„Végevégevégemindennek” változatai közötti eltérés

A Rádiójáték wikiből
(Új oldal, tartalma: „nmhh_ostrom.tif Ügyiratszám: 25851-11/2011. Tárgy: kiskorúakra vonatkozó törvényi rendelkezések megsértése Melléklet: hatósági ellenőrzés meg…”)
 
1. sor: 1. sor:
nmhh_ostrom.tif
 
 
 
 
Ügyiratszám: 25851-11/2011.  
 
Ügyiratszám: 25851-11/2011.  
  
7. sor: 4. sor:
 
törvényi rendelkezések megsértése  
 
törvényi rendelkezések megsértése  
  
Melléklet: hatósági ellenőrzés  
+
Melléklet: hatósági ellenőrzés megállapításai  
 
 
megállapításai  
 
 
 
 
 
 
NEMZETI MÉDIA-ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG
 
 
 
 
 
 
MÉDIATANÁCSÁNAK
 
 
 
 
 
 
1648/2011. (XI. 16.) számú
 
 
 
 
 
 
HATÁROZATA
 
  
 +
NEMZETI MÉDIA-ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG  MÉDIATANÁCSÁNAK  1648/2011. (XI. 16.) számú HATÁROZATA
 
   
 
   
  
36. sor: 16. sor:
 
megsértette a műsorszám korhatár-kategóriába sorolására és közzétételére vonatkozó  
 
megsértette a műsorszám korhatár-kategóriába sorolására és közzétételére vonatkozó  
 
törvényi előírásokat, ezért a Médiaszolgáltatót  
 
törvényi előírásokat, ezért a Médiaszolgáltatót  
 
 
  
 
50.000 Ft, azaz ötvenezer forint bírsággal sújtja.  
 
50.000 Ft, azaz ötvenezer forint bírsággal sújtja.  
  
+
A Médiatanács a jelen határozatban megállapított jogsértő magatartás tanúsítását a jelen határozat  
 
 
A Médiatanács  
 
 
 
 
 
 
a jelen határozatban megállapított jogsértő magatartás tanúsítását a jelen határozat  
 
 
közlésétől megtiltja.  
 
közlésétől megtiltja.  
  
 
  
 
A Médiaszolgáltató a bírságot e határozat közlését követő hét napon belül köteles megfizetni  
 
A Médiaszolgáltató a bírságot e határozat közlését követő hét napon belül köteles megfizetni  
60. sor: 31. sor:
 
Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a Médiatanács a Médiaszolgáltatóval szembeni  
 
Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a Médiatanács a Médiaszolgáltatóval szembeni  
 
bírság igényét közigazgatási úton érvényesíti.  
 
bírság igényét közigazgatási úton érvényesíti.  
 
 
  
 
E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálata a határozat  
 
E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálata a határozat  
79. sor: 48. sor:
 
A Médiatanács a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi  
 
A Médiatanács a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi  
 
CLXXXV. törvény (továbbiakban: Mttv.) 167. § (1) bekezdése alapján hatósági ellenőrzést  
 
CLXXXV. törvény (továbbiakban: Mttv.) 167. § (1) bekezdése alapján hatósági ellenőrzést  
folytatott le a Médiaszolgáltató MR1-Kossuth Rádió elnevezésű adóján 2011. augusztus 20-
+
folytatott le a Médiaszolgáltató MR1-Kossuth Rádió elnevezésű adóján 2011. augusztus 20-án 20 óra 04 perces kezdettel sugárzott „Végevégevégemindennek” című műsorszámmal (a  
 
 
 
án 20 óra 04 perces kezdettel sugárzott „Végevégevégemindennek” című műsorszámmal (a  
 
 
továbbiakban: műsorszám) kapcsolatban.  
 
továbbiakban: műsorszám) kapcsolatban.  
 
 
  
 
A részletes tartalmi elemzés alapján a hatósági eljárás során felmerült az Mttv. 9. § (6)  
 
A részletes tartalmi elemzés alapján a hatósági eljárás során felmerült az Mttv. 9. § (6)  
163. sor: 127. sor:
  
 
A történet keretét az Apokalipszis Rádió Budapest közvetítése szolgáltatja, amelyen Páter  
 
A történet keretét az Apokalipszis Rádió Budapest közvetítése szolgáltatja, amelyen Páter  
Pió vezetésével jelentkezik a Nagy Apokalipszis Futam című műsor. Az ő személye fogja  
+
Pió vezetésével jelentkezik a Nagy Apokalipszis Futam című műsor. Az ő személye fogja
 
 
 
 
össze a főszereplők életének alakulását és az apokaliptikus történéseket, ő a kitalálója az  
 
össze a főszereplők életének alakulását és az apokaliptikus történéseket, ő a kitalálója az  
 
Apokaliptikus - Galaktikus Nemzethalál Vágta versenynek, melynek keretében a hallgatók  
 
Apokaliptikus - Galaktikus Nemzethalál Vágta versenynek, melynek keretében a hallgatók  
232. sor: 194. sor:
 
be.  
 
be.  
  
 
 
Azon alkotások, amelyekben az erőszak fent leírt ábrázolása humorosnak szánt jelenetekbe  
 
Azon alkotások, amelyekben az erőszak fent leírt ábrázolása humorosnak szánt jelenetekbe  
 
ágyazott, és ezáltal inkább az agresszivitás súlyának elleplezését és a változatos  
 
ágyazott, és ezáltal inkább az agresszivitás súlyának elleplezését és a változatos  
304. sor: 265. sor:
 
A Médiatanács a Médiaszolgáltató nyilatkozatában foglaltak alapján a következőket rögzíti:  
 
A Médiatanács a Médiaszolgáltató nyilatkozatában foglaltak alapján a következőket rögzíti:  
  
 
 
   
 
   
  
381. sor: 341. sor:
 
b) bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben az alábbi összeghatárok szerint:  
 
b) bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben az alábbi összeghatárok szerint:  
  
 
 
ba) JBE médiaszolgáltató és a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály  
 
ba) JBE médiaszolgáltató és a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály  
 
által érintett médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege kétszázmillió forintig,  
 
által érintett médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege kétszázmillió forintig,  
446. sor: 405. sor:
 
tényállás keretében már megtette.  
 
tényállás keretében már megtette.  
  
 
 
 
  
 
A Médiatanács az Mttv. 182.§ (1) bekezdés ba) pontjában foglalt hatáskörében a rendelkező  
 
A Médiatanács az Mttv. 182.§ (1) bekezdés ba) pontjában foglalt hatáskörében a rendelkező  
457. sor: 413. sor:
 
szerint tehető közzé.  
 
szerint tehető közzé.  
  
 
 
 
nmhh_ostrom.tif
 
 
A hatósági eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti eljárási  
 
A hatósági eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti eljárási  
 
költség nem merült fel.  
 
költség nem merült fel.  
470. sor: 422. sor:
 
tájékoztatás a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 338. § (2)  
 
tájékoztatás a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 338. § (2)  
 
bekezdésén alapul.  
 
bekezdésén alapul.  
 
 
 
 
 
 
  
 
   
 
   
483. sor: 429. sor:
 
Budapest, 2011. november 16.  
 
Budapest, 2011. november 16.  
  
+
A Médiatanács nevében  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A Médiatanács  
 
 
 
nevében  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
   
 
   
  
 
A kiadmány hiteles:  
 
A kiadmány hiteles:  
 
 
 
 
   
 
   
  
511. sor: 439. sor:
 
főosztályvezető  
 
főosztályvezető  
  
 
 
 
  
 
   
 
   
526. sor: 451. sor:
  
 
hitelesítő tag  
 
hitelesítő tag  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
  
 
   
 
   
548. sor: 457. sor:
  
 
Kapják:  
 
Kapják:  
 
 
 
 
1. Személyes adat  
 
1. Személyes adat  
  
  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
  
 
  
 
  
 +
== Melléklet a Médiatanács 1648/2011. (XI. 16.) számú határozatához ==
 
   
 
   
 
 
 
 
 
 
Melléklet a Médiatanács 1648/2011. (XI. 16.) számú határozatához
 
  
 
   
 
   
666. sor: 541. sor:
 
A műsorszámban számos alkalommal történt erőszakos cselekmény, amely az utcai  
 
A műsorszámban számos alkalommal történt erőszakos cselekmény, amely az utcai  
 
verekedéstől egészen a gyilkosságig fajul. Több alkalommal hallható, ahogy a karakterek a  
 
verekedéstől egészen a gyilkosságig fajul. Több alkalommal hallható, ahogy a karakterek a  
céljaik elérése érdekében fizikai erőszakhoz folyamodnak, illetve verbálisan fejezik ki annak  
+
céljaik elérése érdekében fizikai erőszakhoz folyamodnak, illetve verbálisan fejezik ki annak szükségességét (Fasiszták… Agyon kell ezeket ütni, mint a kutyát! …vidd a Duna partra és  
 
 
 
szükségességét (Fasiszták… Agyon kell ezeket ütni, mint a kutyát! …vidd a Duna partra és  
 
 
lődd bele!”).  
 
lődd bele!”).  
  
735. sor: 607. sor:
 
Rendkívül felkavaró résznek bizonyult a Félix lányával, Melindával kapcsolatos események  
 
Rendkívül felkavaró résznek bizonyult a Félix lányával, Melindával kapcsolatos események  
 
bemutatása. Melinda tizennégy év alatti kiskorú, akit apja megvadult állapotában fizikailag  
 
bemutatása. Melinda tizennégy év alatti kiskorú, akit apja megvadult állapotában fizikailag  
bántalmazott, ám ő mégis vele akart élni az anyja és nevelőapja helyett. Az ünnepség  
+
bántalmazott, ám ő mégis vele akart élni az anyja és nevelőapja helyett. Az ünnepség közben szülei csúnyán összevesztek a jelenlétében, ami a már említett fegyveres  
 
 
 
közben szülei csúnyán összevesztek a jelenlétében, ami a már említett fegyveres  
 
 
konfliktusban csúcsosodott ki.  
 
konfliktusban csúcsosodott ki.  
  
803. sor: 672. sor:
 
különbségtételre.  
 
különbségtételre.  
  
 
 
Hana később többször beszél arról, hogy ő is látja a démonokat, akik körbeveszik őt,  
 
Hana később többször beszél arról, hogy ő is látja a démonokat, akik körbeveszik őt,  
 
belebújnak az emberekbe, és megfertőzik a várost, az elbeszélések nyomasztó jellegét  
 
belebújnak az emberekbe, és megfertőzik a várost, az elbeszélések nyomasztó jellegét  
847. sor: 715. sor:
 
A műsorszámban 32 esetben volt tapasztalható erős mértékű trágár kifejezés megjelenése  
 
A műsorszámban 32 esetben volt tapasztalható erős mértékű trágár kifejezés megjelenése  
 
(„kurva, baszd meg, fasz, kibaszott, köcsög, picsába, agyonbaszok, hülye picsa, faszság”).  
 
(„kurva, baszd meg, fasz, kibaszott, köcsög, picsába, agyonbaszok, hülye picsa, faszság”).  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
  
 
   
 
   
888. sor: 730. sor:
 
Hana: „Démonok? Léteznek démonok Pesten?”  
 
Hana: „Démonok? Léteznek démonok Pesten?”  
  
+
 
 
Anya: „Négyen vannak. Első a Duna Démona. Nagyétkű folyamdémon. Emberhúst eszik. Ha  
 
Anya: „Négyen vannak. Első a Duna Démona. Nagyétkű folyamdémon. Emberhúst eszik. Ha  
 
éhes marad, kifortyog a szürke vízből, kiárad, felhabzik a rakpart lépcsőire, a hidakra.  
 
éhes marad, kifortyog a szürke vízből, kiárad, felhabzik a rakpart lépcsőire, a hidakra.  
968. sor: 810. sor:
 
20:45:02–20:45:21  
 
20:45:02–20:45:21  
  
+
 
 
Félix az álmából ébredve: „Uhhh… Ezek a kibaszott kurva álmok. Karperec… Rohadt kurva  
 
Félix az álmából ébredve: „Uhhh… Ezek a kibaszott kurva álmok. Karperec… Rohadt kurva  
 
álmok! Red Bull, szárnyakat ad… Agyonbaszok mindenkit a szárnyakkal. Kurva álmok.  
 
álmok! Red Bull, szárnyakat ad… Agyonbaszok mindenkit a szárnyakkal. Kurva álmok.  
1 068. sor: 910. sor:
 
elrejtette a szatyorban. A kislány látni akarja a babát, de az apja nem engedi.  
 
elrejtette a szatyorban. A kislány látni akarja a babát, de az apja nem engedi.  
  
 
 
Végül Melinda sírva kiált fel: „Apa… Most miért hazudsz? Tudom, hogy megölted. Ugye  
 
Végül Melinda sírva kiált fel: „Apa… Most miért hazudsz? Tudom, hogy megölted. Ugye  
 
megölted? Megölted a gyereket!”  
 
megölted? Megölted a gyereket!”  
1 136. sor: 977. sor:
 
(fenyegetően, magánkívül ordít) Dö-göl-je-tek meg! Pusz-tul-ja-tok! Pusztuljon mindenki!”  
 
(fenyegetően, magánkívül ordít) Dö-göl-je-tek meg! Pusz-tul-ja-tok! Pusztuljon mindenki!”  
  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
  
 
   
 
   
1 159. sor: 987. sor:
 
Tibor ítélete: „Átkozott mostohaapa,  
 
Tibor ítélete: „Átkozott mostohaapa,  
  
+
 
 
Fajtalanok fajtalanja!  
 
Fajtalanok fajtalanja!  
  
1 192. sor: 1 020. sor:
 
Aztán gyorsan meggyilkoltál (…)”  
 
Aztán gyorsan meggyilkoltál (…)”  
  
 
 
 
 
 
 
 
  
 
   
 
   
1 238. sor: 1 059. sor:
 
   
 
   
  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
  
 
Kapják:  
 
Kapják:  
  
1. Személyes adat  
+
1. Személyes adat
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

A lap 2012. április 1., 16:09-kori változata

Ügyiratszám: 25851-11/2011.

Tárgy: kiskorúakra vonatkozó törvényi rendelkezések megsértése

Melléklet: hatósági ellenőrzés megállapításai

NEMZETI MÉDIA-ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 1648/2011. (XI. 16.) számú HATÁROZATA


A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) Személyes adat által képviselt Magyar Rádió Zrt.-vel (1088 Budapest, Bródy S. u. 5-7., a továbbiakban: Médiaszolgáltató) szemben hivatalból lefolytatott eljárásban megállapította, hogy a Médiaszolgáltató MR1-Kossuth Rádió elnevezésű adóján 2011. augusztus 20-án 20 óra 04 perces kezdettel sugárzott „Végevégevégemindennek” című műsorszámával megsértette a műsorszám korhatár-kategóriába sorolására és közzétételére vonatkozó törvényi előírásokat, ezért a Médiaszolgáltatót

50.000 Ft, azaz ötvenezer forint bírsággal sújtja.

A Médiatanács a jelen határozatban megállapított jogsértő magatartás tanúsítását a jelen határozat közlésétől megtiltja.


A Médiaszolgáltató a bírságot e határozat közlését követő hét napon belül köteles megfizetni a Médiatanács Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-00295141-00000024 számú számlájára. A fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Médiaszolgáltató késedelmi pótlékot köteles fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a Médiatanács a Médiaszolgáltatóval szembeni bírság igényét közigazgatási úton érvényesíti.

E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálata a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, a Médiatanácshoz három példányban benyújtott keresetlevéllel kérhető. A Fővárosi Bíróság a keresetlevelet harminc napon belül tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben tárgyalás tartása kérhető.

A keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése kérhető.


Indokolás


A Médiatanács a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Mttv.) 167. § (1) bekezdése alapján hatósági ellenőrzést folytatott le a Médiaszolgáltató MR1-Kossuth Rádió elnevezésű adóján 2011. augusztus 20-án 20 óra 04 perces kezdettel sugárzott „Végevégevégemindennek” című műsorszámmal (a továbbiakban: műsorszám) kapcsolatban.

A részletes tartalmi elemzés alapján a hatósági eljárás során felmerült az Mttv. 9. § (6) bekezdésének és a 10. § (1) bekezdés d) pontjának megsértése.


A Médiatanács az Mttv. 182. § ba) pontjában foglalt hatáskörében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (1) bekezdése alapján hivatalból 2011. október 12-én hatósági eljárást indított a Médiaszolgáltatóval szemben, mely tényről a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezésnek megfelelően az 1403/2011. (X.12.) számú végzésében értesítette a Médiaszolgáltatót, tájékoztatta a hatósági eljárás során tett megállapításairól, valamint a Ket. 51. § (1) bekezdése értelmében felhívta a figyelmét arra, hogy az eljárás során nyilatkozattételi és iratbetekintési jog illeti meg.


A Médiaszolgáltató a végzést 2011. október 19-én átvette, a Médiaszolgáltató nevében eljáró jogi képviselő által megfogalmazott nyilatkozat 2011. november 3-án érkezett meg a Hatósághoz. A jogi képviselő képviseleti jogosultságát megfelelően igazolta.


Nyilatkozatában a Médiaszolgáltató előadta, hogy álláspontja szerint az eljárás tárgyát képező műsorszámot helyesen sorolta a IV. korhatári kategóriába, nem ért egyet a Médiatanács azon megállapításával, miszerint a műsorszámot annak tartalma miatt az V. korhatári kategóriába kellett volna sorolni és annak megfelelően közzétenni.

Álláspontja szerint a műsorszám egy órás terjedelméhez képest az abban 32 alkalommal elhangzó, erős mértékű trágár kifejezések nem teremtik meg a magasabb korhatári kategóriába sorolás indokoltságát.

A Médiaszolgáltató nyilatkozatában hivatkozott a Hatóságnak egy másik rádiós médiaszolgáltatóval szemben, hasonló indokok miatt indított eljárására, melyet a Médiatanács végül megszüntetett. A hivatkozott dal a Médiaszolgáltató álláspontja szerint jóval több durva és trágár kifejezést tartalmazott, illetve a két műfaj sem hasonlítható össze, hiszen jelen eljárás tárgyát egy díjat nyert dráma alapján készült hangjáték képezi.

A fentiek alapján a Médiaszolgáltató szerint nem volt indokolt a műsorszám V. korhatári kategóriába sorolása, ezért az eljárás megszüntetését kérte.


A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok, különösen a vizsgálati jelentés, a műsorszám meghallgatása alapján az alábbi tényállást állapította meg, és azt az alábbiak szerint értékelte:


Műsorszám címe: Végevégevégemindennek

Sugárzás dátuma: 2011. augusztus 20.

Sugárzás időpontja: 20:04-21:30

Csatorna neve: MR1 – Kossuth rádió

Hossz: 86 perc

Műfaj: hangjáték

Gyártási év: 2010

Író: Maruszki Balázs

Rendező: Miklauzic Bence


A hangjáték Maruszki Balázs azonos címmel megjelent apokaliptikus drámájából készült. A darab a mai magyar köz- és magánállapotoknak a Jelenések könyvével vegyített ironikus víziója, melynek középpontjában az augusztus 20-án megrendezett Budapesti Apokalipszis Futam és annak szereplői állnak.


A történet keretét az Apokalipszis Rádió Budapest közvetítése szolgáltatja, amelyen Páter Pió vezetésével jelentkezik a Nagy Apokalipszis Futam című műsor. Az ő személye fogja össze a főszereplők életének alakulását és az apokaliptikus történéseket, ő a kitalálója az Apokaliptikus - Galaktikus Nemzethalál Vágta versenynek, melynek keretében a hallgatók megismerkednek az indulókkal, a dráma főszereplőivel.

Az első betelefonáló Félix, az elvált apuka, aki biztonsági őrként dolgozik, és kislányával vesz részt az ünnepen. A második színre lépő Dzsok, egy kiöregedett zsoké, aki alkoholproblémákkal küzd. A harmadik szereplő Hana, a pilótalány, aki repülővel vesz részt az augusztus 20-i légi parádén, amikor is halott édesanyja hangját kezdi hallani, aki a város démonjairól mesél neki. A negyedik főszereplő Szaito, a száz éves japán kamikaze turista. A darab előrehaladása során minden szereplő megéli saját tragédiáját, ami végül galaktikus apokalipszisbe torkollik. A mű a Jelenések könyvében leírt világvégével és az ítélet felolvasásával végződik, amely során minden szereplő megítéltetik a cselekedetei szerint, és elnyeri helyét az örök életben.


A Médiaszolgáltató a műsorszámot az Mttv. 9. § (5) rendelkezése szerint a IV. korhatár- kategóriába sorolta és ennek megfelelően „tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott minősítéssel” tette közzé, ám nem a korhatári kategóriára irányadó időbeli korlátok (21 óra és 05 óra között) szerint, hiszen a műsorszám sugárzása 20 óra 4 perckor vette kezdetét.


Az Mttv. 9.§ (6) bekezdése értelmében:

„Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.”


A Médiatanács az 1037/2011. (VII. 19.) számú határozatával elfogadott ajánlásában (klasszifikációs ajánlás) a médiatartalmak korhatár- besorolásánál irányadó szempontokra, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazható jelzésekre, illetve a minősítés közlésének módjára vonatkozó jogalkalmazási gyakorlat elvi szempontjait ismertetette. Ez alapján:

„A serdülőkor késői szakaszában a fiatalok nagyon érzékenyek az etikai kérdések sokoldalú megtárgyalására, a gyakorlati következmények figyelembe vételére, a tanulságok levonására. Megkezdődik autonóm erkölcsi álláspontjuk kialakítása, melyben a csoportnormákon túl belülről kidolgozott egyéni szabályrendszerük is tükröződik. Szinte mindent, amivel találkoznak, önmagukra vonatkoztatnak, önmagukhoz viszonyítanak, minden emberi történet az ő lehetséges történetük, minden szereplő az ő lehetséges alteregójuk is, és ebbe nemcsak az önazonosnak érzettek, hanem az „ellenszerepek” is beletartoznak – ez a szereppróbálgatás időszaka. Ebben az életkorban, az identitás alakulása során jó esetben megtanulják elfogadni az egymással ambivalens viszonyban álló vonásaikat, amelyek az énideál tulajdonságaihoz sem feltétlenül illeszkednek, ez a folyamat azonban még messze túlnyúlik a 18 éves életkoron.


Nem megengedhetők e korhatár-kategóriában az erőszak nyersebb, naturálisabb formái, realitás-közelibb kontextusban, amelyek feldolgozása nem annyira a médiatapasztalatoktól, mint inkább a befogadó élettapasztalatától függ. Különös körültekintés ajánlott az olyan alkotások tekintetében, melyek a korosztály hétköznapi élethelyzetit idézik, és amelyekben azt látják, hogy a problémákat esetleg erőszakkal is meg lehet oldani, vagy az erőszakos események túl szoros kapcsolatban állnak a saját valóságukkal, ezáltal túlzott félelmet kelthetnek. A fizikai kínzás, vagy testcsonkítás részletezett ábrázolása, a sérülések sokkolóan nyílt, különösen brutális részletességű megjelenítése e korhatár-kategóriában még nem javasolt, ahogy a különös hidegvérrel, esetleg bestiális módon végrehajtott erőszakos, szadisztikus jelentek bemutatása, amelyekben az áldozat szenvedése kapcsán érzett öröm vagy élvezet hangsúlyozódik. Károsak lehetnek azok a műsorszámok, amelyekben dicsőítik az erőszakot, elfogadható, esetleg kívánatos magatartásként állítják be.

Azon alkotások, amelyekben az erőszak fent leírt ábrázolása humorosnak szánt jelenetekbe ágyazott, és ezáltal inkább az agresszivitás súlyának elleplezését és a változatos halálnemeken való felhőtlen szórakozást szolgálja, szintén magasabb korosztálynak ajánlottak. Az öngyilkosság vagy öngyilkossági kísérlet részleteinek megjelenítése a serdülők labilis érzelmi állapota és az abból következő fokozott sérülékenységük révén ebben a korhatár-kategóriában aggályos lehet.”


A hangjáték alaphangulatát a szereplők tragikus sorsa és a közelgő végítélet, valamint a halál közelsége határozta meg. A mű több olyan felnőtt témakört is megjelenített, melyről a kiskorúak csak kevés ismerettel rendelkezhetnek. A darab során megjelent például a gyermekbántalmazás, a csecsemőgyilkosság, a családon belüli nemi erőszak, az öngyilkosság, gyilkosság, valamint a különféle tragikus halálesetek. A fentieken túl kifogásolható volt a folyamatosan jelen lévő durva nyelvezet, különös tekintettel a nemi szervekkel, illetve a szexuális aktussal kapcsolatos trágár szavak agresszív módon történő használatára.


A műsorszámban számos alkalommal történt erőszakos cselekmény, amely az utcai verekedéstől egészen a gyilkosságig fajult. Több alkalommal volt hallható, ahogy a karakterek a céljaik elérése érdekében fizikai erőszakhoz folyamodtak, illetve verbálisan fejezték ki annak szükségességét. A mű egyik karakteréhez kapcsoltan hangsúlyosan jelent meg az öngyilkosság gondolata. A mű egyik rendkívül felkavaró része egy kiskorú apjához és mostohaapjához fűződő viszonyának, ennek keretében a családon belüli erőszaknak, a kiskorú terhességének, a szülésnek és végül a megszületett csecsemő tragikus sorsának a bemutatása volt.

A vulgáris stílus és trágár szóhasználat a műsor egészében, halmozottan jelen volt.


A 18 év alatti korosztály saját, önálló értékrendjének kialakításához a médiumokban megjelenő szereplők gyakran kínálnak fel modelleket, amelyeket a fiatalok még kritikátlanul fogadnak el, illetve a kevés élettapasztalatuk révén nehezen ítélhetik meg a bemutatott életszemlélet és magatartásmodell erkölcsi, társadalmi elfogadottságát. Abban az életkorban, amikor a morális értékrend, a világkép és a társas együttműködés alapjai kialakulnak, kiemelten fontos, hogy társadalmilag elfogadott szerepek eltanulását segítő mintákkal találkozzanak.


A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.250/2006/6. számú ítélete a műsorszámok korhatár- besorolásával kapcsolatban kimondta, hogy kiskorú néző tehát lehet óvodás, illetve iskolás gyerek is, ugyanaz a műsor más hatást vált ki egy 6 éves, és mást egy 12, vagy 16 éves nézőben. Ezért kiemelten fontos, a műsorszámok megfelelő minősítése, közzététele korhatár szerint.


A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete is megerősítette, hogy a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén kizárólag a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce.


A Legfelsőbb Bíróság eseti döntésében megállapította, hogy a kiskorú különös védettségét az indokolja, hogy nem lehet kiindulni a befogadó reális értékítéletéből, abból, hogy a látottakat megfelelő módon, megfelelő értékrend alapján elemzi és értékeli, hiszen a kiemelt védettséget éppen az indokolja, hogy a kiskorúak a végleges értékrend kialakításának folyamatában vannak. Ez adja személyiségfejlődésük sérülékenységét, egyúttal ez indokolja fokozott védelmüket is.


A Médiatanács a Médiaszolgáltató nyilatkozatában foglaltak alapján a következőket rögzíti:


A Médiatanács eljárásának megindítását – ahogyan azt eljárás megindításáról szóló végzésében is kifejtette – nem pusztán a hangjátékban megjelenő trágár és durva nyelvezet, hanem a műsorszám egészének tartalma, üzenete és a feldolgozás módja indokolta. A műsorszám központi elemei a szereplők tragikus sorsa és a közelgő végítélet, valamint a halál és annak közelsége voltak. A műben több felnőtt témakör is plasztikusan bemutatva, a hallgatóság számára rendkívül jól érzékelhető módon jelent meg.


Jelen ügy megítélése szempontjából nincsen relevanciája annak, hogy egy másik médiaszolgáltatóval szemben indított eljárását – melynek alapját szinte kizárólag az angol nyelvű zeneszámban elhangzott trágár tartalom képezte – a Médiatanács megszüntette, hiszen a Médiatanács döntését jelen ügy összes körülményét mérlegelve hozza meg, a két műsorszám – a Médiaszolgáltató által is elismert módon - nem összevethető.

A Médiatanács eljárása során kizárólag annak megállapítására jogosult, hogy az adott médiatartalom sértette-e az Mttv. valamely – jelen esetben a kiskorúak védelméről szóló – rendelkezését. A törvénysértés megállapíthatóságának vizsgálata során – elismerve ugyan a vizsgálat tárgyát képező művészeti alkotás értékét – nem veheti figyelembe a mű által elért sikereket, elismeréseket, díjakat.

A fentiek alapján a Médiaszolgáltató nyilatkozatában foglaltak nem helytállóak.


A hangjátékban a gyermekbántalmazás, a csecsemőgyilkosság, a családon belüli nemi erőszak, az öngyilkosság, a gyilkosság, valamint a különféle tragikus halálesetek megjelenése, a durva nyelvezetet illetően a nemi szervekkel, illetve a szexuális aktussal kapcsolatos trágár szavak különösen agresszív módon történő használata, a hangjátékban megjelent üzenetek, valamint a feldolgozás módja, a darab nyelvezete és dramaturgiája alapján indokolt lett volna a műsorszámot az Mttv. 9. § (6) bekezdésében rögzített rendelkezése szerinti V. korhatár-kategóriába sorolni és ennek megfelelő időpontban és minősítéssel közzétenni.


Az Mttv. 10.§ (1) bekezdésnek d) pontja értelmében:

„V. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva, 22 óra és 05 óra között tehető közzé.”


Tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató a műsorszámot 2011. október 20-án a törvény által a korhatári kategóriára előírt időintervallumnál jóval korábban, 20 óra 04 perces kezdettel sugározta, a Médiatanács megállapította az Mttv. 10.§ (1) bekezdésnek d) pontjában foglalt rendelkezés sérelmét is.


A Médiatanács a Médiaszolgáltatót az Mttv. 187. § (2) bekezdés és a (3) bekezdés bb) pontja alapján az Mttv. 9. § (6) és a 10. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezés egy esetben történt megsértése miatt a kiszabható bírságmaximum (ötvenmillió forint) 0,1%-ának megfelelő, 50.000 Ft, azaz ötvenezer forint bírság megfizetésére kötelezte.


A jogsértés miatt jogkövetkezmény alkalmazásának alapját az Mttv. 187. § (2) bekezdés és a (3) bekezdés bb) pontja jelenti:


187. § (2) A Médiatanács és a Hivatal a jogkövetkezményt - a jogsértés jellegétől függően - a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg.

(3) A Médiatanács és a Hivatal - a (7) bekezdés figyelembevételével - a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult:

b) bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben az alábbi összeghatárok szerint:

ba) JBE médiaszolgáltató és a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege kétszázmillió forintig,

bb) a ba) pont alá nem tartozó médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege ötvenmillió forintig,


Az Mttv. 9. § (6) bekezdése és a 10. § (1) bekezdés d) pontja megsértése miatt alkalmazandó jogkövetkezmény megállapítása során a Médiatanács az alábbi mérlegelési szempontokat vette figyelembe.


Az Mttv. 186. § (1) bekezdésében szabályozott felhívás jogkövetkezménye abban az esetben alkalmazható, ha a jogsértés csekély súlyú és ismételtsége nem állapítható meg.



A kiskorúaknak az Alkotmányból és az Mttv.-ből is levezethető kiemelt védelmére tekintettel a Médiatanács nem tekinthette csekély súlyúnak az elkövetett jogsértéseket. Ezért annak ellenére, hogy a jogsértés az Mttv. 187. § (4) bekezdés szerinti ismételtsége nem áll fenn, az Mttv. 187. § (2) bekezdés és a (3) bekezdés bb) pontja szerinti bírság alkalmazása mellett döntött, mivel ezt a szankciót ítélte meg az Mttv. 187. § (3) bekezdésében felsoroltak közül a legalkalmasabbnak a Médiaszolgáltató további jogsértések elkövetésétől való visszatartására.


A Médiatanács az Mttv. 9. § (6) bekezdésének és 10. § (1) bekezdés d) pontjának megsértése tekintetében a jogkövetkezmény fajtájának és mértékének megállapítása során az Mttv. 187. § (2) bekezdésében rögzített mérlegelési szempontok közül figyelembe vette a jogsértés súlyán túl az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számát, valamint a jogsértéssel elért vagyoni előnyt, a jövőbeni jogsértések mellőzése érdekében (generális prevenció).



A Médiaszolgáltató a műsorszám alacsonyabb korhatári-kategóriába sorolásával és így a műsorszám előírtnál korábbi időpontban történő sugárzásával nagyobb számú célközönséget ért el, így a hallgatottsága növelésével — bár nem számszerűsíthető, de kétségtelen — vagyoni előnyre tett szert, emellett a hallgatottság növekedésével a veszélyeztetett személyek száma is megnövekedett.


A Médiatanács külön tekintettel volt arra, hogy egy esetleges újabb jogsértés esetén alkalmazandó szankció esetén érvényesülhessen a fokozatosság elve, azaz az ismétléssel járó növekvő progresszivitás és a szankcionálás kiszámíthatósága, előreláthatósága.



Az Mttv. 187. § (2) bekezdésében meghatározott további mérlegelési szempontok, figyelemmel a törvény 187. § (4) bekezdésére is, a jelen jogsértések tekintetében nem értékelhetők. A Médiatanács a mérlegelési szempontok közül az okozott érdeksérelmet a kétszeres értékelés tilalma okán nem értékelte, tekintettel arra, hogy azt a jogalkotó a tényállás keretében már megtette.


A Médiatanács az Mttv. 182.§ (1) bekezdés ba) pontjában foglalt hatáskörében a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, azaz a Médiaszolgáltatót ötvenezer forint bírsággal sújtotta, emellett az Mttv. 186. § (3) bekezdésének megfelelően határozat közlésétől megtiltotta a jogsértő magatartás tanúsítását, mely alapján a műsorszám esetleges újabb Médiaszolgáltató általi sugárzása esetén, az kizárólag a jelen határozatban rögzítettek szerint tehető közzé.

A hatósági eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel.


A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontján, valamint az Mttv. 163. § (1) és (3) bekezdésén, valamint a 164. §-on alapul. A tárgyalás tartására vonatkozó tájékoztatás a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 338. § (2) bekezdésén alapul.



Budapest, 2011. november 16.

A Médiatanács nevében


A kiadmány hiteles:


Dr. Pap Szilvia

főosztályvezető



Szalai Annamária s.k.

elnök


Dr. Auer János s.k.

hitelesítő tag



Kapják: 1. Személyes adat



Melléklet a Médiatanács 1648/2011. (XI. 16.) számú határozatához

Műsorszám címe: Végevégevégemindennek

Sugárzás dátuma: 2011. augusztus 20.

Sugárzás időpontja: 20:04-21:30

Csatorna neve: MR1 – Kossuth rádió

Hossz: 86 perc

Műfaj: hangjáték

Gyártási év: 2010

Író: Maruszki Balázs

Rendező: Miklauzic Bence


A műsorszám tartalma:

A hangjáték Maruszki Balázs azonos címmel megjelent apokaliptikus drámájából készült. A darab a mai magyar köz- és magánállapotoknak a Jelenések könyvével vegyített ironikus víziója, melynek középpontjában az augusztus 20-án megrendezett Budapesti Apokalipszis Futam és annak szereplői állnak.


A történet keretét az Apokalipszis Rádió Budapest közvetítése szolgáltatta, amelyen Páter Pió vezetésével jelentkezett a Nagy Apokalipszis Futam című műsor. Az ő személye fogja össze a főszereplők életének alakulását és az apokaliptikus történéseket. Ugyancsak ő a kitalálója az Apokaliptikus - Galaktikus Nemzethalál Vágta versenynek, melynek keretében a hallgatók megismerkedhettek az indulókkal, a dráma főszereplőivel. Az első betelefonáló Félix, az elvált apuka volt, aki biztonsági őrként dolgozott, és kislányával vett részt az ünnepen. A második színre lépő Dzsok volt, egy kiöregedett zsoké, aki alkoholproblémákkal küzd. A harmadik szereplő Hana, a pilótalány, aki repülővel vett részt az augusztus 20-i légi parádén, amikor is halott édesanyja hangját kezdte hallani, aki a város démonjairól mesélt neki. A negyedik főszereplő Szaito, a száz éves japán kamikaze turista volt. A darab előrehaladása során minden szereplő megélte saját tragédiáját, ami végül galaktikus apokalipszisbe torkollik. A mű a Jelenések könyvében leírt világvégével és az ítélet felolvasásával végződött, amely során minden szereplő megítéltetik a cselekedetei szerint, és elnyeri helyét az örök életben.


A vizsgálat eredménye:

A Médiaszolgáltató a műsorszámot az Mttv. 9. § (5) rendelkezése szerint a IV. korhatár- kategóriába sorolta: „Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetlen módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a IV. kategóriába kell sorolni.”

A műsorszám előtt szóbeli felhívás tájékoztatta a hallgatókat, hogy 16 éven aluliaknak nem ajánlják a darab meghallgatását, a közvetítés azonban 20 óra 4 perckor vette kezdetét.


A műsorszám az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: a hangjáték alaphangulatát a szereplők tragikus sorsa és a közelgő végítélet, valamint a halál közelsége határozta meg. A mű több olyan felnőtt témakört is megjelenített, melyről a kiskorúak csak kevés ismerettel rendelkezhetnek. A darab során megjelent például a gyermekbántalmazás, a csecsemőgyilkosság, a családon belüli nemi erőszak, az öngyilkosság, gyilkosság, valamint a különféle tragikus halálesetek. A fentieken túl kifogásolható volt a folyamatosan jelen lévő durva nyelvezet, különös tekintettel a nemi szervekkel, illetve a szexuális aktussal kapcsolatos trágár szavak agresszív módon történő használatára.


A műsorszámban számos alkalommal történt erőszakos cselekmény, amely az utcai verekedéstől egészen a gyilkosságig fajul. Több alkalommal hallható, ahogy a karakterek a céljaik elérése érdekében fizikai erőszakhoz folyamodnak, illetve verbálisan fejezik ki annak szükségességét (Fasiszták… Agyon kell ezeket ütni, mint a kutyát! …vidd a Duna partra és lődd bele!”).

Az egyik szereplő, Félix több alkalommal is verekedést kezdeményez, később a rendőrök ütlegelnek egy felvonuláson begyűjtött személyt. A fizikai bántalmazások hangjai akusztikusan felnagyítottak, ettől különösen realisztikus hatást keltenek, az ütések hangjain túl, az áldozatok jajongása és fájdalmas kiáltásai is megjelennek. A fizikai összetűzések gyakran komoly következményekkel járnak, Félix nézeteltérése a lánya nevelőapjával például fegyveres konfliktussá fajul.

A nevelőapával való veszekedése közben kiderült, hogy Félix láthatási jogát megvonták, mivel több alkalommal súlyosan bántalmazta hozzátartozóit. Félix volt felesége a fején lévő, nyolc napon túl gyógyuló sérülésre hivatkozik, Melinda esetében pedig a hátán levő hegek tanúskodnak apja agresszív megnyilvánulásairól. Melinda ennek ellenére édesapjával akar élni, aki fegyverrel is kész nyomatékot adni a lánya iránti ragaszkodásának. A veszekedés végén lövés dördül, egy férfi felordít fájdalmában, a kislány és az anyukája pedig sikoltozni kezd. (Később kiderül, hogy a lövést gázpisztolyból adták le, így nem halt meg a nevelőapa.)


A hangjáték során többen meghaltak, ezeket az eseményeket szintén intenzív akusztikus aláfestések kísérik. Hana és a kamikaze a halálos küldetésük előtt a lány edzőjéhez, Pista bá’-hoz tértek vissza. A lány addigra már teljesen magáévá tette az öngyilkos tanokat, és csak ellenséget, „démont” lát egykori mentorában. Hana szertartásosan szakét iszik a kamikazéval, aki Pista bá’ elé áll, és nagyot lendítve kardjával, elvágta a férfi torkát. (Hallani a kard suhogását, majd a vérfröccsenést, végül hosszú halálhörgés jelzi az edző halálát.) Korábban a kamikaze egy másik emberrel is végzett, amit szintén erőteljes hanghatások kísértek.


A műben Hana karakteréhez kapcsoltan hangsúlyosan jelent meg az öngyilkosság gondolata. A lány elbeszéléséből kiderült, hogy az édesanyja öngyilkosságot követett el, amikor terhes volt vele, így őt anyja halott testéből kellett „kivágni” ahhoz, hogy életben maradjon. Gondolatait Páter Pió pappal osztotta meg, aki szenvtelen hangnemben közlölte vele, hogy egyszer az öngyilkosok gyerekei is mind öngyilkosok lesznek. A pap szerint ez ellen nem lehet tenni semmit, hiszen genetikailag öröklődik. Ez az üzenet a serdülők labilis érzelmi állapota és érzékenysége miatt különösen ártalmas lehet, hiszen a szülők öndestruktív hajlamainak tulajdonít valamifajta „eleve elrendelést” a gyermekeik sorsának alakulására vonatkozóan.

Hana elmesélte, hogy lelki társra lelt egy kamikaze személyében, csodálatot érzett iránta és a tette iránt, ami arra ösztönözte, hogy „nővé váljon”.

Hana a történet során személyesen is találkozott a kamikazéval, aki átadja neki tudását, majd hasonló módon együtt követnek el öngyilkosságot, egy repülőgéppel hajóba csapódva a Dunán. Ilyen módon nem pusztán öngyilkosságot követnek el, hanem tömeges katasztrófát idéznek elő. A szegmens felkavaró, nyomasztó jellegét tovább fokozza, hogy a lány több alkalommal is révületbe esve kántál: „Látom anyám arcát, nem nevet, nem sír.” Hana a felkészülés során többször hangot ad szuicid gondolatainak, miszerint vágyja a halált, hiszen így végre megismerheti anyját, sőt úgy érzi, öngyilkossága által valóban megszülethet.

A szegmens tartalma nehezen feldolgozható, bemutatási módjában gyakran szürreális, álomszerű képeket használ a halál közelségének és az iránta való vágyódás illusztrálására. Az öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet részleteinek megjelenítése a IV. korhatári kategóriában aggályos a serdülők labilis állapota és az abból következő fokozott sérülékenységük révén.




Rendkívül felkavaró résznek bizonyult a Félix lányával, Melindával kapcsolatos események bemutatása. Melinda tizennégy év alatti kiskorú, akit apja megvadult állapotában fizikailag bántalmazott, ám ő mégis vele akart élni az anyja és nevelőapja helyett. Az ünnepség közben szülei csúnyán összevesztek a jelenlétében, ami a már említett fegyveres konfliktusban csúcsosodott ki.

A kislány addig titkolt várandóssága véget ér, az izgalmak hatására azonban beindult nála a szülés az utcán. Kimerült hangon zilál, és ijedten kérleli apját, hogy ne hagyja magára, majd fájdalmában hangosan sírni kezd. Kínjában felordít és halálfélelmének ad hangot, ám ennek ellenére sem hajlandó elárulni, hogy ki tette ezt vele. Apja mellette marad, míg végül Melinda fájdalmasan felsikít, a kisbaba pedig felsír.

Az ítélethirdetéskor kiderül, hogy nevelőapja, Tibor volt az, aki Melindát szexuálisan zaklatta és teherbe ejtette, vagyis a szexuális visszaélés családon belül történt.

Jelen szegmensben a fiatalkorúak számára rendkívül kényes problémakör, a családtag által a kiskorú ellen elkövetett szexuális zaklatás kérdése került a középpontba. A szexualitás témájára leginkább fogékony generáció a nemi érés időszakában lévő 12-18 év közötti korosztály. Erkölcsi fejlődésük szempontjából a felvilágosító tevékenység kiemelten fontos, azonban különös jelentőséggel bír, hogy a szexuális vonzalom kóros formáiról (pl. pedofília) milyen formában esik szó. Az indulatokat fokozó elbeszélési mód egyáltalán nem segítette elő, hogy a kiskorú hallgatók megfelelő távolságtartással kezeljék a hallottakat, sőt a megjelenő lelki megrázkódtatások kifejezetten alkalmasak voltak arra, hogy azokat a képzeletükben átéljék, illetve a hallottak megragadjanak a tudatukban, amelyek félelmet idézhetnek elő még a kiegyensúlyozott családi környezetben élők esetében is.


A következő jelenetben Melinda ébredezik, és az újszülött gyermekét keresi. Félix hazudozni kezd arról, hogy hol is van a kisbaba, végül a lány rájön arra, hogy apja elrejtette a szatyorba. Melinda erősködik, hogy látni akarja a babát, amit apja nem enged. A lány erre hisztérikusan felkiált: „Tudom, hogy megölted! Ugye megölted? Megölted a gyereket!” Az apja szerint mivel senki nem látta a gyereket, ezért nem is létezik. Melinda megbizonyosodik róla, hogy apja valóban megölte a kisbabát, s artikulátlanul sírni, kiabálni kezd vele, majd elszalad.

A szegmens rendkívül nyomasztó hangulatot áraszt, a kislány fájdalma és sírása megrázó közelségbe hozza a történéseket. A végső ítélethirdetéskor elhangzik, hogy Félix valóban megölte a csecsemőt, amiért pokolra jut. A halmozottan megjelenő problematikus tartalmak (csecsemőgyilkosság, családon belüli szexuális erőszak) a kiskorúak személyiségfejlődését negatívan befolyásolhatták, hiszen azok a gyermekek elsődleges szocializációs környezetében, a családon belül jelentek meg. Ezek bemutatása a kiskorúakban félelmet, szorongást válthat ki, a biztonságérzetüket negatívan befolyásolhatja.


Páter Pió, a műsorvezető pap könnyed stílusú házigazda jellegű narrációjában időnként vallásos terminológiát, néhol bibliai idézeteket vegyít. Néhány rádiós műsorra jellemzően, a háttérben hangos disco zenét játszanak, amelyet néhol egy-egy „Dícsértessék!”- „Mindörökké ámen!” felkiáltás színez. Számos áthallásos vicc tarkítja a közvetítést (tűzijáték vagy tisztító tűz), valamint patetikus hangnemben bibliai idézetek is elhangzanak. A történet egyik fő szála a Jelenések könyvében leírt világvége analógiájára lezajló apokalipszis, ami a pap aktív közreműködésének eredményeként bontakozik ki. A szereplők által megélt egyéni tragédiák után néha a pap hangja hallható, amint elmond egy Üdvözlégy Máriát, vagy misét celebrál. A liturgia részeként a pap megpróbálja felkészíteni a híveket, hogy méltóképpen járuljanak a „szent pusztulás elébe”.

A vallásos tartalmak érzékeltetésére a szellemvilág is megjelenik a darabban. Hana édesanyja elmondja, hogy démonok fogságában van, akik a teljes várost uralják. Megkülönbözteti a Duna, a Nagykörút, a Westend és az ünnep démonát, akikről hosszan és túlvilági hangon beszél a lányának. (A mű többször is él a morbid, abszurd humor eszközével, amely azonban nem csökkenti minden esetben az elhangzott tartalom káros voltát.1)

1 A Fővárosi Bíróság 3.K.34671/2003/6. számú ítélete rámutatott arra, hogy a fiatalok egy bizonyos érettségi szint alatt még nem feltétlenül képesek a hétköznapi humor, illetve a morbid humor közötti finom vagy akár durva különbségtételre.

Hana később többször beszél arról, hogy ő is látja a démonokat, akik körbeveszik őt, belebújnak az emberekbe, és megfertőzik a várost, az elbeszélések nyomasztó jellegét hanghatások, zenei aláfestések fokozzák. Félix az egyik álmát meséli el, amelyben egy pap által vezetett feketemisén vett részt elvarázsolt arcok között. Az alkotás világát tehát sötét tónusú képek jellemzik, amelyekben a fentebb leírt reprezentációk szürreális álomképekkel keverednek. A valóság és álom képeinek, valamint az idősíkoknak váltakozása nehezen követhetővé teszi a hangjátékot.



A sötét tónusú képek jelenlétét tovább fokozza a világvége bemutatását szolgáló közvetítés a pusztulásról. A háttérben szélvihar, repeszek csapódása, kiabálás és szenvedés hangjai hallhatók, a riporter szerint „sebesültek, halottak, vér és könnyek” láthatók mindenhol, a világvége hangulatot a háttérben hallható zene is fokozza.

Egy szemtanú elmondja, hogy több száz megbokrosodott ló taposta halálra az embereket, többen súlyosan megsebesültek, majd félelmetes halálhörgést hallatva ő maga is meghal. Az apokaliptikus történések leírásánál a Jelenések könyvében olvasható igeversek szolgáltatták az alapot: „Élükön, ki egy fehér lovat lovagolt szőrén, egy alacsony emberke...kézíja volt, s koronát nyújtottak neki... Nyomukban az alvilág jár..., hatalmat kaptak a föld negyedrésze fölött, hogy karddal és éhínséggel, halállal és fenevadakkal öljön.” Aztán az első angyal megfújta harsonáját. („Nyomában vérrel vegyes jégeső s tűz keletkezett, s a földre zuhogott. A föld harmadrésze elégett, a fák harmadrésze elhamvadt, és a zöld fű mind leperzselődött.”) A riporter szerint a megvadult tömegben ”valakinek lángol az arca”, majd Félix lányának halálát meséli el rendkívül plasztikusan. Melinda apja karjaiban hal meg, aki a fájdalomtól megtébolyodik, magánkívül artikulátlanul ordít. Majd egy angyal jelenik meg az égen, és hétszer belefúj a trombitájába, amitől a Föld megrepedezik, és halottak másznak fel belőle. Végül elérkezik az ítélethirdetés, amelyben mindenki megkapja az örök „jutalmát”.



A műsorszámban a vulgáris stílus és trágár szóhasználat halmozottan volt jelen. Indulatos, érzelmileg túlfűtött helyzetekben gyakran használtak nemkívánatos szófordulatokat, így a közönséges, trágár nyelvezet a műsor egészében jelen volt. A durva nyelvezetet illetően a nemi szervekkel, illetve a szexuális aktussal kapcsolatos trágár szavak különösen agresszív módon történő használata nem elfogadott a IV. korhatár-kategóriában.

A műsorszámban 32 esetben volt tapasztalható erős mértékű trágár kifejezés megjelenése („kurva, baszd meg, fasz, kibaszott, köcsög, picsába, agyonbaszok, hülye picsa, faszság”).


A problémás, kifogásolt szegmensek:

20:13:03–20:15:12

Hana a repülés közben halott édesanyja hangját hallja. (A hang túlvilági, félelemkeltő.)

Hana: „Anya, nem látom az arcod. Hol vagy?”

Anya: „Lent, démonok fogságában.”

Hana: „Démonok? Léteznek démonok Pesten?”


Anya: „Négyen vannak. Első a Duna Démona. Nagyétkű folyamdémon. Emberhúst eszik. Ha éhes marad, kifortyog a szürke vízből, kiárad, felhabzik a rakpart lépcsőire, a hidakra. A második a Nagykörút démona. Haragdémon. Hosszú, tekergő sárkánydémon, kötélként tekeredik a városra, szorítja, gúzsba köti. Könnyeket facsar haragos emberek szemébe, fojtogatja torkukat, dohos kapualjak homályába üldözi őket.”

Hana: „Látom, anya, látom! Ott kúszik a Nyugati felé!”

Anya: „Ahol a harmadik lakik. A Westend Démona. Láthatatlan démon. Nincsen lelke, csak anyaga. Nyúlós, gusztustalan kocsonya. Éjszaka átszűrődik a Westend üvegfalain, beteríti a várost, védtelenné teszi a részegek, a taxisok, a magányosok lelkét.”

Hana: „Most ott, a Gellért hegynél... mintha valami rám mosolyogna, integetne felém!”

Anya: „Vigyázz, az csalóka szörnyeteg! Egy ünnepdémon, embertömeg arcával mosolyog rád, de mosolya örömtelen vicsorgás. Hangja émelyítő energiaitalok dobozának üres kongása. Érintése egymásnak feszülők dühödt izzadtsága. Szaga külvárosi hamburgerszag. Tekintete halál. Övé augusztus 20-a!”

Hana: „Hiszen az ma van!”

Anya: „Úgy van, Hana. Itt az idő! Győzd le a démonokat!”

Hana: „Hogyan, amikor a sajátjaimmal sem tudok mit kezdeni...mama...itt vagy? Nem hallom a hangod...Mama, válaszolj! Mama!”


20:29:40–20:32:31

Hana telefonon beszélget Páter Pió pappal az édesanyja haláláról.

Hana: „Meghalt. Huszonkét éve. Amikor születtem, vagy inkább belehaltam a világba. Kivágtak, mint egy daganatot a halott testéből.”

Páter Pió: „Baleset?”

Hana: „Öngyilkosság. Felvágta az ereit...a Duna parton, a lépcsőknél találtak rá... állítólag van ilyen. Másoknak ez olyan szülés utáni....neki előtte volt. A hormonok okozzák. Most már érti: aki az élethez kapcsolt volna, az halott volt. Halálból pedig nem lehet élet.”

Páter Pió: „Az öngyilkosok gyerekei is öngyilkosok lesznek egyszer. Tudja, ez is öröklődik, akár csak az arc szépsége.”

Hana: „Sohasem láttam az arcát. Az apám minden fényképét elégette.”

Páter Pió: „Szeretné látni egyszer?”

Hana: „Hogy kérdezhet ilyet? Olyan lenne, mintha megszületnék. Élhetnék végre.”

Páter Pió: „Az apjával hogy van?”

Hana: „Sehogy. Soha nem mondta ki, de engem okol anya haláláért. Vagyis a hormonokat, amiket én állítottam elő benne. Gyűlöl. De nem meri mutatni. Bevallani sem magának.”

Páter Pió: Sajnálom Önt. Nem jó magányosnak lenni.”

Hana: „Nem vagyok az. Van egy társam, egy kamikáze… Öööö… Ugye nem fog kinevetni?”

Páter Pió: „Gyűlölök nevetni.”

Hana: „A gimnáziumi tankönyvben láttam meg, vagyis nem őt, hanem az anyahajót, amely felé feltartóztathatatlanul közelít egy japán repülő. Az amerikai katonák kétségbeesett pózokba merednek, némelyikük fedezékbe próbál bújni, de hiába: a tüzes sárkány elől nincs menekülés, mindent és mindenkit el fog pusztítani a láng, még a fotóst is, aki a képet készítette... Ahogy néztem a képet, bizsergett mindenem... De nem a pusztulásukra gondoltam... Nem a rettegéstől eltorzult arcukat láttam magam előtt, hanem a pilótáét. (Egyre jobban beleéli magát.) Öldöklő angyalarcot, aki szárnyakat kapott a küldetéséhez. Méltóságteljesen száll alá, lent kétségbeesve ugatnak az anyahajó fedélzeti gépágyúi, az eget lövedékek tízezrei csíkozzák be, mint a kígyók...marják a szárnyait, de hiába, ő tudomást sem vesz a rettegésről, semmiről, ami az időtlen nyugalom ölelésén túl esik. Egy csodálatosan nyugodt, mosolyogó arc..., mindent, amit a szépségről gondoltam, vagy vágytam, ő testesíti meg. Mintha rám mosolyogna...és hívna.... behunytam a szememet az ágyban, elernyedtem, és arra az arcra gondoltam...ő tett engem nővé.”


20:45:02–20:45:21


Félix az álmából ébredve: „Uhhh… Ezek a kibaszott kurva álmok. Karperec… Rohadt kurva álmok! Red Bull, szárnyakat ad… Agyonbaszok mindenkit a szárnyakkal. Kurva álmok. Karperec miért kell letépni? A kurva álmok…”


20:51:46–20:53:53

Melinda anyukája és nevelőapja, Tibor megtalálják a szökött kislányt édesapjával az ünnepségen. Mérgesen veszekedni kezdenek.

Anyuka: „És az, hogy fogod magad és bemászol a kerítésen?”

Tibor: „Hajnalok hajnalán. Örülj, hogy nem hívtuk a rendőröket!”

Anyuka: „Hát örüljél neki!”

Tibor: „Ez magánlaksértés.”

Félix: „Azt a magánlakot én építettem, Tiborom, baszod… Oda te csak betoltad a seggedet!”

Tibor: „És a törlesztőket, azt meg ki?”

Anyuka: „Na? Ki?”

Félix: „Én oda akkor megyek, amikor akarok, és akkor jövök, amikor akarok, értve vagyok?”

Anyuka: „Csak nélküle…”

Félix: „Már mér’? A lányom, nem?”

Anyuka: „Már nem az, már a Tiboré.”

Tibor: „Papíron már az enyém.”

Félix: „Miért, csak papíron tudsz gyereket csinálni?”

Tibor: „Te is megkaptad azt a papírt, nem?”

Anyuka: „És az, hogy csak bemászol a kerítésen és elviszed a gyereket?!”

Félix: „Úgy, hogy láthatásom van.”

Tibor: „Neked már lehúzták a rolót koma, nincs láthatásod. Itt van, eltiltási végzés. A gyermek felügyeletére alkalmatlan, annak testi és lelki fejlődését veszélyeztető, nem felelős szülői magatartás. A láthatástól bizonytalan időre eltiltva.”

Félix: „És pont te fogsz engem eltiltani tőle?”

Tibor: „Miért ne?”

Félix: „Próbáld csak meg!”

Anyuka: „Miért mi lesz?”

Félix: „Mondjam vagy mutassam?”

Anyuka: „Mutathatod is, ahogy szoktad.”

Félix: „Ne kóstolgassál már! És csitulj, mert borulsz!”

Anyuka: „Miért, mi lesz? Dühös sárkány? Mi? Tűzokádás? He?”

Félix: „Ohh Istenem, csak magadat égeted!”

Anyuka: „Ez lesz? Ez lesz, mint itt a fejemen? Nyolc napon túl? He? Itt van még a nyoma.”

Félix: „Hülye picsa.”

Anyuka: „Vagy így? Melis, mutasd csak a hátad!”

Melinda: „Ne, anya!”

Félix: „Fejezd már be!”

Anyuka: „Tessék! A sárkány tüze… Ez lesz? Ez? He?”

Elkezdik a kislányt vonszolni magukkal, aki ellenkezik, nem akar velük menni, mert az édesapjával szeretne maradni. Amikor gúnyosan megkérdezik, hogy mégis hová szeretne az apjával menni, ő felháborodik, és dühösen a nevelőapjához fordul.

Melinda: „Semmi közöd hozzá! Te hülye fasz!”

Anyuka: „Te nem döntesz, szaros! Tizennégy se…”

Félix fenyegetni kezdi őket, mire mindenki megijed, és csitítani kezdik a férfit, majd kérlelik, hogy tegye le a fegyverét. Majd lövés dördül, egy férfi felordít fájdalmában, az anyuka és a kislány pedig ijedten sikoltozni kezdenek.



21:09:05–21:09:52

Melinda a szülés után felébredve nyugodtabb helyen pihen az édesapjával, és a gyereket keresi. Félix hazudozni kezd arról, hogy hol van a gyerek, végül a kislány rájön, hogy az apja elrejtette a szatyorban. A kislány látni akarja a babát, de az apja nem engedi.

Végül Melinda sírva kiált fel: „Apa… Most miért hazudsz? Tudom, hogy megölted. Ugye megölted? Megölted a gyereket!”

Félix: „Milyen gyereket? Nincs semmilyen gyerek! Orvos látta? Nem! Te láttad? Nem! Anyád látta? Nem! Látta valaki azt a gyereket? Nem? Nem látott senki semmit! Amit meg nem láttak, nincs! Ami nincs, azt nem lehet megölni!”

Melinda sírva ordít az apjával: „Te megőrültél!”

Félix: „Na, maradj itt életem!”

Melinda: „Eressz el!”

Félix: „Ne! Hová mész?”

Melinda sírva: „Nem mindegy? Ne gyere utánam!”

Félix: „Melinda, az apád vagyok!”

Melinda már zokogva ordít: „Nincs apám! Se mostoha, se édes! Ne kövess! Ne gyere utánam! Sárkány!”


21:15:26–21:16:11

Hana és Szaito szertartásosan koccintanak. Majd kiisszák a poharat.

Pista bá’: „Kislány, most ez mi?”

Hana: „Szakét iszunk. Így búcsúzunk.”

Pista bá’: „Mitől?”

Hana: „Mindentől.”

Szaito japánul beszél, mire Pista bá’ megkérdezi: „Mit dumál?”

Hana: „Ő is búcsúzik. A családtól, Japántól és az isteni császártól.”

Pista bá’: „Na menjetek a picsába! Ez egy kétszázmilliós szponzori gép! Nem elmebetegeknek való! Azt hiszed, megijedek tőled, vén szaros?! (aztán ijedten) Hana, szólj már neki, hogy tegye el azt a kardot, mert Hiroshima lesz. Hééé, mit csinálsz? Tedd le! Neee!” Majd hallani, ahogy Szaito meglengeti a kardot, és egy gyors mozdulattal elvágja Pista bá’ torkát. (Hallani a kard suhanását, a vér fröccsenését, végül a hosszú halálhörgést.)


21:20:47–21:22:14

A riporter az apokaliptikus helyzetről tudósít, amikor beszámol a jelenetről, ahogy Félix elveszíti kislányát: „Életem! Életem! – üvölti egy férfihang...Odafordulok...Red Bull színpad romjai között fekszik a kislány, akihez férfi üvölt....Életem...Életem.... ezt hajtogatja... Két mentős hajol a lány fölé, levágják karjáról a karperecet, hogy szabadon köthessék rá az infúziót. De nehezen boldogulnak, mert a férfi, alighanem az apa sokkos állapotban szólongatja, rángatja a lányt. Állj fel, életem, menjünk haza – ordítja a férfi, és megemeli a testet. Ne fogja meg! - üvölti a mentőorvos, de hiába, mert a behemót kitépi a lány karjából az infúziót és felemeli... ekkor hallom azt a szörnyű reccsenést... mint amikor egy szövetet kettéhasítanak....egyszerre tompa és éles....a csigolya krepitált...a megmozdított test lefejezte önmagát!” Majd egy óriási, artikulálatlan üvöltés hallható.

Riporter: „De itt jön ő, az apa a halott lánnyal, már látom, közelít!”

Félix ordítva zokog, alig kap levegőt: „Leszedték...eltűnt...hol van a karperec... csak úgy letépik...(üvöltve) Verseny? Versenyt akartok?! Versenyt? Apokalipszist?! Megkapjátok! (fenyegetően, magánkívül ordít) Dö-göl-je-tek meg! Pusz-tul-ja-tok! Pusztuljon mindenki!”



21:25:54–21:27:09

Az angyalok és a halottak a végső ítéletre gyűlnek össze. A meghalt csecsemő olvassa fel az örök ítéletet. (A történés komor hangulatát felerősíti a zenei aláfestés.)

Tibor ítélete: „Átkozott mostohaapa,


Fajtalanok fajtalanja!

Ártatlanság megrontója

Perverz, aljas, romlott Tibor

Gyereklánnyal bujálkodol:

Vár téged a tüzes pokol!”

Melinda ítélete: (…)„Mostohádtól megrontattál

Szörnyű módon megfogantál

Nekem rövid éltet adtál!

Amióta megszülettél

Életedben csak szenvedtél

Királyságot érdemelnél!”

Félix ítélete: „Téged szörnyű szereteted

Új és új bűnhöz vezetett

Nem lelve bennük élvezetet.

Nagyapám egy percig voltál

Aztán gyorsan meggyilkoltál (…)”




Budapest, 2011. november 16.


A kiadmány hiteles:



Dr. Pap Szilvia

főosztályvezető


a Médiatanács nevében



Szalai Annamária s.k.

elnök


Dr. Auer János s.k.

hitelesítő tag



Kapják:

1. Személyes adat