Zsákos ember terhe, avagy: Muswell Hilli rögtönzés

A Rádiójáték wikiből

John Arden hangjátéka

Fordította: Bartos Tibor

A felvételt Stuhl Béláné és Váci Györgyné készítette

Zenéjét összeállította: Troszt Margit

A rendező munkatársa: Breuer Ottó

Dramaturg: Mesterházi Márton

Rendezte: Barlay Gusztáv


Szereplők: Elbeszélő - Haumann Péter; Vénasszony - Bakó Márta; Csősz - Gelley Kornél; Lovas - Mádi Szabó Gábor; Népszerű miniszter - Gera Zoltán; Népszerűtlen miniszter - Velenczey István; Fiatal nő - Almási Éva; Követ - Képessy József; Marsallbotos - Kautzky József; Király - Miklósy György.


Közreműködött: Ambrus András, Bay Gyula, Farkas Antal, Felvinczy Viktor, Gyarmati Anikó, Horkai János, Kéri Edit, Kollár Béla, Lelkes Ágnes, Lengyel Erzsi, Márkus Ferenc, Nádai Pál, Rákosi Mária, Szatmári István, Szekeres Ilona, Ujréti László, Versényi László, valamint a Nemzeti Színház stúdiójának tagjai.


A Rádió elnöksége 1977-ben nívódíjjal jutalmazta Barlay Gusztávot a rendezésért, Bartos Tibort a fordításért és Haumann Pétert alakításáért.


Bemutató: 1977. 05. 13. 19:33-21:13 3. műsor.


Ismétlések: 1977. 11. 10. 21:06-23:00 3. műsor, 1978. 01. 20. 19:33-21:13 3. műsor, 1980. 10. 26. 11:06-12:46 3. műsor, 1984. 08. 11. 21:47-23:30 3. műsor, 1990. 10. 27. 19:05-20:49 Kossuth, 1992. 02. 09. 22:05-23:52 Bartók, 1995. 11. 04. 20:05-21:50 Kossuth, 2010. 06. 05. 20:04-21:50 MR1-Kossuth.



Egy zsák, melyben egy egész város elfér


Maga a szerző, az 1930-ban született John Arden drámaíró, a dühöngő ifjúság irodalmi, színházi irányzat jeles képviselője a főszereplője annak a brit hangjátéknak, melyet a BBC-től vett át és készített el a Kossuth Rádió 1977-ben. A zsákos ember terhe, avagy a Muswell Hill-i rögtönzés kétfelvonásos, kb. 100-110 perces, meglehetősen hosszú hangjáték, melynek elején John Arden (Haumann Péter) E/3-ban beszél magáról és élete értelmetlenségéről, útban a Highgate-parkba, ahol miközben mókusokat etet, elalszik, álmában pedig egy öregasszony elad neki 10 schillingért egy zsákot, mint zsákbamacskát, amiben egy szép nő lapul.

John szexuális igényeinek kielégítése érdekében megveszi a zsákot, de kibontani nem tudja, a park csősze pedig hamarosan megjelenik és elzavarja, mert a zsákban lévő bármi – ahogy ettől fogva hivatkozik rá: “a gonosz” – felzaklatja az embereket.

Azt követően, hogy John Arden elhagyja a Highgate parkot a hangjáték meglepő fordulatokat vesz. Megváltozik a helyszín, eltűnik az a London, ahonnan reggel még elindult otthonról, megváltozik a társadalom, az emberek, az élet rendje, de maga a főszereplő is.

Az őt alakító Haumann Péter tökéletesen hozza szerepének minden formáját és tulajdonságát, tehát mind az új, ismeretlen társadalomból kilógó jövevényt, mind a hitleri tulajdonságokba átcsapó “tanár urat”. Hozzá hasonlóan a többi színész is rendkívül minőségien hozza a karakterét, kiemelendő a boszorkányos vonásokat hordozó öregasszonyt alakító Bakó Márta, valamint a John elcsábítására és a zsák ellopására hivatott Almási Éva, aki a főszereplő oldalán többször is megjelenik – ezúttal már szövetségesként – főként a második felvonásban.

A hangjátékot a korábban magyar rádióban hallottaktól kissé idegen hangeffektek tarkítják, mely a korabeli brit hangjáték-kultúrában is idegennek és egyedinek számított. Ezek segítenek a misztikus, néha rémisztő hangulat megteremtésében, az érzelmek kifejezésében, hogy kép nélkül is élesen magunk előtt láthassuk a történéseket.

Bár a műfaja nem tisztán meghatározható, hiszen ez nem igazán, vagy nem “csak” dráma, de horrornak vagy thrillernek sem nevezhető tisztán, inkább eme három műfajnak a keveréke, és bár a címe meglehetősen találó, angolul főként (The Bagman), magyarul “a zsákos ember” kifejezés kissé megtévesztő lehet, hiszen ugyanezt használjuk arra a lényre – a mumusra – akivel a szófogadatlan gyerekeket riogatják, így talán célszerűbb a Muswell Hill-i rögtönzés alcímet használni, még akkor is, ha a mi zsákos emberünk szintén egy valamelyest félt figura azon társadalom számára, ahová került.

John Arden hangjátéka görbe tükröt mutat a társadalom elé egy meglehetősen groteszk módon, megemlítve benne Hitlert és a köztársaság hiányát, emiatt pedig rendkívül meglepő, hogy ez valamelyest mégis beillett a korabeli Magyarország 3 T-inek egyikébe, bár valószínűleg nem támogatott, hanem csak tűrt formában.

7/10

Székács Linda