„Erdők s vizek közt” változatai közötti eltérés

A Rádiójáték wikiből
 
(6 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
12. sor: 12. sor:
 
Első adás: 2001. szeptember 17. hétfő 11.35
 
Első adás: 2001. szeptember 17. hétfő 11.35
  
sorozat 15 részben
+
Sorozat 15 részben
  
 
Patrcik Leigh Fermor útirajza folytatásokban
 
Patrcik Leigh Fermor útirajza folytatásokban
32. sor: 32. sor:
 
Fordította: Vajda Miklós
 
Fordította: Vajda Miklós
  
Felolvassa: Helyey lászló
+
Felolvassa: Helyey László
  
 
A hangfelvételt készítette: Kosárszky Péter
 
A hangfelvételt készítette: Kosárszky Péter
44. sor: 44. sor:
 
[[Category:Magyar rendezésű hangjátékok]]  
 
[[Category:Magyar rendezésű hangjátékok]]  
  
[[Category:Külföldi szerzőjű hangjátékok]]   
+
[[Category:Brit szerzőjű hangjátékok]]   
  
 
[[Category:2001-ben bemutatott hangjátékok]]
 
[[Category:2001-ben bemutatott hangjátékok]]
50. sor: 50. sor:
 
[[Category:A Magyar Rádió hangjátékai]]
 
[[Category:A Magyar Rádió hangjátékai]]
  
[[Category:Patrcik Leigh Fermor művei]]
+
[[Category:Patrick Leigh Fermor művei]]
  
 
[[Category:Papp Zoltán rendezései]]
 
[[Category:Papp Zoltán rendezései]]
57. sor: 57. sor:
  
 
[[Category:Felolvasások]]
 
[[Category:Felolvasások]]
 +
 +
[[category:Vajda Miklós fordításai]]
 +
 +
[[Category:Útleírások]]

A lap jelenlegi, 2014. július 3., 00:55-kori változata

Erdők s vizek közt sorozat


Kossuth Rádió, szeptemberben, hétköznaponként 11.35

Ismétlés:

2011. június 20-július 8-ig minden hétköznap 13:04-kor

Esztergomtól Brassóig gyalogszerrel 1934-ben

Első adás: 2001. szeptember 17. hétfő 11.35

Sorozat 15 részben

Patrcik Leigh Fermor útirajza folytatásokban

Egy tizenkilenc éves angol fiú 1934-ben útban Londonból Konstantinápoly felé, fél év alatt gyalogszerrel keresztülvág az országon, majd évtizedek múlva már, mint a nagy hagyományú angol útleírás világszerte ismert élő klasszikusa nekiül, és emlékezetből, valamint naplója és egy újabb önellenőrző látogatás alapján fölidézi, és megírja fiatalkori utazását.

A művelt angol, sőt amerikai és nyugat-európai olvasóközönség tekintélyes része ma ennek a sok kiadást megért könyvnek az alapján képzeli el Magyarországot és Erdélyt, vagy indul el, hogy közelebbről is megnézze magának.

Az angol útirajz legjobb hagyománya az előítélet nélküli szemlélődés, a mindenre nyitott kíváncsiság, tényszerűség és személyes hang ötvözése. Fermor is ezt követi. Remek megfigyelő, minden érdekli a bejárt országokban: a táj és földrajza, a természeti környezet, a helyi történelem, a nyelv, az életforma, a társadalom, az építészet, a folklór.

Magyarországon megdöbben a hihetetlen szegénység, az elképesztő fényűzés, a feudális szokások láttán, de roppant élvezi, hogy még isten háta mögötti helyeken is minduntalan angolul kiválóan beszélő, nagy műveltségű, világot járt, bölcs öreg arisztokratákkal cseveghet.

Nekünk, magyaroknak különösen a szívünkhöz szólhat, hogy míg e nevezetes memoárok első kötete Hollandián, Németországon, Ausztrián és Csehszlovákián végigvonulva a párkány-esztergomi hídon végződik, addig ez a második szinte teljes egészében a magyarok közt, Csonka-Magyarországon és Erdélyben „játszódik”.

A rokonszenves, kulturált, a klasszika-filológiában és az európai történelemben egyaránt jártas fiatalember a szó szoros értelmében belehabarodott a két világháború közötti Magyarországba, Budapestbe, mágnásokba, nagypolgárokba és parasztokba egyaránt.

Gróf Teleki Pál Uri utcai palotájától Vajdahunyadig, az Arizona mulatótól a hegyi pásztorokig, úrikisasszonyoktól cigánykaravánokig mintegy a harmincas évek közepének magyar világa őrződött meg sajátos zárványként ebben a könyvben.

Fordította: Vajda Miklós

Felolvassa: Helyey László

A hangfelvételt készítette: Kosárszky Péter

Zenéjét összeállította: Molnár András

Szerkesztő: Mesterházi Márton

Rendező: Papp Zoltán