Régi ismerősök

A Rádiójáték wikiből

Bartók

1996.01.19.

10:05

Régi ismerősök

Csehov elbeszélése (fordította: Szöllősy Klára)

Rádióra alkalmazta: Varsányi Ildikó

Szereplők: N(arrátor): Bodnár Erika P(odrogi): Rátóti Zoltán Ta(tyana): Ráczkevei Anna Va(rja): Söptei Andrea Na(gyesda): Tóth Ildikó Sz(ergej) Sz(ergejevics): Rudolf Péter

Zenei munkatárs: Takáts György

Technikai munkatárs: Kiss László Diósdi Sarolta

Rendező: Saár Tamás

hossz: 40 min (bemutató)

RTV újság

1996. 3. szám; 6. oldal

Szerző: Varsányi Anikó

Régi ismerősök

Csehov elbeszélésének hősei „vándorfigurák”, fölbukkannakitt meg ott, különböző történetekben, nagyon hasonló díszletek között. A Régi ismerősök egyik hőse, Podrogin kicsit talán Platonovval rokon, a nők szeretik, de ő akarata ellenére hideg marad, nem tud választani, nem tud dönteni. Itt is három, jobb sorsra érdemes nőt látunk, mint például a Három nővérben. Mindhármuk sorsa megpecsételődött, életük tönkrement. Tánya szerencsétlenül ment férjhez, feje fölül elárverezik a birtokot, ahol született, ami nélkül nem tud élni, mégsem képes megtaláln i a megoldást, éppen úgy, mint a Cseresznyéskert Ljubov Andrejevnája. Várja, a barátnője megszállottan dolgozik, idő előtt megöregszik, mint Olga, a három nővér legidősebbike, és éppen úgy nem képesek egymásra találni azzal a férfivel, akivel pedig talán lehetősége lenne a jobb életre, mint a másik Várja, a Cseresznyéskertnől. Nágya, a legfiatalabb nő pedig pont úgy vágyakozik egy távoli, boldogabb életre, amelyben majd dolgozni fog, mint a legfiatalabb nővér, Irina, vagy Ánya. Az elbeszélést drámává formáló rádióváltozatban fölbukkanó „vendégszövegek” ezért mind Csehovtól valók. Egy örökre letűnt világ szánandó, szeretnivaló figurái elevenednek meg remek fiatal színészek előadásában.