„Hogyan hódít az ország különböző pontjain a rádió?” változatai közötti eltérés

A Rádiójáték wikiből
(Új oldal, tartalma: „RÁDIÓÉLET '''Szépirodalmi és műszaki műsoros képes hetilap''' SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VII. RÁKÓCZI ÚT 20, I. TELEFON: J. 412-05. Előfiz...”)
 
 
1. sor: 1. sor:
 
RÁDIÓÉLET
 
RÁDIÓÉLET
 +
<font size = "4">'''''Hogyan hódít az ország különböző pontjain a rádió?'''''</font>
  
'''Szépirodalmi és műszaki műsoros képes hetilap'''
+
Ma a rádió az emberek szebb és jobb élete. A rádió az a szivárványhíd, mely az irgalmatlan jelenből átvisz bennünket vágyaink édes birodalmába. A rádió a nagyélet, a hangversenyterem, a színhát, az utazás. Minden tud lenni s az általános kisebbedés, kérlelhetetlen zsugorodás közepette az egyetlen intézmény, mely nő, mely felfelé megy. Világos a titka: barátja és vigasztalója e pogány időkben a pénztelen, összehúzódni kényszerülő családnak. Ezért fordulnak hozzá a tömegek, ezért szeretik.
  
SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VII. RÁKÓCZI ÚT 20, I. TELEFON: J. 412-05.
+
És ezért kell igen-igen sokra becsülnünk azt a 26.567 új előfizetőt, kit az 1929. esztendő második felében sikerült megnyerni a rádiónak. Rádiónk működésének ők az igazi döntő kritikusai. Ma minden intézmény ujjong örömében, ha régi színvonalát tarthatja, a rádió mégis egyre toborozza híveit szédületes táborába. Honnan jönnek az újak? A falu adja őket, vagy a város? Az Alföld, vagy a Dunántúl? Meddig jutott el a rádiókultúra legújabb arcvonala?
  
Előfizetési ár: Egy hónapra 1’20 pengő, negyed évre 3’50 pengő, fél évre 7 pengő, egész évre 12 pengő, egyes szám ára 40 fillér.
+
Ezekre a kérdésekre igyekszünk megfelelni. Egy korábbi cikkünkben feltártunk az ország rádiózóinak sűrűségét (Hol van a legtöbb rádió Magyarországon? 1929. évf. 2. sz.), most arról számolunk be, hogyan szaporodtak a rádiókészülékek az ország különböző vidékein 1929. július 1-től 1930. január 1-ig.
  
Postatakarékpénztári számla száma 54.936
+
Budapest a jelzett időközben 7611-el növelte rádióelőfizetőinek számát, ami csupán 8,5%-os gyarapodást mutat. E százalékszám alatta marad a vidéki városok rádiófejlődési arányának, igen csekély kivétellel ugyanis vidéki városaink átlagban 10-12%-kal növelték rádiós táborunkat az elmúlt félévben.
  
<font size = "4">'''''A Studió múlt éve számokban'''''</font>
+
Ugyancsak 15%-kal körül gyarapodott az előfizetők száma a legkülönbözőbb rádióshelyeken (Rákoshegy, Tóváros, Pestszentlőrinc, Alsógöd, Sashalom, Nagytétény, Budafok, Rákosszentmihály); ezek derekasan tartják az utánuk következő legjobb rádiótelepekkel együtt első helyüket. Minthogy rádiósűrűségük nagyobb, gyarapodásuk teljesen kielégítő. A nagy fejlődési arányszám 1929 második felében a falué.
  
Minden szónál szebben beszél a tett s mindent igazol az eredmény. Lehetnek külön vélemények a Stúdió munkájáról, de a nagy tömegek szinte egységes véleménye az, hogy budapesti Stúdió munkája jó, nagyon értékes s magyar rádióhallgatónak lenni érdemes.
+
A falu rádiófejlődése megható adatokat ad. Csepelen könnyen nő a rádiózók száma 17%-kal. Csillaghegyen 22%-kal, itt az emberek lelke közel áll az újhoz, a géphez. A főváros környékén a rádió olyan természetes valami, mint a napsütés: kell. Ha azonban a budapesti postaigazgatóság területén Keszeget (85,7%), Iváncsát (84%), Isztemért (71%), Farmost (61%), Domonyt (52%), Sárszentmihályt (50%), vagy Vanyarcot (50%) veszi elő az ember, tapsolni kezd örömében. Talán mindössze 6-7 előfizető csak az a magasszázalékú gyarapodás, de a rádiókultúra szempontjából jelentősebb, mint a budapestkörnyéki százas új sorozatok: egy-egy eleddig bevehetetlen vár valamennyi.
  
Nem ismerjük feladatunknak, hogy dicsérjük a rádiót. Elvégzi azt a közönség, amikor egy év alatt negyven százalékkal emeli a rádióelőfizetők számát. Amikor 1928-ban a rádióhallgatók száma ugrásszerűen nőtt, azt hallottuk a kritikusoktól, hogy ezt a nagy adó teszi. Majd beáll a stagnálás. Hát nem állott be. 1929. január 1-én 190.498, 1930. január 1-én 266.567 a magyar rádióelőfizetők száma. 1929-ben az előfizetők száma tehát 76.000-el emelkedett, ami 40 – egész pontosan 39,9 – százalék emelkedésnek felel meg. Pedig az idén nem emelkedett az adóenergia, s valami nagy propaganda se folyt, amint olvassuk.
+
Ha Balassagyarmat 15,2 %-át Salgótarján 15, Székesfehérvár 15,5, Vác 1, Esztergom 10%-át számítom, természetesnek találom az eredményt. Adonypusztaszabolcs 22%-os emelkedésére azonban már felemelem a fejem, Alcsútnak is elismerést küldök 21%-áért. Ezeknél persze jobbak is vannak: Bocsárlapújtő 31, Cserhátszentiván 46, Dejtár 39, Diósjenő 36, Etes 31, Hévízgyörk 35, Igar 39, Karancsság 41, Kálló 32, Kápolnásnyék 31, Kosd 44, Nógrádkövesd 36, Püspökhatvan 41, Sárkeresztúr 30, Somoskőújfalu 33, Szabadbattyán 41, Szécsény 32, Szilfamajor 43, Szügy 35, Vereb 42%-kal.
  
És mégis emelkedett a hallgatók száma, emelkedett olyan arányban, hogy irigyel érte bennünket az egész külföld. És miért emelkedett? Mert a budapesti Studió jó munkát végzett, becsülettel, tudással dolgozott. Íme, itt az elmúlt évi munka összefoglaló kimutatása:
+
Egy csomó falunév: van, aki vállatvon rájuk. Van azonban, aki a 10—20—30  új rádiós mögött 40—80—120 újjászületett embert is megérez, akik előtt most tárult ki a művészet, a szépség, a műveltség eddig nem is sejtett kapuja.
  
Istentiszteleteket közvetített a Studió a római és görög katolikus, református, evangelikus és unitárius felekezetek templomaiból száztizenkétszer.
+
Néhány feltűnőbb jelenséget kell felemlítenem: nem nagyon emelkedik a rádiósok száma a Budát környező pár sváb faluban (Budakalász, Budaörs, Budakeszi); a pesti oldalon Csömör 104 rádiósa csak 108-ra tudott emelődni. Kispest 25%-os gyarapodása alaposan túlszárnyalja Újpestet (9%), Csákvárnak használt a helyszíni közvetítés: 17%-kal több az előfizetője. Erősen megjavult Baracs; Gödöllő viszont felötlő gyengeségű szaporulatot mutat (643-ról csupán 657-re!).
  
Operaelőadás 67 volt. Ezek közül 52 a M. kir. Operaházból, 5 pedig egyéb helyről került közvetítésre. A Sudióból 3, gramofonon 7 operát adtunk. Legtöbbször ment a Faust (négyszer), azután 3-3-szor a Trubadur, Tenor, Pillangókisasszony, Parasztbecsület és Aida. 2-2-szer ment a Sevillai borbély, Hoffmann meséi, Walkür, Hunyadi László, Végzet hatalma, Rigoletto, Cremonai hegedűs, Francesca da Rimini, Bajazzók, Karenina Anna, Bánk bán, Carmen, Fidelio, Háry János és 1-1-szer ment a Gianni Schicci, Oedipus Rex , Rajna kincse, Siegfried, Istenek alkonya, Farsangi lakodalom, Bohém élet, Hegyek alján, Mignon, Titkos házasság, Zrínyi Miklós (Zágráb), Cigánybáró, Don Juan (Salzburg), Traviata, Rózsalovag (Salzburg), Tistan és Isolda, Tosca, Orpheus, Álarcosbál, Mesterdalnokok, Eladott menyasszony (Prága), Denevér.
+
Esés nem sok helyen van; legtöbb Selypen (106-ról 99-re), Pilisszentkereszten (13-ról 7-re) és Sámsonházán (7-ről 2-re).
  
A Studióból 17 operett és 9 népszínműelőadás volt.
+
A falu megnyerése szempontjából legérdekesebb képet azonban tagadhatatlanul a debreceni postaigazgatóság nyújt. Itt volt még a nyár derekán a legtöbb „rádiónemlátta” falu: a tél közepére e rádiótlan községek kitűnően megrádiósodtak. Erdőhorváti 6, Fony 4, Forró 4, Kántorjánosi 8, Mezőladány 5, Nábrád 10, Nagydobos 6, Nyírkarász 8, Nyírmártonfalva 12, Tornyospálca 8, Túristvándi 11 készülékkel szerepel ma már a nyilvántartásban; Esztáron 17, Egerfarmoson 2, Gebén 9, Hodászon 11 rádióelőfizető van. A haladás itt, az ország keleti részén legnagyobb; az alább felsorolt községek mindegyike legalább 50%-kal emelte rádióelőfizetőinek számát: Aldebrő 71,%, Bagamér 69%, Döge 150%, Felsővadász 150%, Geszthely 60%, Gyüre 83%, Hejőbába 217%, (11-ről 35-re ugrott a létszám!), Kelemér 75%, Kompolt 50%, Mátramindszent 61%, Nagy(…)
  
Színműelőadás 79-szer volt. Ezek keretébe 48 három-, vagy többfelvonásos, 56 egyfelvonásos és 5 hangjáték került előadásra.
 
 
Huszonöt kabaréelőadás volt az elmúlt évben. Itt 77 tréfát, kis vígjátékot, bohózatot adtunk.
 
 
Áttérve a zenére, hangversenyekre, érdekes számokat találunk. 679 zenekari hangverseny volt az elmúlt évben. Délelőtti 150, déli 191, délutáni 177 és esti 161. Filharmóniai hangverseny 19 volt. Ebből 2-2 a wieni, illetve varsói filharmonikusok hangversenye. Az Operaház tagjaiból alakult zenekar 111-szer, szimfonikus zenekar 43-szor, a székes fővárosi zenekar 25-ször, a népszerű honvédek, az 1. honvédgyalogezred zenekara 158-szor, az államrendőrségi fúvószenekar 23-szor játszott. Szórakoztató zenét 104-szer, szalonzenekari hangversenyt 55-ször adtunk. A sokat kritizált, de nagy szeretetnek örvendő házitrió, mely az év második felében kvartetté bővült, 136-szor szórakoztatta a közönséget s végül különféle zenekar 5-ször játszott.
 
 
A zenekarok 53 szimfóniát adtak elő. Beethoven szimfóniáit, kivéve a IV-et, végig adták. Az elsőt háromszor, a másodikat egyszer, a harmadikat hatszor, az ötödiket ötször, a hatodikat kétszer, a hetediket négyszer, a nyolcadikat háromszor és a kilencediket kétszer. Azonkívül Mozart G-dúr, C-dúr (Jupiter) (kétszer), B-dúr, Es-dúr (Hattyúdal), g-moll, D-dúr szerenád, Schubert III. (kétszer),V., VI. (kétszer), h-moll (befejezetlen) és C-dúr (kis) szimfóniáját. Haydn szimfóniái közül a G-dúr (oxfordi) (háromszor), c-moll, C-dúr és az Üstdob ment. Brahms I., II. (D-dúr) (háromszor), III. (F-dúr) (kétszer), IV. (kétszer), Borodin I. és II., Csajkovszky VI. (patetikus) (kétszer), V. és IV. (kétszer), II. szerenádja, Mendelssohn III. (skót) (kétszer), IV. (a-dúr, olasz) (kétszer), Reformatio, Hubay 1914-1918, Dohnányi d-moll, Liszt Mazeppa, Hungária, Weiner Szerenád (háromszor), Bruckner VII. (E-dúr), Szimanovszky III., Dvorák Újvilág, Strauss „Olaszországból”, Fibich Zdenek II. (Prágából), Schumann d-moll, Svendsen, Roziczky: Stanzy (Varsóból), Rimsky-Korsakov: Sheherezade, Schillings: Seemorgen szimfóniáját játszották. Ezenkívül több mint 60 suitet.
 
 
Zenekari hangverseny, szólistával, 164 alkalommal volt. Énekkel 95, énekkarral 7, zongora-hegedű-gordonkával 62. Az utóbbiak előadták:
 
 
Mozart b-moll, Es-dúr, c-moll (kétszer) és A-dúr, Chopin e-moll és es-moll, Beethoven C-dúr, c-moll, G-dúr, B-dúr és Es-dúr (kétszer), Liszt A-dúr, Cserepinin, Mendelssohn g-moll és Capriccio brillant, Fr. Caesar Szimfonikus variációk, Csajkovszky b-moll (háromszor), Roziczky, Weber f-moll, Rimsky-Korsakov, Paderevsky, Brahms d-moll és B-dúr, Rachmaninoff c-moll és Strauss d-moll (Burlesque) zongoraversenyét.
 
 
Mozart Symphonie conzertante, C-dúr, D-dúr, G-dúr (kétszer) és A-dúr, Beethoven D-dúr (ötször), Brahms (kétszer), Glazunov, Csajkovszky, Saint-Saens, Bruch III., Mendelssohn e-moll (háromszor), Spohr a-moll (Gesangszene) (kétszer), Jirak Nocturne (Prágából), Vieuxtemps: Ballada polonaise, Wieniawsky: Moszkvai emlék és Sinding hegedűversenyét.
 
 
Haydn gordonkaversenyét (ötször) és Volkmann d-moll szerenádját.
 
 
Hangversenyt, művészestet 505-ször adtunk. Ebből délelőtti 65, déli 56, délutáni 183, esti 201. Szóló-ének 84, Szóló-hangszer 59, vegyes hangverseny 248, énekkar 52, magyar nóta 62-szer volt. A fentiek között 51 kamarahangverseny (zene-ének) szerepel.
 
 
Az előadók között 141 alkalommal szerepelt operaházi tag, 110-szer énekes, 31-szer zenekari tag, azonkívül 80 alkalommal zeneművészeti főiskolai tanár.
 
  
  
 
Gépelte Vizvári Viktória
 
Gépelte Vizvári Viktória
 
Forrás: Rádióélet
 
Forrás: Rádióélet

A lap jelenlegi, 2009. szeptember 24., 20:06-kori változata

RÁDIÓÉLET Hogyan hódít az ország különböző pontjain a rádió?

Ma a rádió az emberek szebb és jobb élete. A rádió az a szivárványhíd, mely az irgalmatlan jelenből átvisz bennünket vágyaink édes birodalmába. A rádió a nagyélet, a hangversenyterem, a színhát, az utazás. Minden tud lenni s az általános kisebbedés, kérlelhetetlen zsugorodás közepette az egyetlen intézmény, mely nő, mely felfelé megy. Világos a titka: barátja és vigasztalója e pogány időkben a pénztelen, összehúzódni kényszerülő családnak. Ezért fordulnak hozzá a tömegek, ezért szeretik.

És ezért kell igen-igen sokra becsülnünk azt a 26.567 új előfizetőt, kit az 1929. esztendő második felében sikerült megnyerni a rádiónak. Rádiónk működésének ők az igazi döntő kritikusai. Ma minden intézmény ujjong örömében, ha régi színvonalát tarthatja, a rádió mégis egyre toborozza híveit szédületes táborába. Honnan jönnek az újak? A falu adja őket, vagy a város? Az Alföld, vagy a Dunántúl? Meddig jutott el a rádiókultúra legújabb arcvonala?

Ezekre a kérdésekre igyekszünk megfelelni. Egy korábbi cikkünkben feltártunk az ország rádiózóinak sűrűségét (Hol van a legtöbb rádió Magyarországon? 1929. évf. 2. sz.), most arról számolunk be, hogyan szaporodtak a rádiókészülékek az ország különböző vidékein 1929. július 1-től 1930. január 1-ig.

Budapest a jelzett időközben 7611-el növelte rádióelőfizetőinek számát, ami csupán 8,5%-os gyarapodást mutat. E százalékszám alatta marad a vidéki városok rádiófejlődési arányának, igen csekély kivétellel ugyanis vidéki városaink átlagban 10-12%-kal növelték rádiós táborunkat az elmúlt félévben.

Ugyancsak 15%-kal körül gyarapodott az előfizetők száma a legkülönbözőbb rádióshelyeken (Rákoshegy, Tóváros, Pestszentlőrinc, Alsógöd, Sashalom, Nagytétény, Budafok, Rákosszentmihály); ezek derekasan tartják az utánuk következő legjobb rádiótelepekkel együtt első helyüket. Minthogy rádiósűrűségük nagyobb, gyarapodásuk teljesen kielégítő. A nagy fejlődési arányszám 1929 második felében a falué.

A falu rádiófejlődése megható adatokat ad. Csepelen könnyen nő a rádiózók száma 17%-kal. Csillaghegyen 22%-kal, itt az emberek lelke közel áll az újhoz, a géphez. A főváros környékén a rádió olyan természetes valami, mint a napsütés: kell. Ha azonban a budapesti postaigazgatóság területén Keszeget (85,7%), Iváncsát (84%), Isztemért (71%), Farmost (61%), Domonyt (52%), Sárszentmihályt (50%), vagy Vanyarcot (50%) veszi elő az ember, tapsolni kezd örömében. Talán mindössze 6-7 előfizető csak az a magasszázalékú gyarapodás, de a rádiókultúra szempontjából jelentősebb, mint a budapestkörnyéki százas új sorozatok: egy-egy eleddig bevehetetlen vár valamennyi.

Ha Balassagyarmat 15,2 %-át Salgótarján 15, Székesfehérvár 15,5, Vác 1, Esztergom 10%-át számítom, természetesnek találom az eredményt. Adonypusztaszabolcs 22%-os emelkedésére azonban már felemelem a fejem, Alcsútnak is elismerést küldök 21%-áért. Ezeknél persze jobbak is vannak: Bocsárlapújtő 31, Cserhátszentiván 46, Dejtár 39, Diósjenő 36, Etes 31, Hévízgyörk 35, Igar 39, Karancsság 41, Kálló 32, Kápolnásnyék 31, Kosd 44, Nógrádkövesd 36, Püspökhatvan 41, Sárkeresztúr 30, Somoskőújfalu 33, Szabadbattyán 41, Szécsény 32, Szilfamajor 43, Szügy 35, Vereb 42%-kal.

Egy csomó falunév: van, aki vállatvon rájuk. Van azonban, aki a 10—20—30 új rádiós mögött 40—80—120 újjászületett embert is megérez, akik előtt most tárult ki a művészet, a szépség, a műveltség eddig nem is sejtett kapuja.

Néhány feltűnőbb jelenséget kell felemlítenem: nem nagyon emelkedik a rádiósok száma a Budát környező pár sváb faluban (Budakalász, Budaörs, Budakeszi); a pesti oldalon Csömör 104 rádiósa csak 108-ra tudott emelődni. Kispest 25%-os gyarapodása alaposan túlszárnyalja Újpestet (9%), Csákvárnak használt a helyszíni közvetítés: 17%-kal több az előfizetője. Erősen megjavult Baracs; Gödöllő viszont felötlő gyengeségű szaporulatot mutat (643-ról csupán 657-re!).

Esés nem sok helyen van; legtöbb Selypen (106-ról 99-re), Pilisszentkereszten (13-ról 7-re) és Sámsonházán (7-ről 2-re).

A falu megnyerése szempontjából legérdekesebb képet azonban tagadhatatlanul a debreceni postaigazgatóság nyújt. Itt volt még a nyár derekán a legtöbb „rádiónemlátta” falu: a tél közepére e rádiótlan községek kitűnően megrádiósodtak. Erdőhorváti 6, Fony 4, Forró 4, Kántorjánosi 8, Mezőladány 5, Nábrád 10, Nagydobos 6, Nyírkarász 8, Nyírmártonfalva 12, Tornyospálca 8, Túristvándi 11 készülékkel szerepel ma már a nyilvántartásban; Esztáron 17, Egerfarmoson 2, Gebén 9, Hodászon 11 rádióelőfizető van. A haladás itt, az ország keleti részén legnagyobb; az alább felsorolt községek mindegyike legalább 50%-kal emelte rádióelőfizetőinek számát: Aldebrő 71,%, Bagamér 69%, Döge 150%, Felsővadász 150%, Geszthely 60%, Gyüre 83%, Hejőbába 217%, (11-ről 35-re ugrott a létszám!), Kelemér 75%, Kompolt 50%, Mátramindszent 61%, Nagy(…)


Gépelte Vizvári Viktória Forrás: Rádióélet