Madarak (1946)
1946. 09. 09. Budapest I. 18.20
Előadás a stúdióban
Képzelt helyszíni közvetítés az athéni Dionysos-sznházból, Kr.e. 414-ből
Aristophanes vígjátéka
Görögből fordította, átdolgozta, kísérő szövegét írta és a közvetítést vezeti: Révay József dr.
Zenéjét szerzette: Polgár Tibor
Rendező: Csanády György
Személyek:
Peisthetairos, athéni polgár - Harsányi Rezső
Eulpides, athéni polgár - Pethes Sándor
Theoros, rabszolga - Surányi Andor
Sosias, rabszolga - Lázár Gida
Banka - Gózon Gyula
Fülemile, a felesége - Csengery Judit
Bibic, a szolgálója - Pártos Erzsi
Pasias, athéni polgár - Fábri Zoltán
Lysilla, a felesége - Szepes Lia
Iris, istennő - Parragh Éva
Jós - Kovács Imre
Mérnök - Baló Elemér
Békebíró - Tassy András
Jogász - Galgóczy Imre
Följelentő - Bodonyi Béla
Poseidon isten - Raksányi Gellért
Herakles - Balassa János
Madarak kara - Földényi Énekegyüttes
Rövid tartalom: Két athéni polgár, Peisthetairos és Eulpides, megunta Athént és társadalmát, s két jósmadár, a varjú és csóka útbaigazítása mellett a búbosbankává varázsolt Téreus királyt, a madarak királyát keresi fel. Peisthetairos indítványára, hogy építsenek egy madárvárost, a madárkirály összehívja népét, akiket Peisthetairos fellázít az istenek ellen. Tagadják meg – úgymond –, az áldozatot az istenektől, föld és ég között építsenek egy madárvárost. A madarak az indítványt nagy tetszéssel fogadják, s a két athénit madárruhába öltöztetve, társadalmukba fogadják. Most sorra jönnek a szemfüles konjunktúralovagok, megszagolva a madárváros lehetőségeit: a költő, a besúgó, a jós, a mérnök, a békebíró, a jogász. Peisthetairos kikorbácsolja őket, csak a hiú Lysillát és türelmes férjét fogadja be madárnak. Felhőkakuklak felépül s azon át nem jut többé az istenekhez a földi áldozatok füstje és illata. Az istenek éheznek és egyezkedni próbálnak, elküldik követeiket a madárvárosba. Peisthetairos, miután az istenek feleségül adják neki Basileát s az ő kezével együtt a világ uralmát, megkegyelmez az isteneknek.
Hossz: 100 perc (20.00)
