Szemes Mari

A Rádiójáték wikiből

Óz, a nagy varázsló - Jó Boszorkány [1]


(1932-1988)

Miután elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, 1952-ben a Szegedi Nemzeti Színházhoz került. 1954-ben a Petőfi, 1955-től a József Attila Színház, 1984-től haláláig pedig a Nemzeti Színház tagja volt. „Noha egyéniségéhez modern asszonyok hiteles ábrázolása állt a legközelebb, klasszikus drámákban is sikeres alakítások fűződnek a nevéhez. A humora is kitűnő volt. "Hej, ha az én galambocskám, Galuska Galagonyovics ezt megérhette volna!" - ma is kevés olyan magyar tévénéző akad, aki erre a mondatra ne emlékezne a Ványadt bácsi című, hatalmas sikerű Csehov-paródiából. Az ötpercenként elrebegett sóhajjal a dadust játszó Szemes Mari lejátszotta a színről a többi szereplőt, beleértve még a Ványadt bácsit alakító Alfonzót is.”

„Összetéveszthetetlenül eredeti nő. Rengeteget foglalkoztatták, a neve garancia volt a minőségre.” „Mindenben mindig jó volt, szép és elegáns, gyönyörű hanggal, tartással.” ”számtalan szerepet játszott; a dierktorok keresték a „testére szabott” feladatokat, ő pedig remek alakításokkal hálálta meg a felé áramló bizalmat”


Forrás

(Urbán Kata)