Hatalmas fejlődés előtt Európa Rádiója

A Rádiójáték wikiből

Hatalmas fejlődés előtt Európa Rádiója

Műsorcsere a Nyugattal, telefónbeszélgetés Ausztráliával,

a rádiódráma kérdése és a lausannei rádiókonferencia egyéb érdekességei

Ötödik közgyűlését tartotta az elmult héten a világ rádióinak központi szerve, a Nemzetközi Rádió Unio Lausanneban. Ezeken a tanácskozásokon minden egyes alkalommal a rádiósok nagy tömegét érdeklő ügyek kerültek megbeszélésre, de a most lezajlott tanácsülés tárgysorozata érdekességben felülmul minden eddigit.
Szőts Ernő kormányfőtanácsos, a magyar rádió üzemvezető igazgatója, közvetlen Budapestre visszaérkeztekor fogadta munkatársunkat, akinek a konferencián megvitatásra került kérdésekről a következőket mondotta:
– A konferencián Carpendale admirális, az angol rádió igazgatója elnökölt, aki megnyitójában rövid visszapillantást vetett az elmult öt esztendő történetére. Közölte a közgyűlés tagjaival, hogy az Unio rendes és kültagjainak üzemében 330 rádió adóállomás működik, összesen 22'½ 'millió előfizetővel, ami körülbelül 90 milliónyi hallgatóságnak felel meg.
A közgyűlésen huszonegy nemzet képviselői vettek részt, akik egyhangúan szavazták meg a legutóbb jelentkezett két újabb rádiótársaság, a portugál és a laibachi adóállomások rendes tagul való felvételét.
A technikai bizottság tárgysorozatának egyik legfontosabb pontja a hullámhosszak és modulációk kérdése volt. Az Unio a broadcasting-rendszerű rádiózás számára fentartott hullámsáv keretein belül kívánja ezt a súlyos kérdést megoldani. A vételi lehetőségek megjavítását szem előtt tartva, az Unio a legszigorúbban utasítja tagjait a hullámhosszak és modulációk legrigorózusabb betartására. Megállapítást nyert a befutott hivatalos jelentésekből az a rendkívül érdekes körülmény, hogy egy mindössze 60 Watt energiával működő adóállomás komoly zavarokat okozott egy tőle nagy távolságra fekvő, 40 kilowattos adóállomás vételében.
Hosszas megbeszélést folytattunk a rádióban előadásra kerülő drámai művekről. A rádiótársaságok nagy igyekezettel mozdítják elő a rádió különleges drámairodalmának kialakulását, bár egyelőre, sajnos, sikertelenül. Egész sor pályázatot írtak ki a különböző rádiók különleges rádiódrámák megírására, de az eredmény úgyszólván a semmivel volt egyenlő. A megbeszélések folyamán az a nézet alakult ki, hogy ismertebb, jónevű írók még mindig nem látják át a rádióban rejlő hatalmas propagatív erőt, viszont a rádió, mely sorozatos előadásokra természeténél fogva nem vállalkozhat, nem tudja az írónak egy átlagos színpadi siker anyagi előnyeit sem nyújtani.
Az utóbbi időben mind sűrűbben fordul elő, hogy túristák utazásaik tartamára sem akarnak megválni kedvenc rádiójuktól s hordozható készülékeket visznek magukkal hosszabb utakra is. A Rádió Unio most segítségükre siet, s rövid tájékoztatót ad ki a tagállamok vámeljárási és rádiórendeleteinek különböző, erre vonatkozó utasításaiból. A tájékoztató nagy segítségére lesz az utazóközönségnek s fel fogja lendíteni a „vándor-rádiózás” sportját.
A nagyközönséget érdeklő kérdések egyik legkiemelkedőbbje bizonyára a nemzetközi műsorcsere további kiépítése. Tudvalevő, hogy ma összesen három műsorközvetítő csoport működik Európában. A középeurópai, melynek Budapesten kívül Bécs, Berlin, Prága, Varsó és Zágráb a tagjai; a közép csoport a német, belga és angol adóállomások közreműködésével s végül a skandináv csoport, melynek műsorcseréjében svéd, norvég, dán és finn adóállomások vesznek részt. A középcsoport és a skandinávok között már meg is indult kísérletképpen a műsorcsere s ebbe időnként Párizs is bekapcsolódik. A további fejlődés technikai előfeltétele a német és francia kábelek megfelelő átalakítása máris nagy erővel folyik s így valószínű, hogy már az őszi idényre megvalósul a nagy európai műsorcsere, melyben természetesen Budapest is élénk részt fog venni.
Foglalkoztunk továbbá megfelelő statisztikai egybevetések alapján a különböző rádiótársaságok mai színvonalának kérdésével is. Verhetetlenül vezetnek minden téren a németek, utánuk Anglia következik a rangsorban, mely hatalmas arányú fejlődés előtt áll. Büszke örömmel töltött el az az egybehangzó megállapítás, hogy a két nagy nemzet után, mellyel mi voltaképpen nem is vetekedhetünk, a világ rádiójának képviselői Budapestet úgy technikai, mint műsor terén a harmadik helyre sorolták a rádiózó nemzetek ranglétráján.
A velünk egyenrangú nemzetek között pedig határozott fölénnyel dicsekedhetünk. Érdekes, hogy a déli népek rádió szempontjából mennyire elmaradottak. Ezt a sajátságos körülményt azzal magyarázzák, hogy a déli népek vérmérséklete nem kedvez az otthonülésnek, már pedig ez – előfeltétele a buzgó rádiózásnak. Természetesen minden törekvés arra irányul, hogy a tömeget megfelelő propagandával egyenesen neveljék a rádió számára.
Végül még egy valósággal szenzációszámba menő kísérletről számolt be Szőts igazgató. A banketten, melyet a Rádió Unio a svájci póstaigazgatóság és a közigazgatási hatóságok tiszteletére rendezett, minden teríték mellé fejhallgatót szereltek fel. Az elnöklő Carpendale admirális előtt mikrofón állott s a feszült csendben a következő szavak hangzottak el:
– Halló! Melbourne?! Ausztrália!? Halló! Melbourne! Mr. Braunnal, az ausztráliai államszövetség pósta- és távirdaigazgatójával óhajtok beszélni.
A delegátusok fejhallgatójában most csodálatos tisztasággal jelentkezett a Lausannetól 18.000 kilométernyi távolságra fekvő, Melbourneban beszélő Braun igazgató hangja. Carpendale admirális ekkor a következőket mondta:
„Mr. Braun! Mikor ön Londonban járt és meglátogatta az angol rádiót, személyesen is volt alkalmam önnel találkozni. Most, mint a Rádió Unio elnöke szólok az ausztráliai rádiótársaságokhoz, e két legtávolabbi tagtársunkhoz. Köszönöm, hogy idefáradt a telefónhoz. Az Unio Lausanneben ülésezik, huszonegy európai állam delegátusának részvételével. Ma éjszaka, illetőleg ebben a percben a Beau-Rivage szállóban ülünk azon a banketten, melyet a svájci szövetség, a helybeli kanton és a svájci rádió tiszteletére adunk. Üdvözlöm önt, mint legtávolabbi kollégámat és átadom a szót Nussbaum úrnak, aki Monsieur Pilet-Golar, a svájci posta főnöke nevében fog önhöz szólni.”
A mikrofón most Nussbaum elé került, aki emlékeztette mr. Braunt legutóbbi, newyorki személyes találkozásukra. Utána M. Porchet, a kanton elnöke beszélt, majd Zickendraht, a svájci rádió igazgatója.
Közben Sydneyt kapcsolták s mr. Doylet, az ausztráliai rádió igazgatóját kérték a telefónhoz.

A kölcsönös üdvözlések után dr. Raestad, a norvég rádió igazgatója, mint a Föld legészakibb rádiósa beszélt mr. Doylehoz, a Föld legdélibb rádiósához.

– Európa rádiója – fejezte be Szőts igazgató a rendkívül érdekes beszélgetést – általában hatalmas fejlődés előtt áll minden téren. Reméljük, hogy a legközelebbi tanácsülésen a most felvetődött szép terveknek már megvalósulásáról számolhatunk be. Ez a tanácsülés ránk, magyarokra, különösen fontos lesz, mert úgy a tanácsot, mint a bizottságokat ez év október 13-án Budapest fogja vendégül látni.

k. Halász Gyula.