Az öreg hal és a tenger

A Rádiójáték wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hocza (vitalap | szerkesztései) 2021. április 12., 10:44-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Vámos Miklós hangjátéka

Zenei munkatárs: Troszt Margit

A felvételt Stuhl Béláné és Váci Györgyné készítette

Dramaturg: Magos György

Rendezte: Barlay Gusztáv


Szereplők: Férfi - Gábor Miklós; Fiú - Benkő Péter; Hal - Mádi Szabó Gábor.


Bemutató: 1978. 04. 24. 18:05-18:34 3. műsor.


Ismétlések: 1978. 06. 12. 18:05-18:34 3. műsor, 1979. 04. 01. 18:00-18:32 3. műsor, 1982. 11. 05. 23:00-23:30 3. műsor, 2007. 05. 02. 21:04-21:33 Petőfi, 2009. 08. 30. 19:00-19:30 MR3-Bartók.


Két főszereplő, két gigászi küzdelem – egy a legnagyobb fogásért, és egy az életért

Az öreg hal és a tenger. Nem, nincs elírva a cím. Vagyis, Vámos Miklós írta el. Szándékosan tette, hisz ebben a hangjátékban a halnak jut hangsúlyosabb szerep. Természetesen, aki csak rápillant a címre, az oly jól ismert Ernest Hemingway Az öreg halász és a tenger című Nobel-díjas kisregényre (1952.) asszociál. Hogy ez jó cím e? Nem tudom, mindenesetre leíró, hisz a Mádi Szabó Gábor által megformált hal tényleg öreg a hangjátékban – ez már a hangjáték első perceiben kiderül.

Vámos Miklós 1978-ban készült hangjátéka több puszta halásztörténetnél. Mindössze 30 perc alatt – ami pont elég ahhoz, hogy fennmaradjon az érdeklődés, és ne váljon vontatottá a mű -, a hitelesen játszott színészi játék segítségével sikeresen ábrázolja az emberi lélek mélységét, és azt az emberben rejtőző erőt, akaratot és kitartást, ami a későbbiekben kiderül: ugyanúgy megvan egy halban is. Hemingway alkotásához hasonlóan ebben a darabban is három szereplő van csupán: a hal, az öreg halász, és az ifjú-ez utóbbi kapja a hangjátékban a legkevesebb szerepet. A történet a hal gondolataiból, illetve utóbbi kettő párbeszédeiből épül fel.

A darab ugyanis egy 8 mázsás hal és egy öreg halász egész napon átívelő gigászi küzdelméről szól, amit a gongjelzések, és zenei betétek segítenek érzékeltetni. Mint minden történetnek, ennek is számos nézőpontja és egynél biztosan több igazsága van, melyeket Vámos írásmódja jól fejti ki: sokszor gondolkodtat el, bár helyenként a Hemingway műből kiragadott mondatokat hallhatjuk szóról-szóra. Emellett -furcsa oximoron- a csend beszél, iszonyatosan nagy ereje van ebben a hangjátékban -még ha csak másodpercek erejéig is- és az a legjobb benne, hogy a hallgató is pontosan érzi: egy-egy helyzetben jobb az a pillanatnyi csend.

A főleg értelmiségi figurákat alakító Gábor Miklós a hetvenes években már alig vállalt filmet, hangjátékot viszont annál inkább, és itt most eltérve a megszokott szerepeitől egy egyszerű halásznak adta kölcsön a hangját-és ez is jól áll neki-, akinek a legnagyobb fogása lehetne ez a hal, mielőtt betölti a hatvanadik életévét, de az élet győzedelmeskedik a halál felett…

Van néhány fájó pillanata a hangjátéknak, kiváltképp az utolsó percei. Mélabúval zárul ugyanis a darab, a hal heroikus küzdelme utáni “filozofikus” monológjával: „…Végképp megöregedtem. Tudomásul veszem. Az öregkor bölcs erőbeosztásával kell élni, és ezt nehezebb elviselni minden más vereségnél…” És valóban, az egyik legfontosabb témát feszegeti ez a hangjáték: az idő múlását. Hallhatjuk, hogy a cselekmény egy nap leforgása alatt történik, a gong jelez, és hallhatjuk, amint egy élet ér a végéhez, egy test ereje végéhez, és ez egy fájdalmas, sajnálatot ébresztő párhuzam.

Az idő rohan, nem lehet megállítani, de írni lehet róla – és akkor azzal mégiscsak meg lehet állítani egy kicsit. A megjelenés után 41 évvel később még mindig meghallgathatjuk ezt a kifordított Az öreg halász és a tenger-t, ami méltó őrzője Hemingway művének.

10/7

Porkoláb Petra