Szívlekvár

(12-es korhatár)

"„Figyelj, elmesélek neked egy életet" – Magyar Sándor a kisunokájának, a családban immár az ötödik Magyar Sándornak meséli el saját életének és felmenőinek történetét. De nem is egy életet, hanem mindazokat a sorsváltozatokat, amelyek a huszadik századi Magyarországon oly jellemző életutak lehettek. Így aztán az egyik történetben a nagyapa édesapja nem tér vissza a munkaszolgálatból. Egy másik történet szerint úgy is lehetett volna, hogy a nagyapa édesapja fia születésére szerencsésen hazaérkezik az 1943-as doni áttörés előtt, hogy aztán a családjával Dániába menekülvén egy katonai vonatszerelvény vagonajtaja zúzza halálra. Vagy akár az is megeshetett volna, hogy a nagyapa családját, az Őrségben gazdálkodó Magyarékat 1950-ben kitelepítik a Hortobágyra. „Nincsen egyetlen emlék, mint ahogy nincsen egyetlen igazság sem, emlékek és igazságok vannak, összekuszálódva és kibogozhatatlanul, egymás mellett, vagy akár egymást nem is ismerve, úgy futnak ezek az utak, mint a repedések a szikladarabon, ha lecsap rá a kőtörő kalapács”. A valós események és a személyes elbeszélés alapján megírt történetfolyam öt generációról mesél. Van itt szerelem, és háború, éhezés, ország és családépítés és Szibéria. A sok mesétől a történet kezdetekor még aprócska kisfiú a regény végére már 240 centisre nő meg. A szavak hatalma meglepően nagy: a történetek gyógyítanak. A valós események és a személyes elbeszélés alapján megírt történetfolyam öt generációról mesél. Van itt szerelem, és háború, éhezés, ország és családépítés és Szibéria. A sok mesétől a történet kezdetekor még aprócska kisfiú a regény végére már 240 centisre nő meg. A szavak hatalma meglepően nagy: a történetek gyógyítanak. A Szívlekvár meséje két szálon fut. Egy, a Magyar Sándorék több generációt magába foglaló története, és egy, az oroszországi történet, mely Luda központi alakja köré épített mese. A tízszer huszonöt perces adaptáció középpontjában is Luda sorsa áll, amit keretbe foglal Magyar Sándorka növekedésének története, a Papa meséjének hatására. A szinte az egész huszadik századon átvonuló kelet-európai történet nagyvonalúan vázolja fel azt a kort, mely szerelmeken és csalódásokon keresztül felnőtté tett bennünket, hogy éretten tudjunk szembenézni a kor következményeként kialakult mai világunk konfliktusaival."

Rendező Csizmadia Tibor

Iró Kőrösi Zoltán

Szövegkönyv Perczel Enikő

Dramaturg Perczel Enikő

Szerkesztő Csizmadia Tibor

Zenei szerkesztő Hortobágyi László

További alkotók Borbélyné Szupper Edit - Gyártásvezető

Szereplők a mű pályázata szerint:

Láng-Vranik Annamária - Kislány

Mészáros Béla - Kihallgatótiszt 2., Leonard,

Görög László - Kihallgatótiszt 1., tanár, Magyar 2., Károly

Mészáros Máté - Berija, Oleg, Tibor

Kaszás Gergő - Apuska

Bozó Andrea - Luda

Takács Kati - Dása, Jancsi felesége

Egri Kati - Anya, Nagyanya, Loli

Fekete Györgyi - Doktornő, Tamara

Ágoston Péter - Sándorka, Magyar 3.

Újvári Zoltán - Apa, Vendég (Magyar 1.)

Reviczky Gábor - Papa

Epres Attila - Szmeckoj, Fekete Öltönyös, Igazgató narrátor Epres Attila

Szereplők a NAVA szerint

Papa: Hegedűs D. Géza

Narrátor: Epres Attila

Luda: Bozó Andrea15

Apa: Újvári Zoltán

Anya: Tímár Éva

Sándorka: Ágoston Péter

Hangmérnök Drobek Attila

Produkciós iroda Kaneta Produkció kft.

Producer Kőrösi Péter

Játékidő 244'29"

"Nincsen egyetlen emlék, mint ahogyan nincsen egyetlen igazság sem, emlékek és igazságok vannak, összekuszálódva és kibogozhatatlanul, egymás mellett, vagy akár egymást nem is ismerve, úgy futnak ezek az utak, mint a repedések a szikladarabon, ha lecsap rá a kőtörő kalapács."

Cserés Miklós pályázat éve 2016

Támogatás összege 3 500 000 Ft

"A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit zrt. megrendelésére az MTVA megbízásából készítette a Kaneta Produkció 2017-ben. Készült a Médiatanács támogatásával a Magyar Média Mecenatúra program keretében."

Adás: Kossuth rádió 2018. június