Meghalt a rádió szlovák feltalálója forrásának megtekintése

Meghalt a rádió szlovák feltalálója. Newyorkból érkezett jelentés szerint Wilkes Barréban tegnap elhunyt Murgas József római katolikus plébános, a dróttalan távíró egyik feltalálója és Marconi munkatársa, 85 éves korában. Murgas József egészen fiatal pap korában vándorolt ki Amerikába, ahol papi funkciója mellett fizikai tanulmányokat is folytatott, majd a wilkesbarrei fizikai intézet vezetője lett. Murgas már a 900-as évek elején foglalkozott a levegő villamos hullámainak techniki felhasználásával. Amikor Marconi első kísérletei sikert mutattak, Murgas aki akkor már három szabadalommal rendelkezett, érintkezésbe lépett Marconival és a kettőjük közötti munának köszönhető a dróttalan táviratozás tökéletesítése és technikai használhatósága. A politikai életben Murgas intranzingens szlovák magatartást tanusított és javarészt neki köszönhető, hogy az amerikai közvélemény szimpátiája már a háború előtt a szlovákok felé fordult. Az "United Pres" jelentése, amely Murgas halálának hírét a világsajtóval közli, külön kiemeli a Szlovenszkóból elszármazott katolikus pap nagy érdemeit a rádiótechnika fejlesztése körül.

<font size = "4">A híres Philips építőszekrény, melyről a címlap belső oldala ad bővebb felvilágosítást, kapható RÁDIÓ-LITTMANNÁL, Kosice, Fő ucca 79. Telefon 408.</font>

<font size = "4">Szerkesztésért és kiadásért felelős Schiffer Imre.</font>

<font size = "4">Nyomatott a "Grafika" könyvnyomdában Kosice Hlavná ul. 60.</font>

<font size = "4">AUTÓLÁMPÁK, SZÉNKEFÉK égők és az összes villamos szerelési anyagok BLŐDY-NÉL Kosice Fő ucca 61. Telefon 997.</font>


Rádió Ujság Május 26


*

Murgas József életútja


Murgas József 1864 február 17-én született a hegyi Tojó városban, Szlovákiában. A korabeliek Rádió Atyának becézték és reneszánsz embernek tartották. Fiatal fiúként a festészet és a tudományok érdekelték, ugyanakkor a vallás is nagy szerepet játszott az életében. Tizennyolc évesen úgy döntött, hogy pap lesz, és belépett a pozsonyi papnevelő intézetbe, azután később áthelyezték a híres ostrihomi papneveldébe. 
Murgas József mindig szívesen tanult, érdeklődési köre kiterjedt a teológia mellett a fizikára, a festészetre és rajzolásra, a botanikára, az írásra, az építészetre, és a zenére is. Ezek a tárgyak egész életében nagy hatással voltak rá. 
Miután befejezte a tanulmányait Ostrihomban, visszatért Besztercebányára hogy befejezze a harmadik és negyedik évét a teológián. Eközben elkezdett franciául és németül tanulni, ezen kívül magas fokú fizika tanulmányokat folytatott, és csillagászattal is magas szinten foglalkozott. Megszakítás nélkül képezte magát, és nagyon szerény ember volt.
Európában nagy elismerésben részesült művészeti tevékenysége kapcsán, fontos szlovák festők, úgy mint B. Klemens és Dominik Skutecky hamar felfedezték a tehetségét. Mivel olyan ígéretes művésznek bizonyult, engedélyt kapott a püspöktől, hogy teológiai tanulmányai mellett a művészet terén is képezze magát. 1889 és 1890 között Budapesten tanult egy festőiskolában, majd 1890 és 1893 között a müncheni Művészeti Akadémia hallgatója volt. Vallási témájú képeket, szlovák tájképeket és portrékat festett, sok díjat és oklevelet kapott. Ezzel párhuzamosan folytatta természettudományos vizsgálatait is a parókia padlásán található laboratóriumában.
A püspök titkárságával való konfliktusa miatt az Egyesült Államokba költözött, egy szlovák plébániára került Wilkes Barre-be. Amerikában is szerette volna folytatni művészeti karrierjét, de sok más elfoglaltsága miatt ez nem teljesedett ki. Alkalmanként azért készített portrékat és tájképeket, és a wilkes barre-i templom freskóit is ő festette (többek között a Szűz Mária mennybemenetelét, és a Jézus Szent Szíve című freskókat).
Murgas sokoldalúságának másik bizonyítéka, hogy számos tudományos témájú tanulmányt publikált szlovák nyelven, ezenkívül vallási témában is írt. Cikkeit közölte több szlovák újság, folyóirat, évkönyv, ezenkívül a plébános egy önéletrajzi vázlatot is készített.
Elkötelezett zenerajongó is volt, nagy tudásra tett szert ezen a téren is, és kitűnően játszott hegedűn.
József atya számtalan érdeklődésének egy másik területe volt a botanika. Szeretett volna létrehozni Dallasban egy botanikus kertet, de ezt egy betegség miatt nem sikerült megvalósítania. Ha terve valóra válik, a kert akkoriban egyike lehetett volna a legnagyobb botanikus kerteknek az Egyesült Államokban.
Egy másik nagy természettudományos érdeklődési köre a rovartan volt, előszeretettel tanulmányozta a lepkeféléket. Az atya gyakran kapcsolódott ki a Wyoming völgy erdeiben, északkelet-Penszilvánában. Rovargyűjteményét a környékbeli gyerekek segítették bővíteni, akiket a plébános minden egyes példány elkapásáért egy tízcentessel jutalmazott. Murgas gyűjteménye az egyik legnagyobb és legkülönlegesebb volt az országban, hozzávetőleg 9000 különböző példányt tartalmazott. Az atya a gyűjteményt a Wilkes Barre-ben található King’s College-nak adományozta.
Murgas nagy halász is volt, ezt tartotta a legélvezetesebb és legpihentetőbb hobbijának. De rá jellemző módon sohasem mozdult ki teljesen a tudomány világából, halászás közben is azon törte a fejét, hogyan lehetne a halakat gyorsabban és hatékonyabban kifogni. Találmányai a halászatban is forradalmiak voltak, ő alkotta meg az első eldobható orsót.
Murgas tiszteletes sokat törődött a közösségével. A szlovák emigránsok számára segített új templomot, temetőt, iskolát, játszóteret építeni. Ő volt az egyik alapítója a Cirill és Metód Közösségnek, és az Amerikai Szlovákok Ligájának. Csehszlovákia megalapítására egy egymillió dolláros pénzalapot hozott létre, ezenfelül előkészítője és aláírója volt az 1918-as Pittsburg Megállapodásnak, amely eredményeként megalakult Csehszlovákia. Az atya sokat foglalkozott a fiatalsággal, támogatásukra társasági és atlétikai klubokat szponzorált. Számos klub tiszteletbeli tagjává avatta, amit ő büszkén elfogadott. A tiszteletes segédkezett egy a közösségnek készülő könyvesbolt létrehozásában is, melynek kínálata kiterjedt a tanító, a szórakoztató, a spirituális és a vallásos könyvekre is. József atya sokat foglalkozott a templomával is, a gyerekekre nagyon sok időt szánt a közösségen belül.
Murgas még nagyon fiatal volt, amikor a fizika tudománya érdekelni kezdte. 1882-től kezdett komolyabban ismerkedni a fizika világával, azon belül is legfőképp az elektromossággal. Habár hivatalos műszaki képzésben soha nem vett részt, személyes tanulmányai során sok adatra és információra tett szert, az elektromosság jelenségéről minden elméleti ismeretét önállóan szerezte. Az ezen a területen elért vívmányai alapján bevették egy exkluzív tudományos csoport, a „Bécsi Elektromos Technikai Társaság” (The Electro- Technique Society of Vienna) tagjai közé. A laboratóriumában tapasztaltak alapján komplex elméleteket alkotott az elektromossággal kapcsolatban, ezek az elméletek lettek később az alapjai a drótnélküli távíró és a rádiós kommunikáció kifejlesztésének.
Amikor elkezdett dolgozni a drótnélküli távírón (wireless telegraphy) még nem tudhatta milyen eredményekkel járnak majd az erőfeszítései. Az elektromágneses sugárzással kapcsolatos fejlesztései vezettek később a drótnélküli távíróhoz. Miután emigrált szülőföldjéről Wilkes Barre-ba, Penszilvániába, folytatta tudományos kutatásait. Murgas hamar felfedezte az akkor legmodernebb technikának számító morzejeles táviratozás hiányosságait. Ugyanis a vízszintes vonal jele sokkal hosszabb volt, mint a ponté, és ez lassította az információáramlás sebességét. A tiszteletes hamar megoldotta a problémát a „körforgást végző gyújtószikra rendszerrel” (rotary-spark-system), ami hangok alkalmazásával sokkal gyorsabb kommunikációt tett lehetővé. Murgas hangrendszere két különböző frekvenciájú jelet használt, a morzejel pontját egy magasabb hangra, a vízszintes morzejelet pedig egy alacsonyabb hangra cserélte.
Az atya a munka nagy részét a templomában végezte, a parókia hátsó részén készített egy antennát a kis laboratóriuma mellett. Murgas szabadalmaztatta a gyújtószikra rendszert, amit „drótnélküli távíró készülékként” (Wireless Telegraphy Apparatus) jegyeztek be. Zsenialitásáról 1905 november 23-án meggyőződhetett az egész világ, amikor elvégezték Murgas drótnélküli távírójának első tesztjét. 
A teszt sikeres volt, bizonyítva azt, hogy a drótnélküli távíró nem csak egy lehetséges, hanem egy kitűnő formája a gyors kommunikációnak. Murgas készüléke több mint 20 mérföldre szállította az üzeneteket Wilkes Barre és Scranton között. A szabadalom akkora hatású volt, hogy 1905-ben maga Roosevelt elnök is meglátogatta Murgast wilkes barre-i laboratóriumában. A bemutatkozás után nem sokkal az atya továbbfejlesztette a találmányt, megtéve az első lépéseket a mai rádió felé. Murgas rádiója tehát még nem hasonlított a maira, de az ő fejlesztései szolgáltatták a kiindulási alapot hozzá.
Murgas kortársa, Thomas Edison is hallott a szlovák tiszteletes tevékenységéről. Állítólag ő volt az, aki beszélt Guglielmo Marconinak Murgasról, aki meg is látogatta Murgas atyát és kapcsolatuk később kulcsfontosságúnak bizonyult a rádió sorsában.
Murgas létrehozott egy céget, az Univerzális Éter Telegráf Vállalatot (Universal Aether Telegraph Company), azonban a vállalat folyamatosan pénzszűkében volt. Marconi vállalata (az Enterprises) konkurenciát jelentett, ezenkívül több más tényező is akadályozta hogy az atya folytatni tudja kísérleteit. 1907-ben egy hatalmas szélvihar következtében a soranton-i állomás több antennája is megsérült, és ugyanebben az évben Murgas vállalatának három fontos alkalmazottja is elhunyt. 
1912-ig még sikerült annyi pénzt előteremteni, hogy folytatódhassanak a fejlesztések, de ezután a kísérleteket már nem volt miből finanszírozni, ezért abba maradtak. Később a világháború sem kedvezett a kutatásoknak, mert betiltották a magán távíróállomásokat.
Marconi sokkal kisebb szerepet játszott a rádió feltalálásában, mint Murgas, a sors mégis őt tette ismertebbé. Egy történet szerint, melyet Murgas egy ismerősének, M. Germaine nővérnek a levelezésében olvasható, Murgas egy nap nagy elhatározásra jutott. A nővér a tornácon ült, mikor látta, hogy Murgas és Marconi búcsúzkodnak, majd Marconi rengeteg iratot visz el magával. Mikor Murgas beért a házba, így magyarázta a nővérnek a történteket: „Épp most adtam át Marconinak hosszú évek kemény munkájának eredményét. Azt tettem, ami szerintem a leghelyesebb. Már öreg vagyok, és nem érzem túl jól magam, az erőm apad, nem hiszem hogy sok időm van még hátra. Nem akarom, hogy veszendőbe menjen a találmányom, ami talán az emberiség javára válhat. Marconi úr fiatal, még sok ideje van, tudós ember, így átadtam neki a szabadalmamat az összes szükséges információval. Keményen fog dolgozni, hogy felépüljön az állomás. Isten segít majd neki.”
Ez az eset mutatja Murgas becsületességét és jó szándékát. Nem a munkája iránti elismerés vezérelte, hanem mások jóléte és a technika fejlődése. Bár minden jog Marconié lett, az atya elégedett volt, hogy az általa elkezdett munka folytatódni fog. Murgas József 1929 május 11-én hunyt el Wilkes Barre-ben.
Ma a közvélemény inkább Gugliemo Marconinak tulajdonítja a rádió feltalálását, de József atya szerepe sem veszett ki a köztudatból, a világ több pontján számos módon emlékeznek meg az atyáról. Tojóban a szülőháza múzeumként üzemel és itt található a jelképes sírja is, Pozsonyban és Wilkes Barre-ben szobrot emeltek neki, Besztercebányán egy gimnáziumot neveztek el róla. A Szlovák Köztársaság bélyeget adott ki az atyáról, a Szlovák Elektrotechnikus Társaság pedig minden évben kiosztja a Murgas József díjat az arra érdemes fejlesztéseknek.


 


Források:
http://205.160.127.253/Murgas/who.htm
http://en.wikipedia.org/wiki/Jozef_Murgas


Írta: Varga Dorottya