„Az árny” változatai közötti eltérés

A Rádiójáték wikiből
1. sor: 1. sor:
 +
Bartók, 1982. április 11. 23.15
 +
 
Lengyel Menyhért jelenete
 
Lengyel Menyhért jelenete
 
Bemutató: Kossuth, 1982. április 11., 18.40
 
 
Ismétlés: Kossuth, 1982. szeptember 29., 10.35
 
 
44 perc
 
  
 
Rádióra alkalmazta: Kopányi György
 
Rádióra alkalmazta: Kopányi György
  
Rendező: Pós Sándor
+
Szereplők:
  
Dramaturg: Bárdos Pál
+
Az igazgató - Gábor Miklós
  
Zenei munkatárs: Kutasy Ferenc
+
Tőrös, később az árny - Szabó Sándor
  
Szereplők: Gábor Mikós (Igazgató), Szabó Sándor (Tőrös, később az árny), Nagy Attila (Pécsi), Bánki Zsuzsa (Laura)
+
Készítették: Varga Károly és Hornyák György
  
 +
Zenei szerkesztő: Kutasy Ferenc
  
''Magyar egyfelvonásosok a rádióban
+
Dramaturg: Bárdos Pál
  
'''Lengyel Menyhért: Az árny'''
+
Rendező: Pós Sándor
  
 
Írta: Bárdos Pál
 
Írta: Bárdos Pál
 
A Világszínház sok éve tartó műsorfolyamában kissé háttérbe szorult a magyar drámairodalom. Ezért kapta a megbízást, hogy ebben az évben, mikor magyar dráma egyáltalán nincs,a Világszínház bemutatói között, szerkesszek egy kisebb, „lappangó” sorozatot a magyar egyfelvonásosokból. Ennek első bemutatója ''Az árny''. A sorozat összeállításakor arra törekedtem, hogy huszadik századi színpadi irodalmunk minél szélesebb színképben képviselve legyen. Lemondtam azokról a művekről, amelyek a közelmúltban színpadra kerültek és igyekeztem ismert és viszonylag ismeretlen darabok, nagy sikerek és nagy feledések egyensúlyát megteremteni.
 
Így került felvételre, olyan naturalista élőkép, mint ''Tömörkény István'', hajdan műkedvelők által agyonjátszott ''Barlanglakók''ja és ''Szabó Lőrinc'' szinte ismeretlen kis remekműve ''A szökevény''.
 
A világirodalom legigényesebb alkotásai közt is helye lenne ''Füst Milán'' drámájának, melynek címe A lázadó, de bekerül a sorozatba, olyan önmagában jelentéktelen anekdota is, mint ''A vízbefúlt csizmája'' című darab, melyek az adja a rangját, hogy századunk egyik legjobb magyar írójának , ''Tersánszky Józsi Jenő''nek könnyű kézzel odavetett kisrajza kirándulás a színház világába. Remélem, felfedezés számba megy majd a méltatlanul kevéssé ismert ''Remenyik Zsigmond'' méltatlanul elfelejtett egy felvonásos kis remeke a ''Pokoli disznótor''. S bizonyára örömet szerez majd a hallgatóknak ''Krúdy Az arany meg az asszony''-a, melynek operaváltozata kissé elfeledtette az eredeti egyfelvonásost.
 
Lengyel Menyhért műve aligha lepi meg  az író híveit. Inkább megerősíti, amit szerzőjéről már úgyis tudunk. A színhely a színház világa. A szereplők színészek. A konfliktus… De ezt ne áruljuk el előre. Azt viszont elárulhatom, a Kopányi György rádióra alkalmazásában fölvett darab örömünkre szolgálhat. Lengyel Menyhért páratlan dramaturgiai érzéke, találó, pontos, árnyalatos nyelve, érdekes és fordulatos cselekményvezetése s komikus stílusbravúrja elfeledtette velünk – ahogyan remélhetőleg a hallgatóval is el fogja feledtetni –, hogy valójában kis semmiségeket hallunk, a színház nem igazi színház, a színészek nem igazi színészek, ilyen valóság talán nem is létezik. Olyan ez az egyfelvonásos, mint valami bűvészmutatvány, amiben nem nyulat varázsol a szerző elő a cilinderből, hogy aztán újra eltüntesse, hanem nyelvet, hangulatot – szóval illúziót. Mi pedig – amíg a darab tart – boldogan adjuk át magunkat ennek a nyelvi varázslatnak. Nem állítom, hogy ez a sorozat legjobb része, de egy a sokféleségből. A szerkesztő mindig a régi latin mondás igazságában reménykedik: a változatosság gyönyörködtet.''
 
  
 
[[Category:Magyar rendezésű hangjátékok]]
 
[[Category:Magyar rendezésű hangjátékok]]

A lap 2011. június 16., 23:38-kori változata

Bartók, 1982. április 11. 23.15

Lengyel Menyhért jelenete

Rádióra alkalmazta: Kopányi György

Szereplők:

Az igazgató - Gábor Miklós

Tőrös, később az árny - Szabó Sándor

Készítették: Varga Károly és Hornyák György

Zenei szerkesztő: Kutasy Ferenc

Dramaturg: Bárdos Pál

Rendező: Pós Sándor

Írta: Bárdos Pál