Mi újság a rádió körül

A Rádiójáték wikiből

A világ egész rádióközönsége a luzerni rádióértekezletre figyelt június havában.

Az európai hírszóró állomások hullámhosszügyének rendezése volt az értekezlet feladata. Öt hétig tanácskozott a konferencia, június 19-én ért véget. Bizonyos irányban folytatása volt a madridi értekezletnek, ahol a hírszóró rádió dolgában leginkább érdekelt kis államok már igen nagy harcot folytattak a szórakoztató rádió hullámsávjának kiszélesítéséért. A madridi konferenciát csak úgy tudták befejezni, hogy a luzerni értekezletnek felhatalmazást adtak az eddig kizárólagos hírszóró sáv oly értelmű kibővítésére, hogy a kizárólagos műsorszóró sávon kívül is elhelyezhessenek állomásokat. Nem akarjuk hosszasan elmondani azt a sok harcot, amely a luzerni értekezleten oly messzire kitolta a megegyezést. A lényeg a következő: új állomásokat idegen sávokban elhelyezni majdnem lehetetlennek bizonyult. Az értekezlet első három hetében a szétosztás kidolgozásával megbízott négytagú bizottság egyre csak készítette az újabb és újabb terveket, melyeket a tengerészeti, légiforgalmi és egyéb rádióérdekeltségek viszont sehogy sem akartak elfogadni; igen nagy nehézség mutatkozott a hosszú hullámok szétosztásánál is. (Az ezer méteren felüli hullámokat nevezzük így.) E hullámok hatósugara jóval nagyobb, mint a 200-600 méter közé eső hullámoké, természetes tehát,hogy a nagyobb területtel bíró államok mind szeretnének ilyen hosszú hullámot beszerezni. Az értekezlet azonban már a hosszú hullámok szétosztásának tervénél csődbe jutott. És így már nem is maradt ideje arra, hogy a sokkal több államot érdeklő középhullámok dolgával foglalkozzék.


Valahogy azonban mégiscsak tárgyalni kellett. Ez a tárgyalás úgy történt, hogy az értekezlet egyik bizottsága megállapította azokat az általános alapelveket, melyeket az új szétosztásnál figyelembe kell venni. Így alakult ki az úgynevezett végleges terv, melynek lényege a következő:


A nagy államok szétosztották egymás között a hullámhosszokat, úgy hogy azok őket 100 százalékig ki is elégítsék. Ehhez egy szigorú egyezményt készítettek, mely teljesen lehetetlenné teszi azt, hogy a hullámhosszok birtokában őket bárki is zavarhassa. Az elkészült tervnek január 15-én kellene életbe lépnie, feltéve azonban, hogy azt minden állam elfogadja. Eddig azonban már 7 állam visszautasította, köztük Magyarország is. A hét tiltakozó államhoz mások is fognak csatlakozni. A tiltakozás azt jelenti, hogy a visszautasító államok január 15-től kezdve jórészben megtartják régi hullámhosszukat, melyeket a terv másnak osztott ki. Ezért január 15-től kezdve el lehetünk készülve bizonyos zavarokra az európai szórakoztató rádióban. A terv nekünk, Magyarországnak három kizárólagos hullámhosszot adott: az első 549.5 m, a második 227.1 m, a harmadik 208.6 m.


Az első és a harmadik hullámhossz lényegében már a prágai hullám szétosztásakor Magyarországé lett. Az új terv szerint Budapest II. részére kaptuk volna a 227 méteres hullámhosszat. Viszont ebben az esetben Nyíregyházát a többi közvetítő adóval együtt 208.6 méteren kellett volna működtetni. Ez az állapot a magyar műsorszóró rádió jövendő fejlődését tönkretette volna, Magyarország képviselője tehát nem fogadta el az új tervet. A német nemzetiszocialista kormány módosítja IV. Henrik francia királynak azt a népjóléti óhajtását, hogy vasárnap minden parasztnak hús főjjön a fazekában. A német kívánság más: Minden német házban rádió legyen. Ezt a kívánságot már erősen viszik a gyakorlati megvalósulás felé, készítik az úgynevezett népvevőt, vagy amint ők mondják, a Volksempfängert. A propagandaminisztérium minden egyes részletet megbeszélt a szakemberekkel és a vételi kísérletek az eddigi népvevő mintákkal erősen folynak. Százezer darab ilyen népvevő készüléket fognak hamarosan elkészíteni. Ezekből 75 ezer váltóáramra, 15 ezer egyenáramra és 10 ezer telepre készül. A váltóáramú rádió-vevőkészülék ára a beépített hangszóróval együtt 76 márkára van megállapítva, ami körülbelül 105 pengőnek felel meg.


Marconi már évek óta foglalkozik a rövidhullámok kérdésével, s kísérleteinek java részét Elektra nevű jachtján végzi, ahova idegen ember nem léphet be. Nemrégiben teremtett újszerű rövidhullámú összeköttetést Castelgondolfo, a pápa nyaralóhelye és Vatikánváros között, legújabban pedig 57 cm-es hullámokkal kísérleteket 250 kilométer távolságra. Egyik legbensőbb munkatársa most nyilatkozott interjúban a kísérletek nagyszerű eredményeiről, és kijelentette, hogy a világ a rádió korszakának újabb nagy változása előtt áll. Az úgynevezett mikro-hullámok, amelyek lényegesen különböznek a Marconi által eddig használt rövid hullámoktól, 100 kilométeres körzetben minden anyagon, tehát a falon is keresztülhatolnak. Semmiféle akadály nem zavarja őket. Még azok a hosszú rádióhullámok sem, melyekkel útjukban találkoznak. Ez az új mikro-rádiórendszer teljesen független minden légköri hatástól. Elkülönülése olyan tökéletes, hogy a rajta történő adást arra illetéktelen ember nem is hallhatja. Ezenfelül igen nagy előnye van a rendszernek: hihetetlenül olcsó.


Ha a mikrórádiót sikerül általánosan bevezetni, akkor nemcsak mindenkinek meglesz saját vevőkészüléke, hanem egyúttal a saját adókészüléke is. Az új rendszert eddig még csak néhány parti állomáson próbálták ki gyakorlatilag, de ha sikerül nagyobb távolságra is tökéletesíteni, - ami tiszta idő kérdése, - akkor a fennálló egész telefonhálózat feleslegessé válik, mert mindenkinek meglesz a lehetősége arra, hogy azzal az emberrel beszéljen, akivel akar.


Marconi kísérleteivel már bizonyítékát adta annak, hogy a rádióhullámok hosszúságának nincsen alsó határa. A távolbalátás terén szintén beláthatatlan új területeket nyitnak meg ezek a mikrókísérletek. Eddig a hangoskép-közvetítésnek, vagy mondjuk a távolbalátásnak a fényinterferencia volt a legnagyobb akadálya. A mikrohullámoknál ez a zavaró tényező teljesen kiesik és így a távolbalátás tökéletesedése döntő lépésekkel megy előre. Az érdekes interjú a Magazin Digest című lapban jelent meg.


A német rádió ismét bele akarja vinni a németség életébe a népdalt. A propagandaminisztérium megállapítása szerint a népdalok jó része feledésbe ment, vagy ha ismerik is azokat az emberek, nem éneklik. Helyettük a modern dalok kaptak lábra, melyek ellen most megindult az irtóhadjárat. A német rádióban állandóan tartanak népdaléneklési műsorszámokat, mert az egész népet rá akarják nevelni a népdaléneklésre, úgy hogy ebben a család minden nemzedéke és a társadalom minden osztálya egy legyen.


A gramofon egyre jobban terjed a világ minden rádiójában. Jó ideig az angol rádió adta a legkevesebb gramofont, a rádióhallgatók kívánságára azonban ott is egyre bővebb gramofonműsorszámot kell beiktatni. Az angol rádiónak 5000 darabból álló lemeztára van, a leggazdagabb lemezgyűjteménnyel azonban egy Christopher Stone nevű ember rendelkezik Angliában, 12000 lemezzel. Ritkaságait nagyon szívesen kölcsönadja a rádiónak.

Az orosz rádióállomások műsorát eddig a német rádiólapok rendszeresen adták. Most az összes német rádiólap kiadói megegyeztek abban, hogy ezentúl az orosz rádióállomások műsorát nem közlik, miután azok túlnyomórészben kommunista propagandából állnak.