Hogyan hódít az ország különböző pontjain a rádió?

A Rádiójáték wikiből

RÁDIÓÉLET Hogyan hódít az ország különböző pontjain a rádió?

Ma a rádió az emberek szebb és jobb élete. A rádió az a szivárványhíd, mely az irgalmatlan jelenből átvisz bennünket vágyaink édes birodalmába. A rádió a nagyélet, a hangversenyterem, a színhát, az utazás. Minden tud lenni s az általános kisebbedés, kérlelhetetlen zsugorodás közepette az egyetlen intézmény, mely nő, mely felfelé megy. Világos a titka: barátja és vigasztalója e pogány időkben a pénztelen, összehúzódni kényszerülő családnak. Ezért fordulnak hozzá a tömegek, ezért szeretik.

És ezért kell igen-igen sokra becsülnünk azt a 26.567 új előfizetőt, kit az 1929. esztendő második felében sikerült megnyerni a rádiónak. Rádiónk működésének ők az igazi döntő kritikusai. Ma minden intézmény ujjong örömében, ha régi színvonalát tarthatja, a rádió mégis egyre toborozza híveit szédületes táborába. Honnan jönnek az újak? A falu adja őket, vagy a város? Az Alföld, vagy a Dunántúl? Meddig jutott el a rádiókultúra legújabb arcvonala?

Ezekre a kérdésekre igyekszünk megfelelni. Egy korábbi cikkünkben feltártunk az ország rádiózóinak sűrűségét (Hol van a legtöbb rádió Magyarországon? 1929. évf. 2. sz.), most arról számolunk be, hogyan szaporodtak a rádiókészülékek az ország különböző vidékein 1929. július 1-től 1930. január 1-ig.

Budapest a jelzett időközben 7611-el növelte rádióelőfizetőinek számát, ami csupán 8,5%-os gyarapodást mutat. E százalékszám alatta marad a vidéki városok rádiófejlődési arányának, igen csekély kivétellel ugyanis vidéki városaink átlagban 10-12%-kal növelték rádiós táborunkat az elmúlt félévben.

Ugyancsak 15%-kal körül gyarapodott az előfizetők száma a legkülönbözőbb rádióshelyeken (Rákoshegy, Tóváros, Pestszentlőrinc, Alsógöd, Sashalom, Nagytétény, Budafok, Rákosszentmihály); ezek derekasan tartják az utánuk következő legjobb rádiótelepekkel együtt első helyüket. Minthogy rádiósűrűségük nagyobb, gyarapodásuk teljesen kielégítő. A nagy fejlődési arányszám 1929 második felében a falué.

A falu rádiófejlődése megható adatokat ad. Csepelen könnyen nő a rádiózók száma 17%-kal. Csillaghegyen 22%-kal, itt az emberek lelke közel áll az újhoz, a géphez. A főváros környékén a rádió olyan természetes valami, mint a napsütés: kell. Ha azonban a budapesti postaigazgatóság területén Keszeget (85,7%), Iváncsát (84%), Isztemért (71%), Farmost (61%), Domonyt (52%), Sárszentmihályt (50%), vagy Vanyarcot (50%) veszi elő az ember, tapsolni kezd örömében. Talán mindössze 6-7 előfizető csak az a magasszázalékú gyarapodás, de a rádiókultúra szempontjából jelentősebb, mint a budapestkörnyéki százas új sorozatok: egy-egy eleddig bevehetetlen vár valamennyi.

Ha Balassagyarmat 15,2 %-át Salgótarján 15, Székesfehérvár 15,5, Vác 1, Esztergom 10%-át számítom, természetesnek találom az eredményt. Adonypusztaszabolcs 22%-os emelkedésére azonban már felemelem a fejem, Alcsútnak is elismerést küldök 21%-áért. Ezeknél persze jobbak is vannak: Bocsárlapújtő 31, Cserhátszentiván 46, Dejtár 39, Diósjenő 36, Etes 31, Hévízgyörk 35, Igar 39, Karancsság 41, Kálló 32, Kápolnásnyék 31, Kosd 44, Nógrádkövesd 36, Püspökhatvan 41, Sárkeresztúr 30, Somoskőújfalu 33, Szabadbattyán 41, Szécsény 32, Szilfamajor 43, Szügy 35, Vereb 42%-kal.

Egy csomó falunév: van, aki vállatvon rájuk. Van azonban, aki a 10—20—30 új rádiós mögött 40—80—120 újjászületett embert is megérez, akik előtt most tárult ki a művészet, a szépség, a műveltség eddig nem is sejtett kapuja.

Néhány feltűnőbb jelenséget kell felemlítenem: nem nagyon emelkedik a rádiósok száma a Budát környező pár sváb faluban (Budakalász, Budaörs, Budakeszi); a pesti oldalon Csömör 104 rádiósa csak 108-ra tudott emelődni. Kispest 25%-os gyarapodása alaposan túlszárnyalja Újpestet (9%), Csákvárnak használt a helyszíni közvetítés: 17%-kal több az előfizetője. Erősen megjavult Baracs; Gödöllő viszont felötlő gyengeségű szaporulatot mutat (643-ról csupán 657-re!).

Esés nem sok helyen van; legtöbb Selypen (106-ról 99-re), Pilisszentkereszten (13-ról 7-re) és Sámsonházán (7-ről 2-re).

A falu megnyerése szempontjából legérdekesebb képet azonban tagadhatatlanul a debreceni postaigazgatóság nyújt. Itt volt még a nyár derekán a legtöbb „rádiónemlátta” falu: a tél közepére e rádiótlan községek kitűnően megrádiósodtak. Erdőhorváti 6, Fony 4, Forró 4, Kántorjánosi 8, Mezőladány 5, Nábrád 10, Nagydobos 6, Nyírkarász 8, Nyírmártonfalva 12, Tornyospálca 8, Túristvándi 11 készülékkel szerepel ma már a nyilvántartásban; Esztáron 17, Egerfarmoson 2, Gebén 9, Hodászon 11 rádióelőfizető van. A haladás itt, az ország keleti részén legnagyobb; az alább felsorolt községek mindegyike legalább 50%-kal emelte rádióelőfizetőinek számát: Aldebrő 71,%, Bagamér 69%, Döge 150%, Felsővadász 150%, Geszthely 60%, Gyüre 83%, Hejőbába 217%, (11-ről 35-re ugrott a létszám!), Kelemér 75%, Kompolt 50%, Mátramindszent 61%, Nagy(…)


Gépelte Vizvári Viktória Forrás: Rádióélet