Megszólítás, üdvözlés, búcsúzás

A Rádiójáték wikiből

Halász Lilla

Megszólítás, üdvözlés, búcsúzás

A rádiós műsorokban elhangzó megszólító, üdvözlő és búcsúzó formulák a műsor szükséges elemei. Ezekből az elemekből sokat tudhatunk meg a műsorvezetők szerepéről, arról, hogy milyen szerepet szánnak a műsorban a hallgatónak pl.: hozzászólásra buzdítják, gyakran megszólítják-e. A megszólítás, üdvözlés búcsúzás formuláit tíz különböző rádióadó (közszolgálatiak: Kossuth rádió, Bartók rádió, Magyar Katolikus Rádió, közösségiek: Civil Rádió, Fiksz Rádió, Rádió C, kereskedelmiek: Sláger Rádió, Rádió1, InfoRádió, Gazdasági Rádió) különböző műsoraiban vizsgáltam.

Kossuth Rádió

A Kossuth Rádió a középkorú hallgatók széles rétegének megnyerését tűzte ki célul.”<ref>http://www.radio.hu/read/224828/rid/PUFETg==, 2007.06.01</ref> Műsorai közül a naponta jelentkező hétköznapi témákkal foglalkozó Napközbent választottam.

A 9-től 12 óráig tartó magazinműsort óránként hírek szakítják meg, valamint műsorajánló, néhány perces kulturális program és a Vendég a háznál. Ezeknek a programoknak a kezdetekor nem üdvözlik újra a hallgatókat. A Napközben visszatérésekor viszont gyakori a „Kedves hallgatóink!” megszólítás. Mind az üdvözlés a műsor kezdetekor, mind a búcsúzás rövid, csak a legszükségesebb általános formulákat és információkat tartalmazza.

„Érczfalvi András vagyok. Jó reggelt kívánok! 9 óra van. Itt a Napközben a Kossuth rádió délelőtti magazinműsora” A műsorvezető a műsoron belül is többször megszólítja a hallgatókat a megszakítások után, a pontos idő ismertetése mellett. Egyszer üdvözli is a hallgatókat a műsoron belül: „Érczfalvi András vagyok. Köszöntöm Önöket. Jó napot kívánok! Napközben.” A búcsúzás az üdvözléshez hasonlóan rövid Tárgyilagos hangnem jellemzi, többes szám 3. személyt használ, vagy teljesen személytelen kifejezést „Búcsúzik a műsorvezető, Érczfalvi András”

„Köszönjük szépen!

Holnapi sms számunk ugyanúgy mint ma…. Mára búcsúzunk, a mai adást … készítették, <munkatársak felsorolása>. Búcsúzik a műsorvezető. Érczfalvi András. Köszönjük, hogy ma is bennünket hallgattak.” Mind a hangnemben, mind a szövegben kevés az érzelmi színeszet. Személyes jellege alig van, ahogy a műsorban sem a műsorvezető személyén van a hangsúly. Bartók Rádió

„A Bartók felvállalja és küldetésének tartja a klasszikus zene népszerűsítését mind szélesebb körben, így azokat is meg kívánja szólítani, akik eddig csak elvétve vagy egyáltalán nem kapcsoltak hullámhosszukra.”<ref>http://www.radio.hu/read/222418/rid/PVlUTg==, 2007.06.01</ref>– olvasható a rádió honlapján.

A Bartók rádió műsorai közül a Muzsikáló reggel című élő magazinműsor megszólító, üdvözlő és búcsúzó formuláit vizsgáltam. A műsorban a klasszikus zene mellett, riport, rejtvény és hírek is elhangzanak.

Üdvözlés, megszólítás:

„Jó reggelt kívánok! Mohai Gábor vagyok. Köszöntöm kedves hallgatóinkat szombaton, június 30-án. Isten éltesse azokat a Pálokat, akik ma tartják névnapjukat. A muzsikáló reggel szerkesztője…, hangmérnök… Ébredezzenek jó hangulattal és hallgassák örömmel a Bartók rádiót a következő 2 órában.”

A műsorvezető a megszólítás birtokos személyragos formáját használja, többes számú alakban hangsúlyozva a megszólítás általános jellegét. A műsorban a műsorvezető keveset beszél, a zene szerepén van a hangsúly, valamint az elhangzó információkon, pl.: hírek. Az üdvözlés viszonylag hosszú, több olyan elemet is tartalmaz, ami nem közöl információkat. A kevéssé személyes általános üdvözlési formulák és az információk után a műsorvezető személyesebb formában, jókívánságokkal is köszönti a hallgatókat. A névnapi üdvözlettel személyesebb közvetlenebb formában ad tájékoztatást az aktuális névnapról.

A műsorvezető magázza a hallgatókat, ami a távolságtartás jele, de az üdvözlő szöveg végére a személyes, közvetlenebb hang a jellemző.

A búcsúzásban az általános elköszönő formulák és információk mellett személyesebb köszöntések is elhangzanak:

„…és ezzel véget ért műsorunk. A hangmérnök …volt. A muzsikáló reggelt … szerkesztette. Nevükben is köszönöm figyelmüket. Mohai Gábort hallották. Holnap is találkozunk. Szép zenés hétvégét sok-sok érdekes programmal! A viszont hallásra!”

A búcsúzásra hasonló összetétel jellemző, mint az üdvözlésre. A személytelen információközlés és az általános búcsúzó formulák mellett, személyesebb hangvételű jókívánsággal is elköszön a hallgatóktól. A jókívánság nem csak közvetlen, hanem egyedi is a műsor stílusához, tartalmához illő.

A műsoron belül a műsorvezető nem szólítja meg a hallgatókat. Csak információkat kapnak a hallgatók és időjelzést teljesen személytelen stílusban, nincs utalás sem a műsorvezetőre sem a műsorra: „Önök a Bartók rádiót hallgatják szombaton reggel. Negyed 9 múlt 1 perccel.”

Mind az üdvözlő mind a búcsúzó szövegben találunk személyesebb fordulatokat, több érzelmi töltettel, de nem a műsorvezető személye a hangsúlyos. A közvetlen stílus mellett, távolságot is tart. Pl.: Mohai Gábort hallották. Ez a távolságtartás érezhető abban is, hogy magázza a hallgatókat. Személyes hangvételű a „Holnap is találkozunk” mondat, mellyel információt nyújt a legközelebbi műsorról, de hangsúlyozza a műsorvezető személyes jelenlétét, a hallgatókkal való kapcsolatát. Itt sem hangsúlyos a műsorvezető személye, de a Napközbennel ellentétben már nem csak a legszükségesebb elemekre szorítkozik, közvetlenebb a hallgatókkal. Az elköszönés mellett jókívánságokat is hallunk, egyedibb stílusú, nem a legáltalánosabb formulákat használja.

Magyar Katolikus Rádió

„Rádiónkat a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia azzal a céllal hozta létre, hogy a magyar társadalomban keresztény életfelfogást megerősítse és terjessze.”<ref>http://www.katolikusradio.hu/?m_id=3, 2007.06.01</ref>- olvasható a rádió honlapján, tehát széles közönséget kíván megszólítani.

A magyar Katolikus Rádió Vasárnapi Ajándékkosár című műsora a tatai sokadalomból jelentkezett riporttal egybekötött kívánságműsorral. Megszólítás és üdvözlés csak a műsor kezdetén és végén hangzik el. Az üdvözlőszöveg személyesebb hangvételű jókívánsággal indul, majd általános üdvözlő formulával folytatódik. Személytelenebbé teszi az üdvözlést, hogy a műsorvezető egyes szám 3. személyben beszél magáról. Az üdvözlés után a munkatársak bemutatását közvetlenebb hangnem jellemzi: „A munkámat segíti az üvegfalon túl a keverőpultnál Gulyás János technikai munkatárs.”

A búcsúzás itt is hosszabb. Már előre jelzi a búcsúzást: „A tatai sokadalomtól ezzel a zenével búcsúzunk, de még néhány számot szeretnék azok számára küldeni, akik segítették munkánkat.” Majd az elérhetőségeket ismerteti, megköszöni a munkatársak segítségét, bemutatja őket. Általános formulákkal búcsúzik: „Köszönjük figyelmüket. A viszont hallásra.” Az többi műsortól eltérően itt a műsor nem ér véget az elköszönéssel: „De még egy üzenet, illetve egy kérés. Egyik hallgatónk Pintér Zsuzsának szeretne örömet szerezni a következő számmal. Szóljon…”

A műsorvezető hanghordozása tárgyilagos, kevés érzelmi töltéssel.

Civil rádió

Saját meghatározása szerint „A Civil Rádió műsorát a legszélesebb hallgatói közönségnek szánja, de a civil szféra híreire, információira, értékeire, eseményeire fogékony társadalmi csoportok a legfőbb célpontjai.”<ref>http://www.civilradio.hu/rolunk.php, 2007.06.01</ref>

A Civil rádió műsorai közül a Civil az éterben című műsor üdvözlő és búcsúzó formuláit vizsgáltam. A műsorban a kultúra szerepéről és fontosságáról, a közösségi rádiózásról esik szó, sok zenével és rádiótörténeti elemekkel tarkítva, lehetőséget adva a hallgatóknak a hozzászólásra.

A hallgatók üdvözlése rövid, csak a legszükségesebb információkat tartalmazza, személyes elemeket, fordulatokat, pedig egyáltalán nem. A köszöntés teljesen személytelen. Még az intézmény nevében beszélő személy „kedves hallgatóink” formájánál is személytelenebb. „Köszöntöm a Civil Rádió hallgatói. Ez itt a Civil az éterben. Élő adás és ma remek háttérprogramunk is van.” A műsorvezetők is csak később mutatkoznak be. A műsor pergő ritmusú, a rövid kezdés után rögtön a lényegre térnek, könnyed lendületes stílusban: ismertetik a programot, kedvet csinálnak a nézőknek a részvételhez. A műsor egészére jellemző a személyes stílus. A műsorvezetők személyes véleménynyilvánítása egy-egy eseményről, zenéről, erős érzelmi színezettel. Pl.: „Kérem ne! Kérem ne rendezzenek fesztivált!”„Művészetek Palotája figyelem tessék reklámozni!”

A műsor összetett, több rézből áll, zenék, betelefonálók szakítják meg, mégsem szólítják meg a hallgatókat a műsoron belül, csupán információkat kapunk: „Ez a Civil az éterben az FM 98-on, ahol jó hírek mellett rossz hírek is vannak”.

A búcsúzás ellentétben az üdvözléssel személyes hangú. Ideje 61 mp., ami az általam vizsgált búcsúzások közül majdnem a leghosszabb. A búcsúzkodás elnyújtott, a két műsorvezető egymás szavába vágva búcsúzik a hallgatóktól. A búcsúzás stílusa közvetlen, személyes. A műsorvezetők tegezik a hallgatókat. A hosszú búcsúzás alatt sok információ hangzik el, a jövő heti műsorról, sőt még az időjárásról is, könnyed stílusban, szleng kifejezések használatával. A „háttérprogramot” személyes stílusban hirdetik a hallgatóknak, a közérdekű információkat, személyes információk formájában közlik. Az általános búcsúzási formulák közül a személyesebbeket használják: „Találkozunk a jövő héten, Remélem mindenki jól szórakozott”. A búcsúzó szöveg kedélyes hangvételű, lendületes, A többször megkezdett és különböző információkkal megszakított búcsúzásból hallatszik a közvetlenség, az hogy élő műsorról van szó, spontánnak hat.

Lejátszunk tőle még egy számot vagy kettőt. Aztán elbúcsúzunk és jön a finálé…

Most már csak annyi időnk maradt, hogy elbúcsúzzunk, pedig még annyi mindent lehetne mesélni Laurie Anderson-tól és –ról. De megbeszéltük, hogy ha októberben valóban megjelenik az új lemeze, s leadjuk, akkor majd mi is mesélünk történeteket róla. Tehát ez volt a mai Civil az éterben Géczi Gáborral és Radó Lászlóval. Remélem mindenki jól szórakozott. Aki nem hallgatott minket az meg remélem, hogy itt van. a partin, mert mi most odamegyünk.

  • Oda bizony, mert állítólag már sülnek a húsok, hűlnek az italok úgyhogy megyünk.
  • Mi megdolgoztunk a műsorért. Most megyünk pihenni szórakozni, enni és inni.
  • Buli gyerekek, úgyhogy…
  • Elmegyünk. Aki viszont nincs itt az hallgassa továbbra is a Civil rádiót.
  • Mi csomagolunk megyünk. Sziasztok!
  • Baromi meleg lesz egész héten. Jövő héten is. Úgyhogy aki teheti menjen a Balatonhoz és csobbanjon egyet. Na…
  • Találkozunk a jövő héten. <Információ a következő műsor tartalmáról.> És közte persze sok minden történik itt a Civil Rádióban úgyhogy érdemes hallgatni.
  • Mi mára búcsúzunk.
  • Megyünk partizni.
  • Sziasztok!
  • Sziasztok!

Fiksz Rádió

A rádió honlapján célközönségként a „gondolkodó fiatalokat” jelöli meg. Honlapjukon külön hangsúlyozzák, hogy a rádió a kultúra és zene mellett, környezeti problémákkal is foglalkozik. Környezetvédelmi magazinműsorában, a Zöldindulásban a műsorvezető tegezi a hallgatókat, stílusából érezni lehet, hogy fiatalokhoz szól. Bár a műsorvezető hanghordozása nem annyira lendületes, érzelemteli, hanem tárgyilagosabb. Az üdvözlő szövegben a köszöntés általános, (de tegező!) formula, az információkat szokásos formában közli a hallgatókkal: „Sziasztok ez itt a Fiksz Rádió Zöldindulás című műsora. Egy kicsit megkésve. Egy órával. Ne haragudjatok! Egy kis technikai problémánk adódott. De itt vagyunk és lesz vendégünk is”. A beszélgetést megszakító zene után a műsorvezető újra köszönti a hallgatókat: „Sziasztok! Újra itt vagyunk!” A búcsúzás itt is hosszabb, nem egyetlen egység, az első elköszönés után a műsorvezető még vált néhány szót a vendéggel. „Köszönöm szépen, hogy itt voltál, mi még zenélünk egy kicsi, aztán azt hiszem mindenkinek jó éjszakát kívánunk. Mindenkinek ajánljuk, hogy menjen el a budapesti Állat- és Növénykertbe és nézze meg a programokat. <beszélget a vendéggel> akkor mindenkinek jó éjszakát! Ez volt a Zöldindulás, és lesz majd két hét múlva is. Takáts Mónika vagyok (a búcsúzásban mutatkozik be először) és Jó éjt mindenkinek! Sziasztok! Az általános búcsúzó formulák (tegező és semleges is) mellett, személyes javaslat is elhangzik a műsor tartalmához kapcsolódóan. Stílusa fiatalos, és közvetlen, de nem annyira jellegzetes, és egyedi, mint a Civil rádióban, ahol több a személyes elem.

Rádió C

„A Rádió C elsősorban a romák rádiója. A cigányoknak és nem a cigányokról szól, közszolgálati elvek szerint, mégis könnyedén… …A Rádió C mint közösségi rádió a romák életében nagy szerepet játszó interaktivitást, személyességet állítja megszólalásainak középpontjába.”<ref>http://www.radioc.hu/index.php, 2007.06.01</ref> A Cigányszoba című vasárnap esti chatműsor interaktív, hallgatók sms-eit, chat hozzászólásait várják. Ennek megfelelően a műsorvezető hangneme közvetlen, általános tegező üdvözlő formulával szólítja meg a hallgatókat, az elérhetőségek ismertetése után (személytelen információközlés) hozzászólásra buzdítja a hallgatókat. A zene után bejelentkező másik két műsorvezető, általános üdvözlő formulával köszönti a hallgatókat. A műsorban többször hangzik el „kedves hallgatók” megszólítás, sőt egy-egy hozzászóló hallgatót személyesen is megszólítanak. „Üzenem a kedves hallgatónak” általános, rádiózásra jellemző szófordulattal. Már a műsor vége előtt pár perccel búcsúzni kezdenek. A búcsúzás hangvétele személyes, többször jelzik a műsor végét, de közben még beszélgetnek, hozzászólásokat olvasnak fel. Egy hallgatói hozzászólásra reagálva a műsorvezető személyesen vele közli a műsor végét, és néhány információt: „Hát nagyon szépen köszönjük Sukibaba, de nekünk most mennünk kell, csak a jövő héten vasárnap találkozol ezzel a csapattal így.” Ez után búcsúzó hallgatók üzeneteit olvassák fel, majd búcsúznak „Hát nem maradt más, mint, hogy elbúcsúzzunk. A jövő héten vasárnap 6-kor várlak titeket.” Az általam vizsgált búcsúzó formulák közül ez a legszemélyesebb, egyes szám első személyben szólítja meg a hallgatókat, hangsúlyozza a hallgatókkal való személyesebb kapcsolatot. A végső elköszönés előtt üzeneteket olvasnak fel, beszélgetnek. Külön megneveznek néhány aktív hozzászólót. Majd általános üdvözlő formulákkal elköszönnek. „Na sziasztok! Hát akkor búcsúzunk!” „Na” és a „hát akkor” személyesebbé, közvetlenebbé teszik a kommunikációt, kötetlen, személyes beszélgetésre jellemző elemek. A búcsúzás is kötetlen, látszik rajta, hogy nem megtervezett, még a búcsúzás után is belefér egy hallgatói üzenet.

Sláger Rádió

A Bumeráng a Sláger rádió leghallgatottabb műsora. Vidám, könnyed hangulatú reggeli beszélgetős műsor, zenével és hírekkel megszakítva. Műsorvezetői Bochkor Gábor és Boros Lajos országosan ismert személyiségek. Az ő személyük hangsúlyos a műsorban. A műsor honlapján velük kapcsolatos eseményekről értesülhetünk, fényképüket láthatjuk. A műsorban majdnem minden megszakítás után vagy bejátsszák a műsor szlogenjét, ami a megszakításokat általában meg is előzi, vagy információkat kapunk pl..„Demjén Ferenc dala itt a Bumerángban. Fél 8 lesz pontosan egy perc múlva.” Vagy akár üdvözlik is a hallgatókat még egyszer a műsoron belül. „Háromnegyed 8 óra múlt 12 perccel ééés Jó reggelt! Szia Gábor! Szia Lajos! Szia Voga! Helló! Sziasztok!”

A műsorban gyakran előforduló elem az, hogy a műsorvezetők köszöntik egymást is, nem csak a műsor elején, hanem a megszakítások után is. Ennek az lehet a szerepe, hogy a beszélgetős műsor könnyed hangulatát biztosítják, tudatosítják a nézőkben a személyes jelenlétüket.

A műsor kezdetekor elhangzó üdvözlő szöveg nem túl személyes, viszont fiatalos hangvételű, lendületes:

„Háromnegyed 6 múlt –pontosan számolok- 9 perccel. Jó reggelt kívánok mindenkinek! Sziasztok! -Szia Lajos! –Szia Gábor! - Helló! Jó reggelt!” A megszólítások általában rövidek, az időjelzésen kívül nem tartalmaznak más információt. A köszönés általában hasonló: Sziasztok! Jó reggelt! vagy Jó reggelt kívánok mindenkinek! A könnyedebb, közvetlenebb stílus látszik abban, ahogy a pontos időt kommentálják „pontosan számolok”. Az üdvözlés formái annak ellenére, hogy a műsoron belül többször is üdvözlik a hallgatókat nem túl változatosak. A változatosságot, a szlogen jelenti, amit a megszakítások előtt és után játszanak be, különböző változatokban.

Búcsúzás:„Mi pedig búcsúznánk és köszönjük a segítséget a Dream Team-nek! Itt volt velünk ma reggel <munkatársak felsorolása>, Voga professzor úr, Csontkukacok nagy tisztelője, Boros Lajos, és akit szívesen hagytam itt Vogával együtt ebben a témában: Bochkor Gábor <bejátszott ováció> Köszönjük szépen! Hétfőn találkozunk újra! Mindenkinek jó hétvégét! aki gondolja Pécsett találkozhat velem. Na jól van. Szép napot mindenkinek!” majd egymástól is elköszönnek a műsorvezetők. A műsor szlogennel zárul. A búcsúzásban élő beszédben használatos fordulatok találhatók pl.: Na jól van. A búcsúzást megszakítva a műsorvezetők váltanak néhány mondatot egymással is. A műsorvezetők személyét hangsúlyozza a bejátszott taps és ováció, és a hozzájuk fűzött megjegyzések. Az általam vizsgált műsorok közül itt emelik ki leginkább a műsorvezetők személyét, de az üdvözlő, búcsúzó formulákon ez a személyesség nem érezhető.

Rádió1

Disco*s hit Top 40 című slágerlista zenei műsor, a Rádió1-re jellemző műfaj legnépszerűbb slágereit játssza, a zenei divatot, az újdonságot hangsúlyozza. „Ha szeretnél képben lenni és követed a zenei divatot, tarts velünk!”<ref>http://www.radio1.hu/musorok, 2007.06.01</ref> – olvasható a műsorról a rádió honlapján. A műsorvezető stílusa közvetlen, hanghordozása érzelemmel telítettebb, lendületes. Személye is hangsúlyosabb a műsorban. Tegezi a hallgatókat.„Jó estét, kellemes hétvégét mindenkinek! Az általános üdvözlő formula jókívánsággal társítva válik személyesebbé. A kötelező információkat közvetlenebb stílusban, nem a megszokott formában közli a hallgatókkal: „Most sem lehet meglenni a Rádió 1-en igazi disco slágerek nélkül”. A műsor közben is többször szól a hallgatókhoz: „Hallgassátok meg”, Figyeljétek csak” A búcsúzás jellegzetessége az, hogy a műsorvezető nem köszön el a hallgatóktól, mert a következő műsort is ő vezeti. Még a műsor vége előtt ismerteti a következő műsort. A búcsúzás egyedi, nem a megszokott formulákat alkalmazza, hangvétele személyesebb.„Minden héten csak egyszer 1 órát tölthettek a Rádió1 dance slágereivel. Egészen mostanáig tartogattam az elérhetőségeinket, hogy aztán Soneec-tól még egy párszor meghallgathassátok.”

InfoRádió

Az InfoRádió az első magyar kereskedelmi hírrádió. Célcsoportja a 25-55 év közötti vállalkozók, vezetők. „Szerkesztési alapelveinek megfelelően egymás mellett szólaltatja meg a közügyekben egymással szembenálló feleket és nézeteket, a hallgatóra bízva az elhangzottak értékelését.”<ref>http://www.inforadio.hu/inforadio/, 2007.06.01</ref>- olvasható a rádió honlapján. Ennek megfelelően a műsorvezető hanghordozása érzelmi töltéstől mentes, a megszólító, üdvözlő búcsúzó formulákból hiányoznak a személyes elemek. A műsorok közül az Aréna című interaktív magazint választottam. A műsor elején a műsorvezető röviden köszönti a hallgatókat. Az üdvözlő szöveg csak a legfontosabb információkat tartalmazza: műsorvezető bemutatkozik, vendég bemutatása. Hiányoznak belőle a személyes elemek. Az általános, személytelen üdvözlő formulával köszönti a hallgatókat. „Jó estét kívánok az Aréna hallgatóinak.” A műsoron belül a megszakítás után, még egyszer ugyanezekkel a szavakkal köszönti a hallgatókat. A búcsúzás a műsor végén szinte elmarad, a műsorvezető megköszöni a vendégnek a tájékoztatást, majd bejátszással tájékoztatják a hallgatókat, hogy az Arénát hallották. A műsort 15 percenként megszakító hírek köszönéssel („Jó napot kívánok”) és a műsorvezető bemutatkozásával kezdődnek. Az üdvözlő formulák általánosak, semlegesek nem személyesek, és érzelemmentesek, a műsorban a vendég és az információk kapnak kiemelt szerepet, háttérbe szorítva a műsorvezetőt.

Gazdasági Rádió

„Az ország első és egyetlen tematikus rádiója”<ref>http://www.gazdasagiradio.hu/html/radio/index.php, 2007.06.01</ref> olvasható a rádió honlapján. Célcsoportját a vállalkozók, vezetők, üzleti döntéshozók képezik. Elsősorban cégvezetőknek és személyzeti ügyekkel foglalkozó vezetőknek szól az Állás és karrier című tematikus műsor. A műsor rövid, az információkra fekteti a hangsúlyt. A műsorvezető személye teljesen hangsúlytalan, nevét is csak a műsort bevezető szlogenből tudjuk meg. Rögtön ez után következik az üdvözlés: Jó napot kívánok! A legszokványosabb üdvözlési formula. A hallgatókat egyáltalán nem szólítják meg. A műsor lényege az információ, amit a vendégektől kapunk, valamint a hírek, aktualitások a munka világából. Ezt a rádió honlapján így fogalmazzák meg: „A pergő ritmusú műsor célja a tájékoztatás az aktualitásokról, valamint a gyakorlatban is hasznosítható elemzések, tanácsok nyújtása.”<ref>http://www.gazdasagiradio.hu/html/radio/index.php?tema=43&a=r, 2007.06.01</ref>

A búcsúzás nagyrész információkból áll: „A Gazdasági Rádió humánerőforrás magazinja mára véget ért. A jövő héten ugyanebben az időpontban újra jelentkezünk. Akkor is várja önöket Egri Nagy Erzsébet. A viszonthallásra.” A műsorvezető bemutatkozása személytelen, nem egyes szám első személyt használ, de a várja önöket kifejezés már személyesebb.

A megszólítások hangneme tárgyilagos, érzelemmentes.

A közszolgálati adók mindenkihez szólnak, az általam említett három adó is megemlíti célkitűzései között azt, hogy minél szélesebb közönséget érjen el. Ezért az általánosabb, hagyományosabb megszólító, búcsúzó formulákat alkalmazza, nem tegezi a hallgatókat, mint a fiatalabb közönséghez, rétegekhez szóló rádiók. Az üdvözlési, búcsúzási formulákat meghatározza a műsor hossza is. Rövid magazinokban minimumra csökkentik az üdvözlő részeket, több helyet hagyva az információknak. (Aréna, Állás és Karrier).

A tájékoztató InfoRádióban valamint a tematikus Gazdasági Rádióban az információ és a téma a hangsúlyos, nem a műsorvezető szerepe, nem cél a szórakoztatás és az egyedi stílus, nincs szükség változatos üdvözlő, búcsúzó formulákra. A zenés, szórakoztató műsorokban viszont igen. A közösségi rádiók meghatározott közösségekhez szólnak, lehetőséget biztosítanak a hallgatóknak a bekapcsolódásra, így hangvételük közvetlenebb.

Az üdvözlő, búcsúzó formulák stílusát a Rádió profilján kívül jelentősen meghatározza a műsor fajtája, célja, hossza. Ezért igyekeztem az adott rádióra jellemző műsort választani.