Rádiós legek

A Rádiójáték wikiből
Először hagzott el a rádióban:
(Az alábbi közölt első kísérletek, túlnyomórészt csakis a magyar rádióra vonatkoznak.)
Első amerikai átvitele a magyar műsornak 1932 május 1-én volt. A Kormányzó Úr Ő Főméltósága angol nyelven mondott üdvözlő beszédet. A műsorközvetítés technikai megoldása a következő volt: Budapest két kábelen adta át a közvetítést Berlinnek. Innen két irányított rövidhullámú adón keresztül, 19 és 29 m hullámhosszon sugározták tovább Amerikába, ahol a Columbia Corporation vette, erősítette és keverte az adást.
Első amerikai műsorvétel 1931 november 29-én volt. Toscanini (L. o.) hangversenyét közvetítették.
Első délelőtti zeneközvetítés Magyarországon 1927 szeptemberében volt a stúdióból. Majd a vasúti rádió megindulásakor ez az intézmény a 9.30-as kezdetű zenei közvetítéssel bővült.
Első egyfelvonásos operaelőadás Magyarországon a stúdióból 1926 május 25. Mikrofon elé került: Mozart: „Szinházdirektor” c. 1 felv. operája. Vezényelt: Szikla Adolf. Szereplők: Desseőffy Izabella, Kőszegi Teréz, Závodszky Zoltán, Dalnoky Viktor (egyúttal rendező is).
Első előadás az új (VIII. ker. Sándor-utcai) stúdió kisterméből 1928 október 9-én volt.
Első európai rádióközvetítést a londoni Marconi-Társaság adta 1921-ben, hangverseny keretében.
Első európánkívüli helyszíni közvetítés Bécsen keresztül 1929 szeptember 12-én Jáva szigetéről a Bandoeng rövidhullámú adást a bécsi rádió veszi és innen kapja Budapest.
Első férfiénekes Magyarországon, aki a mikrofonba énekelt, Marczal János volt, a csepeli rádióállomás tisztviselője. Az első kísérleti előadásokon adott elő énekszámokat.
Első gramofonadás a stúdióból 1926 március 13-án volt Magyarországon. A hangot itt még hangosan játszó géppel közvetítették mikrofonon keresztül.
Első gramofonadás elektromos hangdobozzal a stúdióból 1927 november 15. volt Magyarországon.
Első hangjátékot a világon az angol Richard Hughes írta. Címe: „A comedy of danger”. 1924 január 15-én mutatták be. (L. hangjáték története.)
Első magyar hangjátékot Somogyváry Gyula (Gyula diák) írta „Hazatérés” címen Magyarországon. A kis dramolettet 1927 május 20-án adták elő. Ez volt az első olyan színdarab a stúdióban, amely előadástechnikájában tekintetbe vette a mikrofon törvényeit.
Első hagjátékpályázatot 1927-ben írta ki a magyar rádió.
Első „hangkulisszát” a „Régi jó Ferencváros” c. hangjáték-


dezöi feladattal bízta meg: Hegedűs Tibor, Innocent Vincze Ernő, Tiszay Andor, Somló István, Dózsa István, Kürthy György, Teleky Sándor, Tihanyi Béla, Stella Gyula, dr. Bánóczi Dezsőt és másokat. Az új stúdió megindulásával egyidejűleg hivatalos rendezői megbízatást kaptak: Ódry Árpád és Kiss Ferenc, akik Gyarmathy Sándorral együtt látták el ezentúl a rádióelőadások rendezői tisztségeit az alkalmi rendezők helyett.

Első rádiótávbeszélőt Magyarországon 1923 március 2. helyezték üzembe, a MTI közgazdasági híreinek továbbítása céljából. Mikrofonja először Csepelen volt, majd a MTI Városház –utca 10. alatti helyiségében.

Első rádióújság a világon 1934 februárjában jelent meg Észak-Amerikában a Press-Radio-Bursau híranyagával. (L. Rádió története 1934.)

Első rádióüzenetet Magyarországon 1932 május 7-én küldték a mikrofonon keresztül a Nemzetközi Vásárról. Az elsö üzenö Szerencsről érkezett a vásárra.

Első reggeli torna 1933 május1-én volt a magyar rádióban. Bevezette Kelemen Kornél.

Első Rieger-féle adás Siemens gyártmányú nagyfrekvenciás kondenzátor mikrofonnal 1927 november 4-én volt.

Első sajtóbemutatót 1925 november 30-án tartotta a magyar rádió. Ekkor szerepeltek hivatásos művészek is a rádió mikrofonja előtt: Bodó Erzsi, a m. kir. Operaház tagja, Ziparnovszky Fülöpke hegedűművésznö, Höger Mária énekesnő, Fricsay Richárd és az 1. honvédgyalogezred zenekara és Szijj Dénes tárogatóművész.

Első sajtóbemutató kertében lejátszott hangjáték Bözsönyi Béla: „Hét fakereszt” c. dramatizált legendája volt Magyrországon. (A második eredeti hangjáték magyar nyelven.)

Első stúdióelőadást 1925 szeptember 25- adták elő a Rákóczi-úti ház negyedik emeletén elkészült első rádióstúdióban. Ez a hangverseny azonban csak üzempróba jellegű volt.

Első szikra adó-vevő állomást Magyarországon Csepel és Ujpest között 1903-ban állították fel, 3 kw. energiával. A 7.5 kw.-os állomás 1914-ben készült el.

Első színházi előadás közvetítése mikrofonnal a m. kir. Operaházból 1925 december 18. volt. A közvetítésnél egyszerre három mikrofont használtak.

Első tánczeneközvetítés a magyar stúdióból hanglemezekről 1926 áprilisában volt „Grafonola” címmel. A műsorok összeállítója Klein Ottó, aki „az számokat angolul is konferálta”. Ekkor mutatták be Magyarországon a később világhírűvé vált „Valenciá” –t. Egy lemezt legfeljebb csak kétszer játszottak le. A lemezeket rendes, hangos gramofonon játszották és hangos mikrofon közvetítette.

Első távolbalátóműsort Németország adta 1935 március 22-én. Az angol távolbalátó műsoradást 1936 november 2. kezdték el. ( Baird Co. és Marcini System.)

Első telepes 3 lámpás rádióvevőkészüléket, melyet gyárilag állítottak elő a Telefongyár hozta forgalomba 1924-ben.

Elsö teljes operaelőadás a budapesti stúdióból 1926 augusztus 1. Műsoron volt: Leoncavallo: „Bajazzok”. Vezényelt: Polgár Tibor. Az előadás előtt bevezető magyarázatot Kern Aurél tartott. Ez akkor még újdonság volt .Szereplők: Kőszegi Teréz, Sárossy Andor, Vinkovicz László, Toronyi Gyula, Pál Jenö. Az előadásnak olyan nagy sikere volt, hogy az előadást nemsokára a „Sevillai borbély” bemutatása követte.

Első teljes operaközvetítés Európában 1923-ban volt Londonban a Covent Garden operaházból.

Első teljes operaközvetítés hanglemezekről Budapesten („Bohémélet”) 1929 április 12. Az újonnan beszerelt kéttányéros elektromotorral hajtott gramofonkészülék premierje volt egyúttal.

Első vezetősége a magyar rádiónak:Szőts Ernő üzemvezető-igazgató, Kern Aurél művészeti tanácsadó, Gyarmarhy Sándor rendező, Polgár Tibor zongorakísérő, Scherz Ede és Radó Árpád beszélők (szpikerek). Technikai vezetők: Tomcsányi István főmérnök, Magyari Endre mérnök. Adminisztratív igazgató: dr. Havel Béla.

Első vidéki közvetítés Magyarországon 1927 augusztus 15. Az Országos Dalszövetség hangversenyének átvitele Szegedről.

Első viharszünet Magyarországon 1926 május 19.

Első zenés színmű előadás 1926 július 18-án volt a budapesti stúdióból, Farkas Imre: „Az iglói diákok” című színműve.(L.o.) (9)