Magyar Thália

A Rádiójáték wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hallgato11 (vitalap | szerkesztései) 2014. július 1., 14:21-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Electra

1946. 09. 11. Budapest I. 20.20


Előadás a stúdióban

A „Magyar Thália” című sorozat első része

Szomorújáték

Írta: Bornemisza Péter

Átdolgozta és rendezi: Galamb Sándor dr.

Bevezetőt mond: Koczogh Ákos dr.


Személyek:

Aegistus király - Balázs Samu

Clytaemnestra - Mátrai Erzsi

Electra - Lukács Margit

Chrysothemis - Hódi Gitta

Orestes - Benkő Gyula

Mester - Ujlaki László

Vénasszony - Iványi Irén

Parasitus - Tamás József

Játékmagyarázó - Kovrig Emil


Rövid tartalom: A Trója ostromából győzedelmesen hazatérő Agamemnon királyt hűtlen felesége és kedves, Aegistus meggyilkolja, majd együtt átveszik az uralkodást Mykéne fölött. Agamemnon lánya, Electra, a még bölcsőbeli öccsét, Orestest, idegenbe szökteti és a bosszúra nevelteti. Aegistus és Clytaemnestra két évtizedig uralkodik Mykéne fölött. Orestes közben felnövekszik és amikor a tettre érettnek látja a helyzetet, a saját halála hírét terjeszti el. A bűnös királyi házaspár épp gyanútlanul fogadja a hazatérő ifjút, aki Electra örömujjongása közben mindkettőjüket meggyilkolja.


Hossz: 105 perc (21.35)



Vitatkozó papok és politikai kalandorok Mohács után

1946. 09. 23. Budapest I. 18.35


Előadás a stúdióban

A „Magyar Thália” című sorozat második része

Összeállította: Galamb Sándor dr.

Bevezetőt mond: Baróti Dezső dr.

Közreműködik: Balázs Samu, Bihari József, Gárdai Lajos, Gulyás Menyhért, Koltai Gyula, Kovrig Emil, Pataki József, Pethő Pál, Zách János

Rendező: Nagy Adorján

Játékmagyarázó: Kovrig Emil


I. Az igaz papságnak tüköre

Írta: Sztáray Mihály

Antal bíró - Bihari József

Borbás bíró - Gárdai Lajos

Tamás pap - Zách János

Pápa - Balázs Samu

Püspök - Koltai Gyula

Vikárius - Pethő Pál

Böröck pap - Pataki József

Lukács fráter - Gulyás Menyhért


II. Comedia Balassi Menyhárt árultatásáról

Ismeretlen szerző műve

Balassi Menyhárt - Balázs Samu

Érsek - Bihari József

Szénási István - Zách János

Kasza Mátyás - Gárdai Lajos

Józsa deák - Koltai Gyula


III. Debreceni disputa

Ismeretlen szerző műve

Péter pápa (Melius Juhász Péter) - Bihari József

György kardinál - Balázs Samu

Vikárius - Gárdai Lajos

Dávid Ferenc - Zách János

Hossz: 60 perc (19.35)


Kocsonya Mihály házassága

1946. 10. 07. Budapest I. 18.45


Előadás a stúdióban

A „Magyar Thália” című sorozat harmadik része:

Ismeretlen szerző műve 1765-ből

Átdolgozta: Galamb Sándor dr.

Bevezetőt mond: Sik Sándor dr.

Rendező: Abonyi Géza


Személyek:

Kocsonya Mihály - Bihari József

Berbencze Péter - Gózon Gyula

A felesége - Gazdy Aranka

A leánya, később Kocsonyáné - Vay Ilus

Szomszédasszony - Vidor Ferike

Bíró - Bársony István

Kántor - Vattay Szabó Gyula

Rövid tartalom: Kocsonya Mihály feleségül veszi Berbencze bíró vénleányát. Az asszonytól csak azt kívánja, hogy legyen tisztességes és titoktartó. Egy alkalommal elárulja neki, hogy gyilkolt, s hogy az áldozatot elásta egy diófa alá. Az asszony elpletykálja a szomszédasszonynak az esetet. Kocsonyát elfogják, de kiderül hogy elbitangol borjút szúrt le és ásott el. Kocsonyáné egyébként is oly iszákos, hogy egy alkalommal holt részegen összeesik. Fölravatalozzák, s a kántor már a siratóéneket fujja, mikor az asszony – kialudva mámorát – a gyülekezet nagy rémületére föléled.


Hossz: 40 perc (19.25)


A philosophus

1946. 10. 21. Budapest I. 18.40


Előadás a studióban

A „Magyar Thália” című sorozat negyedik része

Vígjáték három felvonásban

Írta: Bessenyi György

Bevezetőt mond: Bárány Tamás dr.

Átdolgozta és rendezi: Galamb Sándor dr.


Személyek:

Eresztra, özvegy nemes asszony - Gömöri Vilma

Titius, fia - Pataki Jenő

Szidalisz, leánya - Rápolthy Anna

Párménió, nemes ifjú - Benkő Gyula

Ángyélika, testvérhúga - Ruttkay Éva

Pontyi, gazdag nemesember - Abonyi Géza

Berenisz, nemes leány - Romváry Gertrud

Lilisz, nemes ifjú - Horváth Jenő

Lidász, Párménió szolgája - Joó László

Lucinda, Szidalisz szolgálója - Kéry Panni


Rövid tartalom: Eresztra nemes asszony kastélyában társaság gyűl össze. Ott van Párménió, nemes ifjú, és húga, Ángyélika is. Párménió bölcselkedő ember, Ángyélika vidám teremtés. Megérkezik Pontyi falusi nemes is. Pontyi faragatlan, de természetes lélek; éppen ellentéte a finomkodó társaságnak. A fiatalok közt szerelmespárok alakulnak ki, csak a háziasszony leánya, Szidalisz huzódozik a szerelemtől. Azonban megismerkedik Párménióval s a két egymásnakvaló lélek megszeretvén egymást egy párrá lesz.


Hossz: 60 perc (19.40)


Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak

1946. 11. 20. Budapest I. 19.00


Előadás a studióban

A „Magyar Thália” című sorozat ötödik része:

Vígjáték három felvonásban

Írta: Csokonai Vitéz Mihály

Átdolgozta: Galamb Sándor dr.

Bevezetőt mond: Barát Endre

Rendező: Both Béla


Személyek:

Karnyóné - Gobbi Hilda

Karnyó, idős kalmár, ennek férje - Bartos Gyula

Samu, ezeknek fia - Fehéregyházi Tibor

Tipptopp, szeleburdi - Bozóky István

Lipitlotty, szeleburdi - Ladányi Ferenc

Tündér - Kiss Ilona

Boris, Karnyóné szobalánya - Feleki Sári

Kuruzs, egyszemélyben doktor, borbély, zsibvásáros és poéta - Szigeti Jenő

Lázár, kalmárlegény - Bárdi György

Tündérfi - Szatmári István


Rövid tartalom: Karnyó, az öreg kalmár, egy utazása alkalmával eltűnik. Magányosan maradt öreg feleségét két udvarló is megkörnyékezi. Az udvarlók az idős asszony pénzét szeretnék megkaparintani. A két szeleburdi igyekszik túljárni egymás eszén, végül is hajbakapnak. Lipitlotty lelövi Tipptoppot, mert az halálba kergette Karnyónét, majd maga ellen fordítja fegyverét. Ekkor érkezik meg három év után az öreg Karnyó. A halottakat a tündér és tündérfi támasztja föl, akik az öreg Kuruzs hívására jelentek meg.


Hossz: 60 perc (20.00)