John Millington Synge sz\u00ednm\u0171v\u00e9nek r\u00e1di\u00f3v\u00e1ltozata<\/p>\n
Ford\u00edtotta \u00e9s r\u00e1di\u00f3ra alkalmazta: G\u00f6ncz \u00c1rp\u00e1d<\/p>\n
A hangfelv\u00e9telt Gajdos Ferenc \u00e9s Srank\u00f3 Orsolya k\u00e9sz\u00edtette <\/p>\n
Zenei munkat\u00e1rs: Tak\u00e1ts Gy\u00f6rgy<\/p>\n
Dramaturg: Mesterh\u00e1zi M\u00e1rton<\/p>\n
A rendez\u0151 munkat\u00e1rsai: Orb\u00e1n Jen\u0151 \u00e9s Terj\u00e9k Jen\u0151<\/p>\n
Rendezte: T\u00f6r\u00f6k Tam\u00e1s <\/p>\n
Szerepl\u0151k: Martin Doul – \u0150ze Lajos; Mary Doul – Olsavszky \u00c9va; Timmy, a kov\u00e1cs – Szil\u00e1gyi Tibor; Molly Byrne – Cs\u00e1sz\u00e1r Angela; Bride – Farkas Zsuzsa; Mat Simon – Leisen Antal; A Szent – Szacsvay L\u00e1szl\u00f3; Falubeli l\u00e1nyok – Jo\u00f3 Kati \u00e9s Madai Em\u0151ke. <\/p>\n
H\u00e1rf\u00e1n k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00f6tt: Maros \u00c9va. <\/p>\n
Bemutat\u00f3: 1982. 03. 29. 19:15-20:27 Kossuth <\/p>\n
Ism\u00e9tl\u00e9sek: 1982. 11. 27. 19:43-20:56 Kossuth, 1982. 11. 28. 14:46-15:59 3. m\u0171sor, 1984. 09. 30. 22:17-23:30 3. m\u0171sor, 1994. 10. 24. 22:50-0:02 Bart\u00f3k, 1995. 04. 27. 10:05-11:17 Bart\u00f3k, 1996. 04. 15. 22:47-24:00 Bart\u00f3k, 2004. 06. 19. 20:35-21:47 Kossuth, 2010. 10. 31. 20:04-21:16 MR1-Kossuth. <\/p>\n
John Millington Synge: A szentek k\u00fatja<\/p>\n
Ez az 1905-ben, Dublinban \u00edr\u00f3dott sz\u00edndarab nem t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9m\u00e1j\u00fa, m\u00e9gis t\u00f6rt\u00e9nelemmel kell kezdenem a r\u00f3la sz\u00f3l\u00f3 cikket. 1801. janu\u00e1r 1-\u00e9n a t\u0171zzel-vassal h\u00e1romszor leig\u00e1zott, \u00e9s a francia forradalom hat\u00e1s\u00e1ra \u00fajb\u00f3l fell\u00e1zadt \u00e9s elbukott \u00cdrorsz\u00e1got az Egyes\u00fclt (brit) Kir\u00e1lys\u00e1ghoz csatolt\u00e1k. K\u00f6r\u00fclbel\u00fcl annyi joggal felruh\u00e1zva, amennyi n\u00e1lunk egy falunak jut.
\nIlyen nyomaszt\u00f3 s\u00faly\u00fa kih\u00edv\u00e1sra a fenyegetett k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g k\u00e9tf\u00e9le v\u00e1laszt adhat: gazdas\u00e1git \u00e9s politikait.
\nAz \u00edr szigeten (Ulster kis r\u00e9sz\u00e9t lesz\u00e1m\u00edtva) a kereskedelem \u00e9s az ipar sorvad\u00e1snak indult; a nagybirtok pangott. A k\u00e9t \u00e9s f\u00e9lmilli\u00f3 zsell\u00e9r a szeg\u0151d\u00e9skor b\u00e9relt kis krumplif\u00f6ld\u00f6n termelte az \u00e9lelm\u00e9t, de ny\u00e1ron j\u00f3 \u00e9vben is \u00e9hezett.
\n1845-t\u0151l n\u00e9gy rossz \u00e9v k\u00f6vetkezett egym\u00e1s ut\u00e1n: megsemmis\u00fclt a krumpliterm\u00e9s. Ami h\u00fas \u00e9s gabona termett, azt \u2013 a szent mag\u00e1ntulajdon \u00e9s az \u00fcdv\u00f6s mag\u00e1nkezdem\u00e9nyez\u00e9s v\u00e9delm\u00e9ben \u2013 katonai fedezettel sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k Angli\u00e1ba. N\u00e9gy \u00e9v alatt minden hetedik \u00edr meghalt: t\u00edfuszban, v\u00e9rhasban, vagy egyszer\u0171en \u00e9hen; \u00e9s minden nyolcadik kimenek\u00fclt Amerik\u00e1ba.
\nEnnyit a gazdas\u00e1gi kibontakoz\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l.
\nA katolikusok jogfosztotts\u00e1g\u00e1t \u2013 egy t\u00f6rv\u00e9nytisztel\u0151 t\u00f6megmozgalom hat\u00e1s\u00e1ra \u2013 1829-ben megsz\u00fcntett\u00e9k. Az \u00edr f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9rt ind\u00edtott hasonl\u00f3 mozgalom legnagyobb t\u00f6meggy\u0171l\u00e9s\u00e9t az utols\u00f3 percben betiltott\u00e1k (az angol t\u00fcz\u00e9rs\u00e9g nagy er\u0151kkel vonult ki a helysz\u00ednre). \u2013 1848-ban \u00e9s 1867-ben elbukott egy-egy f\u00f6lkel\u00e9s.
\nEnnyit a politikai v\u00e1lasz lehet\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l.
\nK\u00f6r\u00fclbel\u00fcl sz\u00e1z \u00e9ve \u00e9rt p\u00e1ly\u00e1ja cs\u00facs\u00e1ra az az \u00edr protest\u00e1ns politikus, aki a f\u00f6ldb\u00e9rletuzsora, \u00e9s a t\u00f6meges kilakoltat\u00e1sok k\u00ednj\u00e1ra \u00e9pp\u00fagy joggal \u00edg\u00e9rt t\u00f6rv\u00e9nyes orvoslatot, mint a nemzeti elnyomat\u00e1s gy\u00f6trelm\u00e9re. Charles Stewart Parnellnak h\u00edvt\u00e1k. Am\u00edg Londonban a liber\u00e1lisok korm\u00e1nyoztak, \u00e9rt is el eredm\u00e9nyeket \u2013 pedig a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges nacionalist\u00e1k mer\u00e9nyletei, \u00e9s a r\u00e1juk k\u00f6vetkez\u0151 h\u00e1rom \u00e9ves sz\u00fcks\u00e9g\u00e1llapot is \u00e1rtott munk\u00e1j\u00e1nak. Nemsok\u00e1ra azonban a konzervat\u00edvok ker\u00fcltek hatalomra Londonban. \u00c9s ha Parnell tisztelte a t\u00f6rv\u00e9nyt, \u0151k ann\u00e1l kev\u00e9sb\u00e9: koholt b\u0171nv\u00e1dakkal \u00e9s a sajt\u00f3 r\u00e1galomhadj\u00e1rat\u00e1val sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben hal\u00e1lra gy\u00f6t\u00f6rt\u00e9k \u00e1ldozatukat. Ami er\u0151 az \u00edr n\u00e9pben maradt, azt a kult\u00fara sz\u00edvta mag\u00e1ba.
\nKev\u00e9sb\u00e9 szerencs\u00e9s orsz\u00e1gok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben a polg\u00e1rosod\u00e1st nem gy\u00e1rak \u00e9s vasutak jelzik, hanem az, hogy a n\u00e9p (f\u0151leg az \u00e9rtelmis\u00e9g) keser\u00e9des daccal nemzetnek vallja mag\u00e1t. \u00cdrorsz\u00e1gban \u2013 melynek nev\u00e9t is t\u00f6rv\u00e9ny tiltotta le\u00edrni \u2013 mozgalom indult az \u0151si nyelv, a n\u00e9phagyom\u00e1ny megment\u00e9s\u00e9\u00e9rt, \u00faj kult\u00fara megteremt\u00e9s\u00e9\u00e9rt. A versek, majd a sz\u00edndarabok megteltek a r\u00e9gi dics\u0151s\u00e9g nagy alakjaival, vagy a sanyar\u00fa sz\u00e1zadok egy-egy magasztos pillanat\u00e1nak h\u0151seivel. Ez a nemzeti heroikus \u201evonal\u201d hat\u00e1rozta meg az 1904-ben \u00e9p\u00fclethez jutott, \u00cdr Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z m\u0171sorpolitik\u00e1j\u00e1t is.
\nA sz\u00ednh\u00e1zat e szomor\u00fa \u00edzl\u00e9sficamt\u00f3l John Millington Synge (1871-1909) mentette meg. \u00cdrb\u0151l, h\u00e9berb\u0151l \u00e9s zeneszerz\u00e9sb\u0151l volt diplom\u00e1ja; j\u00e1rt N\u00e9met- \u00e9s Olaszorsz\u00e1gban, lakott P\u00e1rizsban; \u00e9veket t\u00f6lt\u00f6tt \u00cdrorsz\u00e1g nyugati szigetein, \u00e9s \u00fagy ismerte a parasztokat, mint sem el\u0151tte, sem ut\u00e1na senki.
\nEz\u00e9rt azt\u00e1n nem a h\u0151s nemzeti idillre esk\u00fcd\u00f6tt fel, hanem a k\u00f6lt\u0151i realizmusra: fekete humor\u00fa trag\u00e9di\u00e1kat \u00e9s keser\u0171 kom\u00e9di\u00e1kat \u00edrt az \u00edr nyomor\u00fas\u00e1gr\u00f3l.
\nA szentek k\u00fatj\u00e1nak sz\u00edne \u201eKelet-\u00cdrorsz\u00e1g isten h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tti hegyvid\u00e9ke, tal\u00e1n egy \u00e9vsz\u00e1zaddal ezel\u0151tt.\u201d Tal\u00e1n most \u2013 tehetn\u00e9nk hozz\u00e1. B\u00e1r a darab alap-fikci\u00f3ja \u2013 ha nem vessz\u00fck \u00e9szre, hogy csak fikci\u00f3 \u2013 \u201er\u00e9gim\u00f3di\u201d. Hiszen val\u00f3j\u00e1ban nincs az a szent v\u00edz, amely l\u00e1t\u00f3v\u00e1 tenn\u00e9 a vakot, de t\u00e9telezz\u00fck f\u00f6l, hogy nem csak testi vaks\u00e1g l\u00e9tezik.
\nAz ut\u00f3bbi tal\u00e1nyos-jelk\u00e9pes mondat k\u00f6vetkeztet\u00e9sekkel terhes. Hiszen, ha l\u00e9tezik lelki vaks\u00e1g, akkor nyilv\u00e1n a lelki vakok lesznek a darabban a rosszak, \u00e9s ellenfeleik a j\u00f3k; ut\u00f3bbiakkal egy\u00fctt\u00e9rezhet\u00fcnk, el\u0151bbieket j\u00f3les\u0151en el\u00edt\u00e9lhetj\u00fck.
\nNos, a darab az eff\u00e9le erk\u00f6lcsi \u00edt\u00e9lkez\u00e9st rendszeresen elg\u00e1ncsolja. Mik\u00f6zben lek\u00fczdhetetlen inger\u00e9t kelti benn\u00fcnk az \u00edt\u00e9lkez\u00e9snek, folyton arra k\u00e9nyszer\u00edt, hogy egy\u00fctt\u00e9rezz\u00fcnk azzal, akit el\u00edt\u00e9l\u00fcnk, \u00e9s el\u00edt\u00e9lj\u00fck azt, akivel egy\u00fctt\u00e9rz\u00fcnk. Pedig Synge m\u0171ve cinikus \u00e9s nem szemf\u00e9nyveszt\u0151. M\u00e1s a gondolkod\u00e1sa \u2013 ez\u00e9rt nem kellett sem a papoknak, sem a hazaffyaknak.
\nHiszen rossz-e, a \u201epatk\u00e1nyszem\u0171, lap\u00e1tf\u00fcl\u0171, borost\u00e1s \u00e1ll\u00fa\u2026 viharvert koldus\u201d Martin Doul, att\u00f3l, hogy \u2013 miut\u00e1n csod\u00e1s m\u00f3don visszanyerte l\u00e1t\u00e1s\u00e1t \u2013 beleszeret a k\u00f6rny\u00e9k legszebb l\u00e1ny\u00e1ba? Rossz-e a feles\u00e9ge, akinek negyven \u00e9ven \u00e1t \u201e a sz\u00e9p sz\u0151ke haj\u00e1t, a feh\u00e9r b\u0151r\u00e9t, a nagy szem\u00e9t\u201d dics\u00e9rte minden l\u00e1t\u00f3 \u2013 att\u00f3l hogy (miut\u00e1n csod\u00e1s m\u00f3don visszanyerte l\u00e1t\u00e1s\u00e1t) nem t\u00f6lti el csordultig a sz\u00edv\u00e9t a h\u00e1la, ha t\u00fck\u00f6rbe n\u00e9zhet? Rossz-e Timmy, a javakorabeli kov\u00e1cs att\u00f3l, hogy nem a kedvess\u00e9g\u00e9vel, hanem a n\u00e9gyszob\u00e1s h\u00e1z\u00e1val akarja feles\u00e9g\u00fcl megszerezni mag\u00e1nak a k\u00f6rny\u00e9k legszebb l\u00e1ny\u00e1t; vagy att\u00f3l, hogy a vaks\u00e1g\u00e1n csod\u00e1latosan t\u00faladott Martint fav\u00e1g\u00e1sra fogja a napi keny\u00e9r fej\u00e9ben? Rossz-e Molly \u2013 az a bizonyos legszebb \u2013 att\u00f3l, hogy kicsit ki akarja bolondozni mag\u00e1t, miel\u0151tt a h\u00e1zass\u00e1g r\u00e9v\u00e9t v\u00e1lasztan\u00e1, egy (mint mondani illik) javakorabeli f\u00e9rfi oldal\u00e1n?
\n\u00c9s rossz-e a \u201efinom, sz\u00e9p\u201d Szent, aki mezt\u00e9ll\u00e1b j\u00e1rja \u00cdrorsz\u00e1g templomait\u2026 sz\u00e9p im\u00e1kat mond, \u00e9s b\u00f6jt\u00f6l \u2013 majd olyan v\u00e9kony m\u00e1r, mint a s\u00e1s\u2026 s a kez\u00e9b\u0151l egy csepp szenteltv\u00edz is el\u00e9g, hogy ak\u00e1r a halottat meggy\u00f3gy\u00edtsa\u201e -, rossz-e ez a csod\u00e1s hatalm\u00fa Szent att\u00f3l, hogy kicsit elveszti a t\u00fcrelm\u00e9t s a szel\u00edd er\u0151szak (net\u00e1n a ki\u00e1tkoz\u00e1s) eszk\u00f6z\u00e9hez folyamodik, ha valaki nem k\u00e9ri a boldogs\u00e1got a tenyer\u00e9b\u0151l?
\nA darab nyelve, melyet G\u00f6ncz \u00c1rp\u00e1d remek ford\u00edt\u00e1sa k\u00f6zvet\u00edt, manaps\u00e1g megh\u00f6kkent\u0151en szokatlan: mondatok ind\u00e1in k\u00e9pek, hasonlatok vir\u00e1gai\u2026 (Miel\u0151tt r\u00e1mondan\u00e1 a Nagyk\u00e9p\u0171 F\u00e9lm\u0171velts\u00e9g, hogy \u201en\u00e9psz\u00ednm\u0171vi\u201d, esedezve k\u00e9rem, olvasson el egyet-kett\u0151t a Kriza J\u00e1nos feljegyezte n\u00e9pmes\u00e9k k\u00f6z\u00fcl…)
\nRem\u00e9lem lesz olyan hallgat\u00f3, akinek tetszik p\u00e9ld\u00e1ul az eff\u00e9le monol\u00f3g: \u201eHa er\u0151s nem vagyok is, hangom m\u00e9g van, hogy im\u00e1dkozzam, s az Isten tal\u00e1n m\u00e9g ma megrohasztja \u0151ket, \u00e9s az \u00e9n lelkemet is vel\u00fck egy\u00fctt, egyazon \u00f3r\u00e1ban, s \u00e9n l\u00e1tni fogom Molly Byrne-t \u00e9s vele Timmy kov\u00e1csot, a kett\u0151t egy\u00fctt, a k\u00ednpadon, a pokolban, ahogy a fogukat csikorgatj\u00e1k… Csuda l\u00e1tv\u00e1ny lesz: vonaglanak \u00e9s \u00fcv\u00f6ltenek, vonaglanak \u00e9s \u00fcv\u00f6ltenek, \u00e9jjel-nappal, \u00e9jjel-nappal, minden nap, az id\u0151k v\u00e9gezet\u00e9ig. L\u00e1tni fogom, mert ott m\u00e1r nem leszek vak, \u00e9s a pokol se lesz sz\u00e1momra pokol, hanem maga az \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g\u2026 s a fene b\u00e1nja, hogy az Istennek err\u0151l fogalma sincsen.\u201d<\/p>\n
Mesterh\u00e1zi M\u00e1rton<\/p>\n
Cikk: RTV \u00dajs\u00e1g 1982\/13. 6. oldal<\/p>\n
A NAVA oldal\u00e1n k\u00f6z\u00f6lt adatok a hangj\u00e1t\u00e9kr\u00f3l:
\nJohn Millington Synge sz\u00ednmuv\u00e9t ford\u00edtotta
\n\u00e9s r\u00e1di\u00f3ra alkalmazta: G\u00f6ncz \u00c1rp\u00e1d
\nSzereposzt\u00e1s: Martin Doul – oze Lajos, Mary Doul – Olsavszky \u00c9va,
\nTimmy, a kov\u00e1cs – Szil\u00e1gyi Tibor, Molly Byrne – Cs\u00e1sz\u00e1r Angela,
\nBride – Farkas Zsuzsa, Mat Simon – Leisen Antal, A Szent – Szacsvay
\nL\u00e1szl\u00f3, Falubeli l\u00e1nyok – Jo\u00f3 Kati \u00e9s M\u00e1dai Emoke
\nH\u00e1rf\u00e1n k\u00f6zremuk\u00f6dik: Maros \u00c9va
\nA felv\u00e9telt Gajdos Ferenc \u00e9s Srank\u00f3 Orsolya k\u00e9sz\u00edtette
\nZenei Szerkeszto: Tak\u00e1ts Gy\u00f6rgy
\nDramaturg: Mesterh\u00e1zi M\u00e1rton
\nrendezo: T\u00f6r\u00f6k Tam\u00e1s (1982)
\n(Az 1982. m\u00e1rcius 29-i K.ad\u00e1s ism.)
\n(Tov\u00e1bbi ism\u00e9tl\u00e9s: 1996.4.15.B.
\n(72 perc)-71.44 (A-296424)<\/p>\n