„Tóték” változatai közötti eltérés

A Rádiójáték wikiből
 
(Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
1983. 09. 09. 21:41 – 3. műsor 109 perc
+
Örkény István komédiájának rádióváltozata
 +
 
 +
A felvételt Gajdos Ferenc és Kosárszky Péter készítette
 +
 
 +
Zenei munkatárs: Kelemen László
  
Ism.: 1992.11.28. Kossuth középhullám 20.05 Rádiószínház (110’)
+
Dramaturg: Bárdos Pál
 +
 
 +
Rendezte: Szinetár Miklós
 +
 
 +
 
 +
Szereplők: Tót - Szabó Gyula; Mariska, a felesége - Dajka Margit; Ágika, a lányuk - Schütz Ila; Az őrnagy - Latinovits Zoltán; Gyuri atyus, a postás - Rajz János; Tomaji főtisztelendő - Balázs Samu; Lőrincz szomszéd - Kozák László; Gizi Gézáné - Ronyecz Mária; A lajt tulajdonosa - Kibédi Ervin; Cipriáni professzor - Körmendi János; Női hang - Szécsi Vilma.
 +
 
 +
 
 +
Bemutató: 1974. 11. 09. 19:35-21:22 Kossuth.
 +
 
 +
 
 +
Ismétlések: 1976. 09. 04. 18:40-20:27 Kossuth, 1977. 09. 01. 19:15-21:02 Kossuth, 1981. 03. 20. 20:33-22:21 Petőfi, 1983. 09. 09. 21:41–23:30 3. műsor, 1985. 11. 22. 19:15-21:05 Kossuth, 1987. 04. 05. 16:00-17:49 3. műsor, 1992. 11. 28. 20:05-22:00 Kossuth, 1995. 06. 17. 20:05-22:00 Kossuth, 1997. 04. 05. 20:05-22:00 Kossuth, 1997. 10. 18. 20:05-22:00 Kossuth, 2012. 04. 02. 21:12-23:00 MR3-Bartók.
  
Ism.:2012.04.02. Bartók 21.12
 
  
Örkény István komédiájának rádióváltozata
 
  
Tót: Szabó Gyula, Mariska: Dajka Margit, Ágika: Schütz Ila, Az őrnagy: Latinovits Zoltán, Postás: Rajz János, Tomaji: Balázs Samu, Lőrincz Úr: Kozák László, Gizi Gézáné: Ronyecz Mária, A lajt tulajdonosa: Kibédi Ervin, Cipriáni: Körmendi János, Női hang: Szécsi Vilma
+
A 20-ik század igen jelentős alkotója Örkény István, aki újszerű látásmódjával, új megoldásaival rendkívülit alkotott irodalmunkban. A Tóték című drámája kiemelkedő jelentőségű, több mint 50 éve, hogy sikert aratott a magyar közönség körében. A nagy sikerre való tekintettel 1974-ben Szinetár Miklós rendezésében rádiójáték készült a műből, melyet a Kossuth Rádió mutatott be. A hangjátékban olyan nevek játszanak, mint Szabó Gyula, Dajka Margit és Latinovits Zoltán.
  
Dramaturg: Bárdos Pál
+
A rádiójáték meghallgatásához kezdetben nehéz szívvel ültem le, hiszen az előadás két felvonásban, összesen majdnem két órában érhető el. Furcsán éreztem magam, nincs képernyő, amit bámulhatok, most hova is kéne néznem pontosan, mit csináljak majdnem két órán keresztül? Végül nehezen, de rávettem magam. Megérte. A hangjáték eseménydús, a színészek hangja tökéletesen illik az eljátszott szerepekhez. Különösen a postást játszó Rajz János hangja tetszett, de Szabó Gyula mély, búgó hangját is nagyon kellemes volt hallani. A falusi környezetben egyből otthon éreztem magam. Saját otthonom hangulata jutott eszembe, szinte úgy éreztem, hazaértem, pedig egy pesti bérház étkezőjében ültem. Kelemen László zenei összeállítása tetszett talán a legjobban. Az egy-egy jelenet közé beszúrt népies, magyar zene, a trombitaszó elérte a kívánt hatást. A hangok szempontjából viszont azt is meg kell említeni, hogy a rádiójáték egésze alatt halk zúgást hallottam, ami az élvezhetőségből ront.
 +
A történet számos érdekes témával foglalkozik, mint például hogy miként képes egy ember teljesen elveszíteni a személyiségét, lélek nélküli géppé válni? Egyáltalán lehetséges ez? Mi zajlik le egy katona családjában a háború ideje alatt? Van menekvés vagy a tragikus vég elől nem menekül senki? Vajon utolérjük saját magunkat és ráeszmélünk a tettek súlyára? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszeget Örkény tragikomédiája, a Tóték, amit '74 óta hangjáték formájában is élvezhetünk.
 +
Nálam a Tóték elnyerte a kívánt hatást, bár elfogultságom Örkény szeretetén is alapszik.
  
R.: Szinetár Miklós (1974)
+
8/10
  
 +
Kun Viktória
  
 
[[Category:Magyar rendezésű hangjátékok]]   
 
[[Category:Magyar rendezésű hangjátékok]]   
 
[[Category:Magyar szerzőjű hangjátékok]]   
 
[[Category:Magyar szerzőjű hangjátékok]]   
[[Category:1983-ban bemutatott hangjátékok]]  
+
[[Category:1974-ben bemutatott hangjátékok]]  
 
[[Category:A Magyar Rádió hangjátékai]]
 
[[Category:A Magyar Rádió hangjátékai]]
 
[[Category:Örkény István művei]]
 
[[Category:Örkény István művei]]
 
[[Category:Szinetár Miklós rendezései]]
 
[[Category:Szinetár Miklós rendezései]]
 
[[Category:Bárdos Pál dramaturgi munkái]]
 
[[Category:Bárdos Pál dramaturgi munkái]]
[[Category:Regényadaptációk]]
+
[[Category:Lapok műkritikával]]
[[Category:Irodalmunk a felszabadulás után darabjai]]
 

A lap jelenlegi, 2021. január 3., 07:44-kori változata

Örkény István komédiájának rádióváltozata

A felvételt Gajdos Ferenc és Kosárszky Péter készítette

Zenei munkatárs: Kelemen László

Dramaturg: Bárdos Pál

Rendezte: Szinetár Miklós


Szereplők: Tót - Szabó Gyula; Mariska, a felesége - Dajka Margit; Ágika, a lányuk - Schütz Ila; Az őrnagy - Latinovits Zoltán; Gyuri atyus, a postás - Rajz János; Tomaji főtisztelendő - Balázs Samu; Lőrincz szomszéd - Kozák László; Gizi Gézáné - Ronyecz Mária; A lajt tulajdonosa - Kibédi Ervin; Cipriáni professzor - Körmendi János; Női hang - Szécsi Vilma.


Bemutató: 1974. 11. 09. 19:35-21:22 Kossuth.


Ismétlések: 1976. 09. 04. 18:40-20:27 Kossuth, 1977. 09. 01. 19:15-21:02 Kossuth, 1981. 03. 20. 20:33-22:21 Petőfi, 1983. 09. 09. 21:41–23:30 3. műsor, 1985. 11. 22. 19:15-21:05 Kossuth, 1987. 04. 05. 16:00-17:49 3. műsor, 1992. 11. 28. 20:05-22:00 Kossuth, 1995. 06. 17. 20:05-22:00 Kossuth, 1997. 04. 05. 20:05-22:00 Kossuth, 1997. 10. 18. 20:05-22:00 Kossuth, 2012. 04. 02. 21:12-23:00 MR3-Bartók.


A 20-ik század igen jelentős alkotója Örkény István, aki újszerű látásmódjával, új megoldásaival rendkívülit alkotott irodalmunkban. A Tóték című drámája kiemelkedő jelentőségű, több mint 50 éve, hogy sikert aratott a magyar közönség körében. A nagy sikerre való tekintettel 1974-ben Szinetár Miklós rendezésében rádiójáték készült a műből, melyet a Kossuth Rádió mutatott be. A hangjátékban olyan nevek játszanak, mint Szabó Gyula, Dajka Margit és Latinovits Zoltán.

A rádiójáték meghallgatásához kezdetben nehéz szívvel ültem le, hiszen az előadás két felvonásban, összesen majdnem két órában érhető el. Furcsán éreztem magam, nincs képernyő, amit bámulhatok, most hova is kéne néznem pontosan, mit csináljak majdnem két órán keresztül? Végül nehezen, de rávettem magam. Megérte. A hangjáték eseménydús, a színészek hangja tökéletesen illik az eljátszott szerepekhez. Különösen a postást játszó Rajz János hangja tetszett, de Szabó Gyula mély, búgó hangját is nagyon kellemes volt hallani. A falusi környezetben egyből otthon éreztem magam. Saját otthonom hangulata jutott eszembe, szinte úgy éreztem, hazaértem, pedig egy pesti bérház étkezőjében ültem. Kelemen László zenei összeállítása tetszett talán a legjobban. Az egy-egy jelenet közé beszúrt népies, magyar zene, a trombitaszó elérte a kívánt hatást. A hangok szempontjából viszont azt is meg kell említeni, hogy a rádiójáték egésze alatt halk zúgást hallottam, ami az élvezhetőségből ront. A történet számos érdekes témával foglalkozik, mint például hogy miként képes egy ember teljesen elveszíteni a személyiségét, lélek nélküli géppé válni? Egyáltalán lehetséges ez? Mi zajlik le egy katona családjában a háború ideje alatt? Van menekvés vagy a tragikus vég elől nem menekül senki? Vajon utolérjük saját magunkat és ráeszmélünk a tettek súlyára? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszeget Örkény tragikomédiája, a Tóték, amit '74 óta hangjáték formájában is élvezhetünk. Nálam a Tóték elnyerte a kívánt hatást, bár elfogultságom Örkény szeretetén is alapszik.

8/10

Kun Viktória