Kőrösi Csoma Sándor (2015)

A Rádiójáték wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hargitai (vitalap | szerkesztései) 2018. július 13., 11:59-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „Hangjáték Kőrösi Csoma Sándorról "Hangjátékunk Dr.Baktay Ervin 1938-ban írt szövegkönyve és Körösi Csoma Sándor írásai alapján készült." "Írta:…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Hangjáték Kőrösi Csoma Sándorról

"Hangjátékunk Dr.Baktay Ervin 1938-ban írt szövegkönyve és Körösi Csoma Sándor írásai alapján készült."

"Írta: Baktay Ervin dr.

Amikor a Stúdió igazgatósága felszólított, hogy írjam meg Kőrösi Csoma Sándor életét hangjáték formájában, tulajdonképpen csak megelőzött régi óhajom megvalósításában. Örömmel fogadtam a megbízást, mert így a hangjáték nem jelentett többé kísérletet részemre, hanem azt a bizonyosságot, hogy a Stúdió ugyanazt akarja, mint én. Külön örömömre szolgált, hogy így alkalmam nyílt új írói szerepben is bemutatkoznom. Mint minden író, én is sokat foglalkoztam drámai és regénytémákkal; sőt nem tagadom, hogy a „titkos drámaírók” kevéssé tisztelt csoportjába tartozom, amennyiben nem egy drámai művet írtam, de azzal a különbséggel, hogy ezek a művek háboríttatlanul pihennek fiókomban és eszembe sem jutott bármelyiküket is benyújtani színházhoz. Sok hibám mellett kétségtelenül van egy erényem: szigorúbb kritikát senki sem alkalmazhat munkámmal szemben, mint én magam. De Kőrösi Csoma életének drámai feldolgozása mindig erősen foglalkoztatott. Különösen azért, mert ha nem akarunk erőszakot elkövetni Csoma életének tényein, akkor ez a csodálatos élet nem nyújt elég anyagot igazi drámához. Legalább a megszokott szempontból nem. Először is hiányzik életéből minden drámai motívum egyik fő alapja: a szerelem, a nő szerepe. Élete a szó szoros értelmében „chef d’oeuvre sans amour” volt és a drámaírónak, ha nem akar lemondani az említett nehezen nélkülözhető motívumról, kitalált szerelmi históriával kellene fűszerezni Csoma életét. De a valóságok mindig erőteljesebbek a hasonló kitalálásoknál. Másban kellett keresnem tehát Csoma életének drámaiságát. A belső összeütközésekben, azokban a problémákban, amelyeket környezete, ismerősei és tisztelői sohasem érthettek meg, sőt talán nem is sejtettek. Idegen világban élte le életének igazán jelentékeny korszakát és a maga sorsszerűen, végzetesen magyar kérdései mindenkor megmaradtak rejtett, belső, egyedül ő reá vonatkozó problémáknak. Ebben az ő különlegesen magyar, vagy helyesebben székely-magyar problémájában rejlett életének minden tragikuma, minden külső és belső összeütközésének a magva. Élete egyetlen nagy önfeláldozás volt, de áldozatos munkáját mindig úgy végezte, hogy ne is sejtsék az áldozatot. Végtelen szerénysége mögött izzó becsvágy és érzékeny öntudat bújt meg, de nem a maga személyére vonatkozott ez, hanem magyar voltára. Éppen ezért nem érthették meg belső vívódásait, szenvedéseit azok az idegenek, akik közt élt és meghalt a messze Keleten. Különcnek, bogaras embernek tartották, mert a kulcs, amely megnyithatta volna előttük ennek a különös életnek a rejtekét, elérhetetlen maradt számukra. Ez az elgondolás késztetett arra, hogy Csoma egyszerű vonalú, de rendkívüli életének eseményeit úgy fűzzem rendbe, hogy testvértelenségének, örök magányosságának tragikuma és magyar voltának sajátos kérdései jelenjenek meg az előtérben. Csománál, az úttörő jelentőségű tudósnál és nyelvkutatónál titokzatosabb és Csoma, a páratlan, a rendkívüli, a rejtélyes ember. És életét nem értheti meg az a kutató, aki csak tudományos munkásságát tudja figyelembe venni és szakszerű szempontokból próbálja értékelni szerepét. Csak a lélek keresője és megérzője, az író közelítheti meg ezt az életet. És az író is csak akkor, ha járt az ő útján, ha taposott elmosódott lábnyomaiba a messze Kelet elhagyatott tájain. Amikor egyenesen ezzel a céllal nekivágtam Nyugat-Tibet kietlen hegyvilágának, valóságos látomás élményeként villantak szemembe Csoma életének legfontosabb, legkiemelkedőbb mozzanatai és sejtelmes problémái. Csak ott, az ázsiai ösvényeken, a Khaibár-szoros rideg sziklái közt, a Pandzsáb nap perzselte síkságán, Kasmír folyói mentén, Ladákh havas hágóiban, Zanszkár valószínűtlenül fantasztikus lámakolostoraiban, s a zanglai kolostorcella kriptára emlékeztető hangulatában állt elég világosan, tapinthatóan, félreérthetetlenül Csoma alakja és rejtelmes élettitka. Ezért örültem, hogy a Stúdió lehetővé tette a Csomáról szóló hangjáték megírását. Mindenesetre megtettem, ami tőlem telt és a felől nyugodt vagyok, hogy senki sem férkőzhetett volna nálam közelebb Kőrösi Csoma Sándor életének titkához, hiszen – bár szerényebb formában, mint hősöm – magam is áldozatokat hoztam azért, hogy alázatosan követve a nagy székely-magyar vándor nyomdokait, érdemessé váljak emlékezetének felfrissítésére." 1939. november 24. Rádióélet


Iró Körösi Csoma Sándor, Baktay Ervin

Szövegkönyv Baktay Ervin, Kőrösi Csoma Sándor, Bonta Zoltán

Zenei szerkesztő Dresch Mihály, Hortobágyi László


Szereplők

Ventura tábornok, Randzsit Szingh mahárádzsa szolgálatában - Jakab Csaba

Allard tábornok, Randzsit Szingh mahárádzsa szolgálatában - Dunai Tamás

Jakub karaván-kereskedő - Vári Attila

Hegedüs Sámuel, nagyenyedi professzor - Bányai Kelemen Barna

Husszein karaván-kereskedő - Dózsa László

Körösi Csoma Sándor, ázsiai nevén Szkander Bég - Nagy Ervin

Altiszt - Haagen Imre

Badruddin, turkisztáni kereskedő - Sarádi Zsolt

Habiba, kasmíri kereskedő - Harsányi Gábor

William Moorcroft - Kautzky Armand

Mir Izzat Ullah, Moorcroft indus munkatársa - Lippai László

Ram Szingh, Moorcroft karavánfelügyelője - Tarján Péter

Abdullah - Bethlenfalvy Géza

Tszetan Raptan, Csoma tibeti kísérője - Thúróczy Szabolcs

Kusóg, a zanglai lámakolostor apátja - Újlaki Dénes

Deldan láma - Fehér Péter

Szangje Puntszog láma, Csoma tibeti tanítómestere - Kőszegi Ákos

Kennedy kapitány, szabáthui brit parancsnok - Nemcsák Károly

Rowntree hadnagy, Kennedy segédtisztje - Harmath Imre

Altiszt - Moser Károly

Prinsep, a Bengáli Ázsiai Társaság főtitkára - Stohl András

Dr. Gerard, tudós a Bengáli Ázsiai Társaságban - Tahi Tóth László

Trevelyan, tudós a Bengáli Ázsiai Társaságban - Várkonyi András

Schoefft Ágoston, pesti festőművész - Blaskó Péter

Dard hegyivezető - Antal András

Dr. Campbell, dardzsilingi brit megbízott - Epres Attila

Hobson, orvos - Incze József szakértők,

Közreműködők Bethlenfalvy Géza tibetológus, Baktay-kutató


Hangmérnök Fék György

Technikai stáb Fehér József - gyártásvezető

Hortobágyi László - zenei szerkesztő, keverés


Produkciós iroda VIDEOPLUS kulturális szolgáltató bt.


Játékidő 2 x 55 perc


Cserés Miklós pályázat éve 2014



Rádiós sugárzások Lánchíd Rádió 2015. december 20. 11.05. -

Lánchíd Rádió 2016. január 01. 16.00-18.00 -

Sepsi Rádió 2017. április 06. 18.00 (Sepsiszentgyörgy) -

Siculus Rádió 2017. április 07. 20.00 (Kézdivásárhely)

,