David Rudkin hangj\u00e1t\u00e9ka<\/p>\n
Ford\u00edtotta: G\u00f6ncz \u00c1rp\u00e1d<\/p>\n
Zeneszerz\u0151: Orb\u00e1n Gy\u00f6rgy<\/p>\n
Rendez\u0151: Hegyi \u00c1rp\u00e1d Jutocsa<\/p>\n
Zenei munkat\u00e1rs: Kelemen L\u00e1szl\u00f3<\/p>\n
Dramaturg: Mesterh\u00e1zi M\u00e1rton<\/p>\n
Casement szerep\u00e9ben \u2013 Balkai G\u00e9za, a t\u00f6bbi szerepl\u0151: Haumann P\u00e9ter, Bodrogi Gyula, V\u00e1rhegyi Ter\u00e9z, Tomanek N\u00e1ndor, Inke L\u00e1szl\u00f3, Tim\u00e1r B\u00e9la, F\u00fcl\u00f6p Zsigmond, Ruttkai \u00c9va, Sz\u00e9khelyi J\u00f3zsef, Schlanger Andr\u00e1s<\/p>\n
K\u00f6zrem\u0171k\u00f6dik: a zeneszerz\u0151 egy\u00fcttese<\/p>\n
A R\u00e1di\u00f3sz\u00ednh\u00e1z bemutat\u00f3ja<\/p>\n
Kossuth R\u00e1di\u00f3, 1983. j\u00falius 8. 19.15\u201320.26<\/p>\n
Megjelent kritika: Mesterh\u00e1zi M\u00e1rton: David Rudkin: Casement passi\u00f3ja. In: „R\u00e1di\u00f3 \u00e9s Telev\u00edzi\u00f3 \u00dajs\u00e1g.” XXVIII. \u00e9vf. 1983. VII.4\u201310.<\/p>\n
Roger David Casement 1864-ben sz\u00fcletett Nagy-Britannia \u00edr tartom\u00e1ny\u00e1nak \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9n. Tanulm\u00e1nyai v\u00e9gezt\u00e9vel diplom\u00e1ciai szolg\u00e1latba l\u00e9pett, \u00e9s oly tehets\u00e9gesen, oly h\u0171s\u00e9gesen szolg\u00e1lta \u0150fels\u00e9ge \u00e9rdekeit (n\u00e9met man\u0151vereket hi\u00fas\u00edtott meg a b\u00far h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n, afrikai belga \u00e9s latin-amerikai portug\u00e1l kegyetlens\u00e9gek kivizsg\u00e1l\u00e1sa sor\u00e1n bizony\u00edtotta, mennyivel hum\u00e1nusabbak a brit gyarmattart\u00e1s m\u00f3dszerei), hogy t\u00f6bbsz\u00f6r kit\u00fcntett\u00e9k, 1910-ben pedig lovagg\u00e1 \u00fct\u00f6tt\u00e9k. 1913-ban kil\u00e9pett a diplom\u00e1ciai szolg\u00e1latb\u00f3l, \u00e9s a f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9rt k\u00fczd\u0151 \u00cdr \u00d6nk\u00e9ntesek k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt agit\u00e1lt bel- \u00e9s k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n, p\u00e9nzt, politikai \u00e9s katonai t\u00e1mogat\u00e1st keresve nemzete \u00fcgy\u00e9nek; utolj\u00e1ra n\u00e9met hadifogolyt\u00e1borokban pr\u00f3b\u00e1lt \u00edr l\u00e9gi\u00f3t szervezni a brit hadifoglyok k\u00f6z\u00f6tt. 1916 tavasz\u00e1n, n\u00e9h\u00e1ny nappal a H\u00fasv\u00e9ti F\u00f6lkel\u00e9s el\u0151tt parta sz\u00e1llt \u00edr f\u00f6ld\u00f6n, lebukott, par\u00e1d\u00e9s t\u00e1rgyal\u00e1s ut\u00e1n k\u00f6t\u00e9l \u00e1ltali hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt\u00e9k. \u00d6t \u00e9vtizeddel hal\u00e1la ut\u00e1n jelk\u00e9pes hamvait kihantolt\u00e1k a hon\u00e1rul\u00f3k, m\u00e9regkever\u0151k \u00e9s hasonl\u00f3 k\u00f6zellens\u00e9gek meszesg\u00f6dr\u00e9b\u0151l, \u00e9s kiadt\u00e1k az \u00cdr K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gnak, mely a nemzeti h\u0151s hamvait d\u00edszkopors\u00f3ban ravataloztatta fel, majd d\u00edszs\u00edrhelyre temettette.<\/p>\n
Az eredetileg k\u00e9tr\u00e9szes hangj\u00e1t\u00e9k szerz\u0151j\u00e9t, az 1936-ban sz\u00fcletett, \u00edr\u00f3k\u00e9nt 1962-ben jelentkezett David Rudkint k\u00e9t dolog \u00e9rdekelte: egyr\u00e9szt az, hogyan lesz a kit\u00fcntetett diplomat\u00e1b\u00f3l akasztott hon\u00e1rul\u00f3; m\u00e1sr\u00e9szt a kr\u00f3nikus kudarc \u00e9s a h\u0151siess\u00e9g dialektikus \u00f6sszj\u00e1t\u00e9ka.<\/p>\n
Tudnunk kell, hogy ha a mai Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1g (Nagy-Britannia \u00e9s \u00c9szak-\u00cdrorsz\u00e1g) sokak szerint fikci\u00f3, nyolcvan \u00e9vvel ezel\u0151tti megfelel\u0151je (Nagy-Britannia \u00e9s \u00cdrorsz\u00e1g) mindenki szerint az volt. (Legf\u00f6ljebb abban nem \u00e9rtettek egyet, hogy ezt a fikci\u00f3t f\u00f6lsz\u00e1molj\u00e1k-e, vagy a fegyverek erej\u00e9vel val\u00f3s\u00e1gg\u00e1 form\u00e1lj\u00e1k.) Az Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u0151, Cromwell \u00e9s Or\u00e1niai Vilmos \u00e1ltal h\u00e1romszor leig\u00e1zott, 1798-ban m\u00e9gis f\u00f6lkelt \u00cdrorsz\u00e1got 1801. janu\u00e1r 1-\u00e9n Nagy-Britanni\u00e1hoz csatolt\u00e1k ugyan, de sz\u00e1z \u00e9v alatt csak a protest\u00e1ns telepesek lakta, gazdas\u00e1gilag fejlettebb Ulstert tudt\u00e1k lev\u00e1lasztani r\u00f3la.<\/p>\n
Casement teh\u00e1t hi\u00e1ba volt angol \u00e9s protest\u00e1ns, a diplom\u00e1ciai karban m\u00e9giscsak \u00edrnek sz\u00e1m\u00edtott. \u00cdrorsz\u00e1gban viszont (\u00e9ppen, mert angol volt \u00e9s protest\u00e1ns) ulsterinak. \u00c9s ha az afrikai \u00e9s latin-amerikai vizsg\u00e1latok sor\u00e1n, mint diplomata, \u0150fels\u00e9ge \u00e9rdekeit szolg\u00e1lta is, mint ember nemcsak a szeme el\u0151tt leleplez\u0151d\u0151 v\u00e9res, ocsm\u00e1ny belga \u00e9s portug\u00e1l gyarmatos\u00edt\u00e1st ut\u00e1lta meg, hanem a \u2013 b\u00e1r tal\u00e1n \u00fcgyesebb \u2013 vel\u00fck egyl\u00e9nyeg\u0171 brit gyarmatos\u00edt\u00e1st is; mik\u00f6zben egyre m\u00e9lyebb \u00e9s nagyobb szolidarit\u00e1s f\u0171zte a j\u00f3 esetben csak agyondolgoztatott, de gyakran kegyetlen\u00fcl puszt\u00edtott feket\u00e9khez \u00e9s indi\u00e1nokhoz. Akiknek szem\u00e9ben persze megmaradt brit diplomat\u00e1nak \u2013 feh\u00e9rnek.<\/p>\n
Mindehhez j\u00e1rult az, hogy a v\u00e1ls\u00e1g idej\u00e9n tudatosodtak Casementben addig elfojt\u00f3dott \u2013 haszn\u00e1ljuk a legnyomdak\u00e9pesebb sz\u00f3t \u2013 szodomita vonzalmai. Partnerei hol p\u00e9nz\u00e9rt, hol szerelemb\u0151l, hol \u00e9rdekb\u0151l l\u00e9ptek vele kapcsolatra; mindenk\u00e9ppen m\u00e9g sebezhet\u0151bb\u00e9 v\u00e1lt, m\u00e9g er\u0151sebben kellett k\u00e9telkednie a Birodalom erk\u00f6lcsi igazs\u00e1gaiban.
\nAz \u00edr nemzeti \u00fcgy szolg\u00e1lat\u00e1ban szinte csak kudarcok (net\u00e1n balfog\u00e1sok) jelezt\u00e9k \u00fatj\u00e1t. A f\u00f6lkel\u00e9s szervez\u00e9s\u00e9b\u0151l kimaradt, az amerikai \u00edrek kev\u00e9ss\u00e9 b\u00edztak benne, a szerencs\u00e9tlen\u00fcl v\u00e1lasztott sz\u00f6vets\u00e9ges, Vilmos cs\u00e1sz\u00e1r N\u00e9metorsz\u00e1ga el\u0151tt sem tudott eredm\u00e9nyt felmutatni. Mikor azonban a brit igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s g\u00e9pezet\u00e9vel kellett szembesz\u00e1llnia, erk\u00f6lcsi ereje, emberi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ga telj\u00e9ben v\u00e9dte \u2013 nem \u00f6nmag\u00e1t, hanem az \u00dcgyet.<\/p>\n
Csup\u00e1n az \u00fcgy\u00e9sz \u00e9s a h\u00f3h\u00e9r csin\u00e1lt h\u0151st bel\u0151le? Rudkin hat\u00e1rozott nemmel felel a k\u00e9rd\u00e9sre. Casement lehetett Don Quijote, olykor t\u00e1n sz\u00e1nalmas boh\u00f3c is; m\u00e1r az\u00e1ltal h\u0151ss\u00e9 v\u00e1lt, hogy ott mert hagyni a sz\u00e9pen dekor\u00e1lt diplomata \u00e9letp\u00e1ly\u00e1j\u00e1t, hogy \u00e1t mert \u00e1llni az elnyomottak oldal\u00e1ra, hogy v\u00e1llalni merte \u00f6nmag\u00e1t.<\/p>\n
M\u00e1rmost mi k\u00f6z\u00fcnk van nek\u00fcnk, mi k\u00f6ze van a hallgat\u00f3nak Casementhez?<\/p>\n
Els\u0151k\u00e9nt \u00edrom a legfontosabbat: Rudkin kit\u0171n\u0151 \u00edr\u00f3, ez a hangj\u00e1t\u00e9ka is kit\u0171n\u0151. \u00c9s a hallgat\u00f3nak minden kit\u0171n\u0151 m\u0171h\u00f6z k\u00f6ze kellene, hogy legyen. (B\u00e1r ad\u00f3dna annyi p\u00e9nz, \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s \u00e9s olyan vil\u00e1gm\u00e9ret\u0171 kultur\u00e1lis egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s, hogy lehessen is.)<\/p>\n
M\u00e1sodikul. Az \u00edr t\u00f6rt\u00e9nelem nem kimondottan \u00e9rdektelen \u00e9s tanuls\u00e1gok n\u00e9lk\u00fcli a magyar hallgat\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra. A val\u00f3di s\u00e9relem orvosak\u00e9nt szerencs\u00e9tlen\u00fcl v\u00e1lasztott sz\u00f6vets\u00e9ges a mi t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnknek is hagyom\u00e1nya. A l\u00e1tszatra \u2013 vagy csakugyan \u2013 botcsin\u00e1lta nemzeti h\u0151s is.<\/p>\n
Harmadikul. Nemcsak a zsdanovizmus, hanem ifj\u00fakorunk bibli\u00e1ja, a francia egzisztencializmus is a f\u00e9lelem, g\u00e1ncs, k\u00e9tely \u00e9s megtorpan\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli H\u0151st \u00e1ll\u00edtotta el\u00e9nk, mint (el\u00e9rhetetlen) eszm\u00e9nyk\u00e9pet. A mai vil\u00e1gban viszont, ahol annyi a t\u00e9v\u00fat \u00e9s a tudatos hazugs\u00e1g, igencsak keveseknek adatik meg, hogy kamaszk\u00e9nt induljanak el a Helyes \u00daton; t\u00f6bbs\u00e9g\u00fcnk t\u00e9ved\u00e9sek sor\u00e1n k\u00e9nytelen \u00e1tbotork\u00e1lni, am\u00edg megtal\u00e1lja (ha egy\u00e1ltal\u00e1n megtal\u00e1lja) \u00f6nmag\u00e1t. \u00c9rdemes teh\u00e1t odafigyeln\u00fcnk az olyan ember eset\u00e9re, aki k\u00e9pes volt r\u00e9gi b\u0151r\u00e9t levedleni.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
David Rudkin hangj\u00e1t\u00e9ka Ford\u00edtotta: G\u00f6ncz \u00c1rp\u00e1d Zeneszerz\u0151: Orb\u00e1n Gy\u00f6rgy Rendez\u0151: Hegyi \u00c1rp\u00e1d Jutocsa Zenei munkat\u00e1rs: Kelemen L\u00e1szl\u00f3 Dramaturg: Mesterh\u00e1zi M\u00e1rton Casement szerep\u00e9ben \u2013 Balkai G\u00e9za, a t\u00f6bbi szerepl\u0151: Haumann P\u00e9ter, Bodrogi Gyula, V\u00e1rhegyi Ter\u00e9z, Tomanek N\u00e1ndor, Inke L\u00e1szl\u00f3, Tim\u00e1r B\u00e9la, F\u00fcl\u00f6p Zsigmond, Ruttkai \u00c9va, Sz\u00e9khelyi J\u00f3zsef, Schlanger Andr\u00e1s K\u00f6zrem\u0171k\u00f6dik: a zeneszerz\u0151 egy\u00fcttese A R\u00e1di\u00f3sz\u00ednh\u00e1z bemutat\u00f3ja […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","template":"","radioplay_author":[7601,10826],"radioplay_director":[7742,7482],"radioplay_actor":[15698,17182,17016,15759,16141,16344,22079,15712,16139,21412],"radioplay_award":[],"radioplay_category":[],"radioplay_translator":[17269],"radioplay_dramaturge":[13536],"radioplay_radio_applier":[],"radioplay_codirector":[],"radioplay_editor":[],"radioplay_composer":[10827],"radioplay_music_editor":[16242],"radioplay_music_director":[],"radioplay_technical_colleague":[],"radioplay_music_performer":[],"acf":[],"yoast_head":"\n