Hogy lett volna?

A Rádiójáték wikiből

Bartók, 1998. szept. 10. 10:05 - 53 perc

Hangfelvételről közreműködik: Balázs Samu, Básti Lajos, Gobbi Hilda, Rátkai Márton, Makláry János, Sulyok Mária A felvételt készítette: Berza Ibolya, Németh Zoltán és Ördög Zsuzsanna Zenei munkatárs: Gebauer Mária Szerkesztő: Sumonyi Papp Zoltán. Rendező: Solymosi Ottó


2000. 07. 29. 20:04 Kossuth ism: 2001. augusztus 24. Petőfi - Éjszakai Rádiószínház

Hogy lett volna? - Básti Juli

56 perc

Cikk Rtv Részletes, 2000. július 24-30., 30. szám, 4. oldal Hogy lett volna?-Básti Juli A Kossuth- díjas színművésznő nekem csak „Juju” marad, ahiogyan hőn szeretett apja becézte gyermekét.Tipegő korától ismerem, mikor még nemhogy ő, de még a szülők sem gondolhatták, hogy „brancsbéli” lesz. Pedig a színész apa és anya szinte predesztinálta a gyermeket. A sors szomrú fintora, hogy az édesapa- Básti Lajos- nem élhette meg lánya művészi sikereit. De még szakmai lépéseinek kezdetét sem, mert az elsőéves színinövendék félévi vizsgája előtti napokban kórjházban volt, az év végi napját pedig már nem élte meg. E szomorú, de kötődő emléket viszi magával a művésznő pályáján, talán élete végéig. A színészmő mama- Zolnay Zsuzsa- a gyereket először egy vasárnap délután a My Fair Lady előadásra vitte, hogy édesapját színpadon láthassa. Ezt még sokszor megnézte, majd később, mint Lear királyt is látta, de csak egyszer, úgy megijedt, hogy papája kiabál, és ilyen „rettenetesen félelmetes” a színpadon. Mamája színpadi szerepléseit könnyebben viselte. A szülők nélküli estéken othon természtesen „színházasdit” játszott a fellelhető valamennyi női ruhában, maga kreálta szerepekben és nagyszülői fedezettel. Jobbnál-jobb szerepek. Sikerek közben három gyermek édesanyja lett, nem félve annak kockázatátótl hogy időleges kimaradások törést okozhatnak a pályán. Ugyanígy volt a szerepköri váltásokkal. Boldog, ha vígjáték után dráma, uenés darab, bagy lemezre rögzült dalok előadása következik. Állítja, hogy a közönséget megríkatni vagy megnevettetni egyformán szép feladat.Erről vall e műsorban szóban és dalban BástiJuli,meg-megszakítva jelenetekkel, melyben -a technika jóvoltából -apjával szerepelhet. Jó szórakozást kíván a műsor összeállítója: Solymosi Ottó.


2000. 08. 10. 10:05 Bartók

Hogy lett volna? Oszter Sándor színművésszel beszélget Solymossi Ottó rendező

Hangfelvételről közreműködött: Bámki Zsuzsa, Gábor Miklós, Major Tamás és Tőkés Anna A felvételt Lizskai Gábor, Rigó Gabriella és Tamás Benedek készítette Zenéjét összeállította: Gebauer Mária Sorozatszerkesztő: Sumonyi Papp Zoltán

1 óra 9 perc

Cikk Rtv részletes, 2000. augusztus 7-13. 32. szám, 4. oldal Hogy lett volna? Oszter Sándor A sorozat mai adásában Oszter Sándor négy olyan színmű egy-egy jelenetével szerepel, melyekben színpadon már játszott, de nem azokkal a pattnerekkel,mint e műsorban-a technika segítségével- a rádió mikrofonja előtt. Bánki Zsuzsát, Gábor Miklóst, Major Tamást, Tőkés Annát idézve társul. Ifjan festőnek készült, majd a bölcsészettel kacérkodott, míg végül a színészettel jegyezte el magát. Színpadon játszott szerepeinek számát nem tartja nyilván, de azt igen, hogy 87 film főszereplője volt.Emelett szinte mindennapos vendég volt itt, a Rádióban.Országos hírre, ismertségre a 12 részes Rózsa Sándor tévéjáték címszerepével tett szert. A Színművészeti Főiskolán szerzett diplomával tarsolyában a Vígszínházhoz szerződött, ahol az akkori idők „nagyjai „ fogadták maguk közé partnerként. Sokat tanult tőlük-mondja. A ’90-es évek elején fordított addigi életén és vállalkozóként két évre a parádi üveggyárat birtokolja. Majd visszatért a művészethez, hiszen ezt a pályát tartja elsődleges hivatásnak. „ A színész akkor színész-idézi Gobbi Hildát-, mikor akcióban van. Különbne valami más… Talán egy ember”. Szeret kertészkedni, lovakkal foglakozni és imád barkácsolni. Kétkezi munka vagy szellemi tremék egyre megy. A lényeg valamit mindég tenni, cselekedni, „csinálni”. Solymosi Ottó