„Szürke tehenek kíméljenek” változatai közötti eltérés

A Rádiójáték wikiből
73. sor: 73. sor:
  
 
'''Rendezte:''' Magos György
 
'''Rendezte:''' Magos György
 +
 +
Rádiószínház
  
 
Az Új-Zélandon született írónő tragikusan rövid élete, harmincnégy éve alatt gyökeresen megváltoztatta a közgondolkodást a nők irodalomban betöltött szerepéről. Anélkül, hogy műveiben az emancipáció lelkes szószólójaként lépett volna fel, az írások súlyával éppen a legfőbb célkitűzéseket érte el: művészete egyenrangú lett férfi kortársaiéval. Ugyanakkor megtalálta azt a kifejezési módot, ami nőiessé teszi elbeszéléseit, képes visszaadni a csevegés, a részletek, az apró finomságok iránti fogékonyság természetességét anélkül, hogy bőbeszédű lenne. Halála után kiadott levelezése és naplója részint az íróvá válás, a szociális érzékenység erősödése, a megismerni és megérteni vágyás dokumentuma, másrészt izgalmasan egészíti ki a novellákból megismert alkotó arcképét.
 
Az Új-Zélandon született írónő tragikusan rövid élete, harmincnégy éve alatt gyökeresen megváltoztatta a közgondolkodást a nők irodalomban betöltött szerepéről. Anélkül, hogy műveiben az emancipáció lelkes szószólójaként lépett volna fel, az írások súlyával éppen a legfőbb célkitűzéseket érte el: művészete egyenrangú lett férfi kortársaiéval. Ugyanakkor megtalálta azt a kifejezési módot, ami nőiessé teszi elbeszéléseit, képes visszaadni a csevegés, a részletek, az apró finomságok iránti fogékonyság természetességét anélkül, hogy bőbeszédű lenne. Halála után kiadott levelezése és naplója részint az íróvá válás, a szociális érzékenység erősödése, a megismerni és megérteni vágyás dokumentuma, másrészt izgalmasan egészíti ki a novellákból megismert alkotó arcképét.
87. sor: 89. sor:
 
[[Category:Rádiómonológok]]
 
[[Category:Rádiómonológok]]
 
[[Category:Életrajzi hangjátékok]]
 
[[Category:Életrajzi hangjátékok]]
 +
[[Category:A Rádiószínház hangjátékai]]

A lap 2013. július 2., 21:56-kori változata

  • 10/1. rész

Csatorna, időpont: Kossuth Rádió 2011-09-26 13:04 (26')

London - Párizs - Bandol - 1917. október - 1918. február

  • 10/2. rész

Csatorna, időpont: Kossuth Rádió 2011-09-27 13:03 (26')

Bandol - Marseille - Párizs - 1918. február - április

  • 10/3. rész

Csatorna, időpont: Kossuth Rádió 2011-09-28 13:03 (26')

Cornwall - 1918. május - június

  • 10/4. rész

Csatorna, időpont: Kossuth Rádió 2011-09-29 13:04 (26')

London - 1918. június - 1919. szeptember

  • 10/5. rész

Csatorna, időpont: Kossuth Rádió 2011-09-30 13:04 (26')

Ospedaletti - 1919. szeptember - 1920. január

  • 10/6. rész

Csatorna, időpont: Kossuth Rádió 2011-10-03 13:04 (25')

Menton - 1920. január - szeptember

  • 10/7. rész

Csatorna, időpont: Kossuth Rádió 2011-10-04 13:04 (25')

Manton - 1920. október - 1921. április

  • 10/8. rész

Csatorna, időpont: Kossuth Rádió 2011-10-05 13:03 (26')

Svájc - 1921. május - november

  • 10/9. rész

Csatorna, időpont: Kossuth Rádió 2011-10-06 13:04 (26')

Svájc - Párizs - 1921. december - 1922. április

  • 10/10. rész

Csatorna, időpont: Kossuth Rádió 2011-10-07 13:04 (25')

Párizs és Fontainebleau - 1922. október - december


Összeállítás Katherine Mansfield naplójegyzetei és levelei alapján

Fordította és összeállította: Mesterházi Mónika

Előadja: Kovács Patrícia

Zenei szerkesztő: Molnár András

A felvételt Kulcsár Péter készítette

Szerkesztő: Varga Viktor

Rendezte: Magos György

Rádiószínház

Az Új-Zélandon született írónő tragikusan rövid élete, harmincnégy éve alatt gyökeresen megváltoztatta a közgondolkodást a nők irodalomban betöltött szerepéről. Anélkül, hogy műveiben az emancipáció lelkes szószólójaként lépett volna fel, az írások súlyával éppen a legfőbb célkitűzéseket érte el: művészete egyenrangú lett férfi kortársaiéval. Ugyanakkor megtalálta azt a kifejezési módot, ami nőiessé teszi elbeszéléseit, képes visszaadni a csevegés, a részletek, az apró finomságok iránti fogékonyság természetességét anélkül, hogy bőbeszédű lenne. Halála után kiadott levelezése és naplója részint az íróvá válás, a szociális érzékenység erősödése, a megismerni és megérteni vágyás dokumentuma, másrészt izgalmasan egészíti ki a novellákból megismert alkotó arcképét.