Merénylet (1987)

A Rádiójáték wikiből

Budapest, 1978. Május 22. hétfő 19:15-20:07 52 perc


Michael Scharang hangjátéka

Ford.: Rozgonyi Ádám

Rendező: Magos György

Dramaturg: Mesterházi Márton

A felvételt készítette Gajdos Ferenc és Kosárszky Péter

Zenei munkatárs: Kelemen László


A szereposztásból:

Nyugdíjas- Csákányi László,

A felesége- Pártos Erzsi,

Bútorszállítók- Csíkos Gábor és Végvári Tamás,

Tanárok- Lőte Attila és Tyll Attila,

Szerelők- Horváth Gyula és Horváth Sándor,

Őrmester- Raksányi Gellért,

Tiszt- Gelley Kornél,

Beszélők- Fodor Tamás és Jordán Tamás


Rádiószínház


Cikk: RTV Rádió- és Televízió-újság XXIII. Évf. 21. szám (1978. május 22-28.) 2. old.

Osztrák szerzők rádiószínháza – Scharang: Merénylet

Az igen sok szereplős történet nyolc alapszereplője (két bútorszállító, két tanár, két szerelő és egy nyugdíjas házaspár) egy ártatlannak tetsző snapszliversenyen verődik össze. Az egyik szerelő veszít, „piás” dühében összetöri a berendezést: ez a rendőrség szerint merényletnek minősül, méghozzá összeesküvő csoportok által előkészített merényletnek; s nemcsak elkövetője gyanús, hanem azok is, akik a fejüket kapkodták a röpdöső palackok elől. Különösen miután egy második razziába is belefutnak. Ez a történet eleje.

A vége: a nyugdíjas felesége – aki mindent elhisz a hírközlő szerveknek – öngyilkos lesz; férje a börtönben követi példáját; az egyik szerelő – miután a gyanú miatt kényszerszabadságra küldték – az üzemben felrobbantja magát; a két tanárt tiltakozó merénylet előkészítése közben a rendőrség lelövi; az egyik bútorszállító – kényszerszabadságra küldték - az üzemben felrobbantja magát; a másik bútorszállítót és a randalírozó szerelőt a rendőrség merénylőnek nézi és lelövi. Az osztrák író hangjátéka szatíra. A szatírának olykor nemcsak a túlzás a természete, hanem az egyoldalúság is: csak az imperializmus által – hatalmi érdekből – szított terrorizmus-hisztériát leplezi le, de Scharang nem szól a valóságos terrorizmusról – nehezen is szólhatna egyetlen, szokásos terjedelmű hangjátékban. De így is van gondolkodnivalónk a művén.

Még annyit, hogy Magos György dramaturgnak (még a szép sikerű Pinter-hangjáték előtt) ez volt az első rendezése.

Mesterházi Márton