. 20:39-21:45 Petőfi, II/2. rész: 07. 31. 17:54-19:00 Kossuth.


Ismétlések: II/1. rész: 1974. 11. 10. 14:53-16:00, II/2. rész: 11. 17. 14:56-16:00, 3. műsor.


II/1. rész: 1980. 08. 17. 18:45-19:51, II/2. rész: 08. 24. 18:45-19:48, Kossuth.


"Nem minden Balzac-regény remekmű. Ez az. Pedig még azt sem lehet tudni, valójában ki a főhőse. Goriot apó? Ez a kapitalista Lear király, a nagy vagyonszerző, aki mindenét, a szó teljes értelmében az utolsóját, utolsó falatra valóját is odaadja bankárasszonnyá, illetve grófnővé előkelősödött lányainak, akik aztán még arra sem érnek rá, hogy utolsó útjára kísérjék még életéből is kifosztott apjukat? Vagy Rastignac volna a regény hőse? Ez a vidékről Párizsba jött diák, akinek még vannak illúziói, akiben még van emberség, aki még tud és akar szeretni, és aki éppen Goriot apó története kapcsán – melynek korántsem csupán szemlélője, hanem nagyonis tevékeny részese – tanulja meg: aki hódítani és uralkodni akar ebben a világban, annak szemrebbenés nélkül kell félrelöknie minden olyasmit, amit erkölcsnek neveznek? – Szabálytalan regény, a dráma kánonjait ugyancsak szétrúgja. Mégis a világirodalom legdrámaibb művei közé tartozik, mert hatalmas és őszinte szenvedély feszíti. Az öreg tésztagyárosnak lányai iránt érzett mértéktelen szeretete? Rastignacnak eltökéltsége, hogy meghódítja a világot? Ezek is, igen. De leginkább mégis az az írói szenvedély, hogy az ember és társadalom alapvető konfliktusát robbantsa a szemünk elé."