Melyik a legjobb külföldi adóállomás és miért?

A Rádiójáték wikiből

Melyik a legjobb külföldi adóállomás és miért?

(Második közlemény)

Hogy melyik a legjobb külföldi állomás?

A bécsi és azért, mert onnan a legjobb és legkedvesebb zenét kapjuk. Sehol nincs olyan sok és olyan fülbemászó zene, mint ott. Hiába a Straussék, Komzák, Gangeberger zenekara utólérhetetlen. A mostani berendezés, hogy az ember a déli órákban 12―2-ig mindig szép zenét hallhat és a délutáni pihenés után még mielőtt a látogatási idő jön, megint gyönyörködhetik könnyű, melódiás zenében (hála Istennek nem jazzben), ami sehol a világon nem kapható és azért Bécs az első legjobb állomás.

A különféle többi előadások is mindig válogatottak és végre a speakerjük is egy végtelenül rokonszenves és finom ember.

Budapest, 1930 junius. Ádám Pálné.

A legjobb „külföldi” leadóállomás ― Budapest! és pedig azért, mert a legváltozatosabb műsort adja s benne megtalálhatja bármely népréteg és társadalmi osztály a neki való számokat.

A pályázat tulajdonképpeni külföldjére s annak miértjére legtalálóbban az áll (ősi magyar, faji hibaként), hogy nekünk magyaroknak, ami ha külföldi: az máris tetszik! A korona az, hogy magunk sem tudjuk „miért??!”

Tekintettel arra, hogy ide a külföldi lapok rendetlenül jutnak el, nem mint előfizető, hanem mint rendes példányonkénti vásárló veszek részt a pályázaton.

Oradea (Nagyvárad) Kiváló tisztelettel,

Dziaba Józsefné

A legjobb külföldi adóállomás, amint azt már sokan megállapították, kétségtelenül Bécs. Hogy miért, azt mással okolja meg a rádiótechnikus és mással a laikus ember.

A technikus a technikai szempontokat veszi figyelembe és azt mondja, hogy a vételi lehetőség jó, magának az adóállomásnak technikai berendezése, továbbá stúdiója elsőrendű. S neki ez elég is.

Azonban más szempontból ítéli meg a laikus ember, aki a műsort veszi figyelembe. S ebben a tekintetben is első helyen áll Bécs.

A bécsi Opera Európa egyik leghíresebb operája, ahonnan hetenkint legalább egyszer hallunk előadást. Színre kerülnek itt az operairodalom legszebb alkotásai: Verdi, Wagner, Puccini, Gounod, Bizet, Hubay, Erkel gyönyörű operái.

Azonban nemcsak a nehéz zene szólal itt meg, hanem hallhatjuk a könnyebb zenei alkotásokat, a bécsi keringőket is. Tehát a zeneirodalom minden fajtája műsorra kerül.

Végül, ami a legfontosabb s amiért a közönség annyira rajong, van sok helyszíni közvetítés. Nemcsak hangversenytermekből közvetítenek, hanem kiviszik a mikrofónt a szabad természetbe s a verebek csiripelését, tücskök cirpelését, madarak énekét, vadállatok hangját is hallhatjuk, amit, amint mondottam, a közönség nagyon szeret.

Mindezek a körülmények, a bécsi adóállomásnak ez a sokoldalúsága, hozzájárulnak ahhoz, hogy Bécs legyen a legjobb külföldi adóállomás.

Temesváry István, joghallgató

Szeged, Mérei u. 10.

Már több mint négy éve buzgó hallgatója vagyok a rádiónak. Az én lelkes amatőr fiam magakészítette rádióján hallgatom a nagyszerű magyar műsort és olyakor a külföldet is, de …? E nagyszerűen megkonstruált ötlámpás készülékem egész Európát fogja: mindezek dacára és mégis

legszívesebben Budapestet hallgatom,

de jól lehalkítva. Különben élvezhetetlenül erős volna. Amatőr fiacskám igen gyakran vesz külföldet, de inkább technikai szempontból s így elég alkalmam van a külföldi állomásokat is jól megfigyelni, tehát könnyen mondhatok véleményt. De most úgy érzem, mielőtt véleményt mondanék, előbb talán külföldre kellene utaznom, mondjuk: Berlinben lakó rokonaimhoz. Gondolatban már ott is vagyok… És most kipróbálom a külföldet… ― Megvan!! Most tehát innen Berlinből kijelentem, a legőszintébb szívvel és igaz lélekkel, hogy a külföldi állomások között

a legtisztább vétele és legjobb műsora

Budapestnek van!

1930 május Közli:

Erzsike asszony

A legjobb külföldi adóállomás nekünk, Magyarország határain kívül élő magyar rádiósoknak: Budapest.

Hogy miért: azt talán mondanom sem kell. Hiszen ennek az állomásnak csodálatos hullámai hozzák el számunkra a szabad magyar lélek rezdüléseit: a magyar írók, tudósok mély gondolatait, magyar költők zengő rímeit, magyar szónokok szózatos szavát, magyar művészek életet teremtő hangját, a magyar zeneszerzők, a magyar nóta szívhez szóló melódiáit; a magyar élet ünnepi óráinak felemelő hangulatát: ― magyar hitet az isteni örök igazságban, magyar reménységet a jobb jövendőben s a mindnyájunkat átölelő magyar testvéri szeretetet. Egyszóval mindazt, amiben a magyar szív összedobban; ami egy-egy órára elfeledteti velünk, hogy idegen országban élünk s hogy az édesanyánk szava: a magyar szó hozzánk külföldről jön.

Egy magyar rádióhallgató

Melyik a legjobb külföldi adóállomás?

Ahonnan kedves, ismerős rapszódiák jutnak hozzánk, messzi idegenből, mindig ez a legjobb. Váltakozva, ma Berlinből Liszt, holnap máshonnan más, de nálunk termett nóta. Vonzó benne az, hogy idegen országból, idegen népektől halljuk, hogy „32-es baka vagyok én!” Jó érzés ez.

Sajnálom, hogy ilyen önző vagyok, de más külföldi műsorszám nem érdekel. Ennél maradok, hogy „Tele van a város akácfavirággal”. Szóval: kérdéssel felelek.

Melyik külföld konferál három nyelven, köztük magyarul? Ezt a külföldet szeretem legjobban.

Hálás tisztelettel

469-es rádiófizető.

Tatabánya

Wient hallgatom szívesen.

1. Mert megközelíti úgy szellemileg, mint buzgóságban, de még térben is a budapesti adóállomást.

2. Mert a világ e fantasztikus csodáján gyerekes kíváncsisággal „szökdécselek” az űrben német tudásommal.

De csakhamar visszatérek Budapestre, mert ennél nincs jobb, szebb és szórakoztatóbb!

A lényeg, hogy (szokásom ellenére) tollat fogtam, az, hogy a „Rádióélet” alkalmat adott, hogy szívből tapsolják a budapesti rádió minden tényezőjének.

Nem díjat akarok nyerni (nincs is olyan szerencsém), csak ― dokumentálni akarom őszinte elismerésemet.

A sokat „magasztalók”, akik a külföldi programban nagyobb élvezetet találnak nem tudnak visszaemlékezni az egylába kintorna idejére…

Maradtam a Rádióélet egyik híve.

Vadász Jenő

Szarvas, Belitzay u. 223.

(Folytatjuk)

ÉRDEKES UJ TALÁLMÁNY

Berlini jelentések szerint a neves rádiótechnikusnak. Manfred von Ardenne-nek sikerült egy nagyteljesítményű vevő és erősítőberendezésnél, amely mintegy 1000 volt anódfeszültséggel dolgozott, a magas feszültség használatát teljesen veszélytelenné tenni. A találmányt a berlini rádiós kiállításon fogják először bemutatni.