„Kreutzer-szonáta (1948)” változatai közötti eltérés

A Rádiójáték wikiből
39. sor: 39. sor:
 
[[Category:Regényadaptációk]]
 
[[Category:Regényadaptációk]]
 
[[Category:Zenés hangjátékok]]
 
[[Category:Zenés hangjátékok]]
[[Category:XXX művei]]
+
[[Category:Lev Nyikolajevics Tolsztoj művei]]
[[Category:XXX rendezései]]
+
[[Category:Cserés Miklós dr. rendezései]]
[[Category:XXX dramaturgi munkái]]
 

A lap 2014. június 9., 17:14-kori változata

Budapest I.

1948. április 3. 22:25 (95 perc)


Budapest II.

1948. április 11. 18:00 (30 perc)


Előadás a stúdióban

Nagy világszínház

KREUTZER-SZONÁTA

Kamarajáték három tételben. (Presto-andante-finale)

Lev Nyikolajevics Tolsztoj regényéből írta: Székely Júlia

Közreműködik: Polgár Tibor (zongora), Ney Tibor (hegedű)

Rendező: Cserés Miklós dr.

Személyek Pozdnyiesev, a férj – Tímár József; Lizavéla, felesége – Karády Katalin; Truchacsevszkáj, hegedűművész – Básti Lajos; útitárs, az író – Kőmíves Sándor; vasúti kalauz – Szendrő József; Jegor – Gulyás Menyhért; kocsis – Szalay Pál; kislány – Pápai Erzsi; kisfiú – Bánfi Endre

Történik a XIX. század végén, Oroszországban a tula-oreli vasútállomáson, Jasznaja Poljana felé.

Rövid tatalom: Jasznaja-Poljana felé a vonaton beszédbe elegyedik az író egy Pozdnyiesev nevű síró férfival. Meleg érdeklődésére elmondja szörnyű múltját, felesége és a zene végzetes kapcsolatát, majd nagy kínnal azt is, miként vált féltékenységében gyilkossá Beethoven szonátájának hatására, amit felesége szokott volt játszani egy hegedűművésszel. Iszonyatos vallomása után kissé megnyugodott bár, de érzi ő is, az író is, hogy nemsokára belehal bánatába és kínzó lelki szenvedésébe.