„Bocsáss meg, madárijesztő!” változatai közötti eltérés

A Rádiójáték wikiből
 
1. sor: 1. sor:
Kossuth Rádió, 1988.08.31., 16:27
+
Vlagyimir Zseleznyikov regényét - Harsányi Éva és Kléner Gizella fordításának felhasználásával - rádióra alkalmazta: Mosonyi Alíz
  
A Gyermekrádió bemutatója
+
A felvételt Liszkai Károly és Gera Csilla készítette
  
'''Bocsáss meg, madárijesztő!'''
+
Zenei munkatárs: Demjén Erzsébet
  
Vlagyimir Zseleznyikov regényét - Harsányi Éva és Kléner Gizella fordításának felhasználásával - rádióra alkalmazta: Mosonyi Alíz
+
A rendező munkatársai: Bódog Pál és Terjék Jenő
 +
 
 +
Dramaturg: Vágó Péter
  
Rendező: Zoltán Gábor
+
Rendezte: Zoltán Gábor
  
  
''Léna egyedül élő nagyapjához költözik a vidéki városba. Az osztály, amelyikbe bekerül, azzal kezdi az ismerkedést, hogy madárijesztőnek nevezi el a kislányt. Léna megpróbál alkalmazkodni, hasonulni a kiglancolt pionir-eszményképhez, távolról sem hasonló társasághoz. Még nagyapja kigúnyolásához is jó képet vág, de ahogy ez a megalázkodás, így később a bálványozott fiút, Gyimkát menteni akaró önfeláldozás is hiábavalónak bizonyul. A rideg, embertelen (gyerek) társadalmat se megváltoztatni, se megváltani nem lehet.''
+
Szereplők: Léna - Ruttkay Veronika; Nagyapa - Suka Sándor; Gyimka Szomov - Kertész Tamás; Vasmacska - Bognár Anna; Smakova - Pacziga Mónika; Válka - Tóth András; Vörös - Murányi Márton; Marina - Kovács Alexandra; Popov - Légrády Gergő; Margarita Ivanovna - Takács Katalin; Picur - Antalovits Balázs.  
  
  
A szereposztásból:
+
Bemutató: II/1. rész: 1988. 08. 31. 16:27-17:00, II/2. rész: 09. 01. 16:20-16:51, Kossuth.
Léna - Ruttkay Veronika, Nagyapa - Suka Sándor, Gyimka Szomov - Kertész Tamás, Vasmacska - Bognár Anna, Smakova - Pacziga Mónika, Válka - Tóth András, Vörös - Murányi Márton, Marina - Kovács Alexandra, Popov - Légrády Gergő, Margita Ivanovna - Takács Katalin
 
  
Dramaturg: Vágó Péter
 
  
 +
Ismétlések: 1989. 05. 21. 8:05-9:15 Petőfi, 2006. 09. 17. 13:15-14:19 Petőfi.
  
(II/2. rész: holnap, K. 16:20)
 
  
 +
''Léna egyedül élő nagyapjához költözik a vidéki városba. Az osztály, amelyikbe kerül, azzal kezdi az ismerkedést, hogy madárijesztőnek nevezi el a kislányt. Léna megpróbál alkalmazkodni, hasonulni a kiglancolt pionir-eszményképhez távolról sem hasonló társasághoz. Még nagyapja kigúnyolásához is jó képet vág, de ahogy ez a megalázkodás, így később a bálványozott fiút, Gyimkát menteni akaró önfeláldozás is hiábavalónak bizonyul. A rideg, embertelen (gyerek) társadalmat se megváltoztatni, se megváltani nem lehet.''
  
 
[[Category:Magyar rendezésű hangjátékok]]   
 
[[Category:Magyar rendezésű hangjátékok]]   
29. sor: 30. sor:
 
[[Category:Zoltán Gábor rendezései]]
 
[[Category:Zoltán Gábor rendezései]]
 
[[Category:Vágó Péter dramaturgi munkái]]
 
[[Category:Vágó Péter dramaturgi munkái]]
[[Category:Harsányi Éva fordításai]]
 
 
[[Category:Regényadaptációk]]
 
[[Category:Regényadaptációk]]
[[Category:Mesejátékok]]
+
[[Category:Ifjúsági hangjátékok]]

A lap jelenlegi, 2020. november 26., 21:02-kori változata

Vlagyimir Zseleznyikov regényét - Harsányi Éva és Kléner Gizella fordításának felhasználásával - rádióra alkalmazta: Mosonyi Alíz

A felvételt Liszkai Károly és Gera Csilla készítette

Zenei munkatárs: Demjén Erzsébet

A rendező munkatársai: Bódog Pál és Terjék Jenő

Dramaturg: Vágó Péter

Rendezte: Zoltán Gábor


Szereplők: Léna - Ruttkay Veronika; Nagyapa - Suka Sándor; Gyimka Szomov - Kertész Tamás; Vasmacska - Bognár Anna; Smakova - Pacziga Mónika; Válka - Tóth András; Vörös - Murányi Márton; Marina - Kovács Alexandra; Popov - Légrády Gergő; Margarita Ivanovna - Takács Katalin; Picur - Antalovits Balázs.


Bemutató: II/1. rész: 1988. 08. 31. 16:27-17:00, II/2. rész: 09. 01. 16:20-16:51, Kossuth.


Ismétlések: 1989. 05. 21. 8:05-9:15 Petőfi, 2006. 09. 17. 13:15-14:19 Petőfi.


Léna egyedül élő nagyapjához költözik a vidéki városba. Az osztály, amelyikbe kerül, azzal kezdi az ismerkedést, hogy madárijesztőnek nevezi el a kislányt. Léna megpróbál alkalmazkodni, hasonulni a kiglancolt pionir-eszményképhez távolról sem hasonló társasághoz. Még nagyapja kigúnyolásához is jó képet vág, de ahogy ez a megalázkodás, így később a bálványozott fiút, Gyimkát menteni akaró önfeláldozás is hiábavalónak bizonyul. A rideg, embertelen (gyerek) társadalmat se megváltoztatni, se megváltani nem lehet.