„Kreutzer-szonáta (1948)” változatai közötti eltérés

A Rádiójáték wikiből
1. sor: 1. sor:
Előadás a studióban
+
'''Budapest I.'''
 +
 
 +
1948. április 3. 22:25 (95 perc)
 +
 
 +
'''Budapest II.'''
 +
 
 +
1948. április 11. 18:00 (30 perc)
 +
 
 +
Előadás a stúdióban
  
 
Nagy világszínház
 
Nagy világszínház
  
KREUTZER-SZONÁTA
+
'''KREUTZER-SZONÁTA'''
 
 
Kamarjáték három tételben. (Presto-andante-finale.)
 
  
Ljev Nyikolájevics Tolsztoj regényéből írta: Székely Júlia.  
+
Kamarajáték három tételben. (Presto-andante-finale)
  
Közreműködik:Polgár Tibor zongora), Ney Tibor (hegedü).
+
Lev Nyikolajevics Tolsztoj regényéből írta: Székely Júlia
  
Rendzö: Cserés Miklós dr.
+
Közreműködik: Polgár Tibor (zongora), Ney Tibor (hegedű)
  
Személyek Pozdnyiesev  a férj – Tímár József, Lizavéla, felesége – Karády Katalin, Truchacsevszkáj, hegedűművész – Básti Lajos, Utitárs, az író – Kőmíves Sándor, Vasúti Kalauz – Szendrő József, Jegor – Gulyás Menyhért, Kocsis –Szalay Pál, Kislány – Pápai Erzsi, Kisfiú – Bánfi Endre
+
Rendező: Cserés Miklós dr.
  
Történika XIX. Század végén, Oroszországban a tula-oreli vasútállomáson, Jasznaja Poljana felé.
+
Személyek Pozdnyiesev, a férj – Tímár József; Lizavéla, felesége – Karády Katalin; Truchacsevszkáj, hegedűművész – Básti Lajos; útitárs, az író – Kőmíves Sándor; vasúti kalauz – Szendrő József; Jegor – Gulyás Menyhért; kocsis – Szalay Pál; kislány – Pápai Erzsi; kisfiú – Bánfi Endre
  
Rövid tatalom: Jasznaja -Poljana  felé a vonaton beszédbe elegyedik az íróa egy Pozdnyiesev nevű síró férfival. Meleg érdeklődésére elmondja szörnűü múltját, felesége és a zene végzetes kapcsolatát, majd nagy kínnal azt is, miként vált féltékenységében gyilkossá Beethoven  szonátájának hatására, amit felesége szokott volt játszani egy hegedűművésszel. Iszonyatos vallomása után kissé megnyugodott bár, de érzi ő is, az író is, hogy nemsokára belehal bánatába és kínzó lelki szenvedésébe.
+
Történik a XIX. század végén, Oroszországban a tula-oreli vasútállomáson, Jasznaja Poljana felé.
  
1948. április 3. 22.25-, BUDAPEST I. 95 perc
+
'''Rövid tatalom:''' Jasznaja-Poljana felé a vonaton beszédbe elegyedik az író egy Pozdnyiesev nevű síró férfival. Meleg érdeklődésére elmondja szörnyű múltját, felesége és a zene végzetes kapcsolatát, majd nagy kínnal azt is, miként vált féltékenységében gyilkossá Beethoven  szonátájának hatására, amit felesége szokott volt játszani egy hegedűművésszel. Iszonyatos vallomása után kissé megnyugodott bár, de érzi ő is, az író is, hogy nemsokára belehal bánatába és kínzó lelki szenvedésébe.
  
1948. június 11. 18.00-, BUDAPEST II. 30 perc
 
  
 
[[Category:Magyar rendezésű hangjátékok]]
 
[[Category:Magyar rendezésű hangjátékok]]

A lap 2014. június 8., 15:59-kori változata

Budapest I.

1948. április 3. 22:25 (95 perc)

Budapest II.

1948. április 11. 18:00 (30 perc)

Előadás a stúdióban

Nagy világszínház

KREUTZER-SZONÁTA

Kamarajáték három tételben. (Presto-andante-finale)

Lev Nyikolajevics Tolsztoj regényéből írta: Székely Júlia

Közreműködik: Polgár Tibor (zongora), Ney Tibor (hegedű)

Rendező: Cserés Miklós dr.

Személyek Pozdnyiesev, a férj – Tímár József; Lizavéla, felesége – Karády Katalin; Truchacsevszkáj, hegedűművész – Básti Lajos; útitárs, az író – Kőmíves Sándor; vasúti kalauz – Szendrő József; Jegor – Gulyás Menyhért; kocsis – Szalay Pál; kislány – Pápai Erzsi; kisfiú – Bánfi Endre

Történik a XIX. század végén, Oroszországban a tula-oreli vasútállomáson, Jasznaja Poljana felé.

Rövid tatalom: Jasznaja-Poljana felé a vonaton beszédbe elegyedik az író egy Pozdnyiesev nevű síró férfival. Meleg érdeklődésére elmondja szörnyű múltját, felesége és a zene végzetes kapcsolatát, majd nagy kínnal azt is, miként vált féltékenységében gyilkossá Beethoven szonátájának hatására, amit felesége szokott volt játszani egy hegedűművésszel. Iszonyatos vallomása után kissé megnyugodott bár, de érzi ő is, az író is, hogy nemsokára belehal bánatába és kínzó lelki szenvedésébe.