Pontos időjelzések leírása, elemzése európai közszolgálati rádiók példáján

A Rádiójáték wikiből

Takács Klaudia

Pontos időjelzések leírása, elemzése európai közszolgálati rádiók példáján

Pontos időjelzéssel óránként találkozhatunk a rádiókban. Ekkor a rádió különféle jelzőszerkezetinek megszólaltatásával kapunk tájékoztatást arról, hogy mennyi is az idő egészen pontosan. A pontos időjelzésnek több formája is ismert, úgy, mint az egyszerű gongütés, a műsorvezető közlése, illetve az acélrugóra járó óra.

A világ számos országában léteznek olyan rádióállomások, amelyek használnak hallható és géppel leolvasható időkódokat, amelyek a rádiós órákkal kapcsolatban is szoktak emlegetni. Ilyen az Amerikai Egyesült Államokban működő WWW, WWVB, valamint a WWVH rádió állomás, a kanadai CHU, a német DCF77, vagy az MSF rádióállomás az Egyesült Királyságban. A Loran-C típusú pontos időjelzést szintén használhatják a rádiók óraszinkronizáció gyanánt. Ezt úgy érhetik el, ha növelik a frekvenciaátvitelt külső mérésekkel és megfigyelik, igazodnak a Loran navigációs jeleihez, amelyek eltérnek a szabványoktól. A Loran-C rendszer azért is különösen megbízható, mert, mivel eredetileg légi és tengeri navigációra fejlesztették ki, állomásain rendkívül pontos órákat helyeztek el, amelyek arra is képesek, hogy minden olyan információt is eljuttassanak a használókhoz, ami a pontos időre vonatkozik.

A Global Postitioning System, azaz a GPS, vagy Globális Helymeghatározó Rendszer szintén alkalmas arra, hogy információval lássa el az országokat a pontos idővel kapcsolatban. Ha a pontos időről beszélünk, meg kell említenünk azt is, hogy Ausztrália milyen nehéz helyzetben van, hiszen nincsenek könnyen elérhető forrásai a pontos időt illetően, de már több stratégiát is dolgoztak ki.

A fent említett módszerek természetesen másodperc pontosak. Azok, akik ragaszkodnak az ilyen mértékű pontossághoz, nyugodtam megbízhatnak a rádiók által közvetített pontos időjelzésekben. A rádiós pontos időjelzések közül talán a leghíresebb a BBC-é, amely a Big Ben sípszóját, illetve ütéseit közvetíti, ám nem minden egyes órakezdekor. Az Egyesült Államokban az információközpontú rádióállomások adnak pontos időjelzést az óra elején. Ilyen a WOR, a WCBS, illetve a WINS, amely harmincpercenként szólal meg.

Sanford Flaming volt az a férfi, aki indítványozta az egész világra kiterjedő huszonnégy órás órát. Egy 1879-es ülésen pedig abban egyeztek meg, hogy a központ Greenwich lesz, ez a város fog az időzónák alapjául szolgálni. Az időzónákat az Egyesült Államokban 1883 novemberében vezették be, s területén több zónát is kialakítottak, az egész világon pedig összesen huszonnégyet. Ebből is látszik, milyen nagy szerepet játszik a pontos időjelzés, s miért olyan fontos a fejlett technikák időmeghatározása a világ országaiban.

Az Egyesült Királyságban működő BBC, azaz British Broadasting Corporation, a világ legnagyobb műsorszóró vállalata, ami közönségének nagyságát illeti. Ezen felül huszonhatezer főt foglalkoztatnak és négy milliárd fontos költségvetésből gazdálkodnak. A BBC-nek öt nagy, országos állomása van, ezek a Radio 1, Radio 2, Radio 3, Radio 4, Radio 5 Live, melyek különböző arculattal rendelkeznek, különböző zenéket játszanak. Ezek a rádiók már digitálisak, s az elmúlt néhány évben más rádióállomások is csatlakoztak a digitális sugárzáshoz, mint a Five Live Sports Extra, a 1Xtra, vagy a BBC 7. A BBC többek között a Big Ben gongjával fémjelzett pontos időjelzéséről híres. Ez az állítás azonban nem igaz minden egyes adójára, hanem elsősorban csak a Radio 4-ra. A sípolások, illetve rövid sípszók az órát megelőző öt másodpercben kezdődnek, hogy így vezessék fel az újat. Mindegyik sípszó 1 kHZ-es, azonban az első öt egytized másodpercig tart, míg a befejező fél másodperces. Valójában az órák közti váltás az utolsó, hosszabb sípszó kezdetekor van. Szignált általában hallhatunk negyedkor, félkor, illetve háromnegyedkor is. Ezek a sípszók arra hivatottak, hogy az órakezdést jelöljék. Néhány esetben azonban nem ezeket, hanem a Big Ben ütéseit halljuk. Így történik ez a Radio 4 esetében este hatkor, tízkor és éjfélkor. Ebben az esetben az első ütés jelzi az óra kezdetét. A BBC Radio 2 esetében már más a helyzet. Ezen az állomáson az óra végét, illetve kezdetét gépies zene jelzi. Ezt a műsorvezető hangja szakítja félbe, aki bemutatkozik, majd elmondja a legfrissebb híreket.

A BBC-nél a sípszókat 1924 februárja óta sugározzák. Az öltet Sir Frank Watson Dysontól és John Reith-től származik. A sípszókat eredetileg két gépi óra szabályozta, amelyek a Royal Greenwich Observatory-ban helyzetek el, amelynek elektromos összeköttetése volt az ingával. A biztonság kedvéért két órát is volt készenlétben, ha bármi baj történne. Így küldték a jeleket a BBC-nek minden másodpercben, aki pedig átkonvertálta őket hallható jelekké a rádióhallgatók számára. Ma már az országos és helyi rádiók pontos időjelzései az UTC-vel (Coordinated Univeral Time), vagyis az egyezményes koordinált világidő szerint működnek az Egyesült Királyságban. Az ehhez szükséges órát pedig a Broadcastig House alagsorában helyezték el. A digitális átállás miatt néhány probléma felütötte a fejét. Ezek közül az egyik, hogy így a pontos időjelzés, nem egészen „pontos”, ami a jelek kódolásából és dekódolásából fakad. A műholdas közvetítés további negyed másodperces késést idéz elő.

Bizonyára nem meglepő, hogy miért éppen a Big Ben játéka a BBC zenéje, hiszen a több száz éves toronyóra szinte Anglia nemzeti szimbólumává vált. A Big Ben név utal a magára a toronyra, a legfőbb harangjára, valamint az órára. A toronyóra ütésének hozzávetőlegesen olyan szerepe, státusza van, mint a Kossuth rádió zenéjének, a Kossuth nótának.

Németország is rendelkezik több közszolgálati rádióval. Ezek közöl egy a Bayern 1. A Bayern 1 pontos időjelzése nem sokban különbözik a BBC átlagos szignáljaitól. Három rövid sípszót egy hosszabb követ, majd egy férfihangot hallunk: „Es ist 11 Uhr, Bayern 1 mit die Nachrichten…” A Bayern 1 célközönsége a felnőtt korosztály, a huszonöt éven felüliek. Ez a rádióállomás is egy nagyobb vállalatnak a tagja, nevezetten a Bayericher Rundfunnak (BR), központja München. Így, természetesen létezik még Bayern 2, Bayern 3, Bayern 4, illetve B5 aktuell, s van még két további adó, amely csak digitálisan, illetve az Interneten keresztül fogható.

Negyedikként, az ukrán Gala Radio óra lezáró, illetve óra kezdő stratégiája sem különbözik az előzőektől. A Gala Radio nem rendelkezik semmilyen különleges szignállal vagy dallammal, hanem a már ismeretes sípjeleket hallhatjuk, szám szerint hatot. Ezek közül az utolsó hosszabb, majd hallhatjuk a tényeket: megbizonyosodunk róla, hogy a Gala Radiót hallgatjuk, majd elmondják nekünk a legfontosabb híreket.

Végezetül, említésre méltó még a magyarországi Kossuth rádió pontos időjelzése. A Kossuth a Magyar Rádió egy állomása, amely állami, közszolgálati, fogható rádiókészülékkel, vagy akár az Interneten is. Digitális elérhetősége még nem létezik, hiszen a digitális átállás Magyarországon valószínűleg két év múlva, azaz 2009-ben fog elkezdődni, s 2010-re kell beteljesednie. A Magyar Rádiónak egyébként még két állomása van, a Bartók és a Petőfi. A külföldi példáknak megfelelően, ezek is különböző arculattal rendelkeznek. Míg a Kossuth rádióban a hírek és a közélet élvez elsőbbséget, a Petőfi szórakoztat, s könnyűzenét játszik, a Bartók zenei palettáján pedig a komoly műfaj kapott helyet. Az, hogy nagy múltú rádiókról beszélünk, korántsem jelent elmaradottságot, hiszen, például, a Kossuth rádió néhány hete változtatta meg műsorstruktúráját, s egy ideje már a Kossuth nótát sem hallhatjuk, pedig bizonyára mindenkinek a fülében csengnek az alábbi versszakok, különös tekintettel az utolsó két sorra:

Kossuth Lajos azt üzente

Elfogyott a regimentje.

Ha még egyszer ezt üzeni,

Mindnyájunknak el kell menni!

Éljen a magyar szabadság!

Éljen a haza!

Esik eső karikára

Kossuth Lajos kalapjára.

Valahány csepp esik rája,

Annyi áldás szálljon rája!

Éljen a magyar szabadság!

Éljen a haza!

Ez az úgynevezett Kossuth nóta, melynek az évszázadok alatt több verziója is kialakult, s amelyet a Kossuth rádió is sokáig felhasznált a pontos időjelzésekkor. Természetesen van, ami nem változik, ilyen például a déli harangszó. A Kossuth rádióban délután kettő órakor így néz ki egy pontos időjelzés: halljuk a már megszokott öt sípszót, majd egy kis gépi zenét, majd elhangzik a szlogen: „Kossuth rádió, a szavak ereje.”, s következnek a hírek.

A pontos időjelzés, tehát nem egy új keletű dolog, már sok évtizede használják. Ahogy a neve is mutatja, célja a tájékoztatás és a pontosság. Hogy a rádiók ezzel szolgálni tudjanak, már több módszert is kifejlesztettek. A saját tapasztalataim alapján azt mondhatom, hogy a leggyakoribbak a gépies sípszók, s ezek mellett eltörpülnek azok a közszolgálati rádiók, amelyek még a pontos időjelzés során is közszolgálati mivoltukat szeretnék megcsillogtatni. Értem ezt úgy, hogy a nemzeti dallamok, vagy a nemzetet jelképező óra ütéseinek helyét átveszik a sípok. Hogy milyenek lesznek a pontos időjelzések évtizedek múlva, egyelőre nem tudjuk, de bizonyára addig még rendkívül sok változáson mennek majd keresztül.

Referenciák

Wikipedia, a szabad lexikon. Elérhető:

http://en.wikipedia.org/wiki/Time_signal

http://en.wikipedia.org/wiki/Greenwich_Time_Signal

http://en.wikipedia.org/wiki/BBC

Bayern 1 – Elérhető:

http://www.br-online.de/bayern1/

Gala Radio – Elérhető:

http://www.galaradio.com/

BBC2 és BBC4 – Elérhető:

http://www.bbc.co.uk/radio/

Kossuth rádió – Elérhető:

http://www.radio.hu/rovat/76