Háziasszony a magyar föld terményei között

A Rádiójáték wikiből

Magyar Országos Levéltár

33. .

Érkezett: 1941.V.11



Szám: 1489 1941. jun. 13.

„Háziasszony a magyar föld terményei között”

- Gyümölcsfogyasztása háztartási kiadások között.-

Leisen Erzsébet dr. népélelmezési tanulmányából át-

dolgozta és felolvassa Bán Józsefné Földváry Livia

Teri: Ma tehát a gyümölcsről beszélgetünk! Igazán örülök, hogy ma épen erről lesz szó, hisz már el is érkeztünk a gyümölcsidény kezdetéhez.

Livia: Amikor legutóbb javasoltam a gyümölcsfogyasztás megtárgyalását, arra gondoltam, ez lesz éppen a legidőszerűbb kérdés. A cseresznye, az eper már érik, nemsokára lesz már ribizlinkis.

Teri: Azután jön a többi jó gyümölcs!

Livia: De időszerűnek látom azért is, mert azt tapasztaltam, hogy sok háziasszony még mindig tétovázik, - még mindig gondolkozik azon, vajjon nem felesleges kiadás, vajjon nem fényűzés-e a „gyümölcs a háztartásban”!

Teri: Mert bizony,- különösen ilyenkor még,- igen nagy tételt jelenthet a háztartás kis költségvetésében.

Livia: Pedig hidd el,- nem szabad fényűzésnek tekinteni a gyümölcsfogyasztást. Rendkivüli nagy szerepe van a család egészségének fenntartásában.

Teri: Ugy gondolod, hogy a gyümölcsre szüksége van az emberi szervezetnek? A gyümölcs erőt ad az emberi szervezetnek?

Livia: Én fordítva mondanám, a gyümölcs egészséget ad a munkához. Az erő és az egészség között óriási különbség van: hiába a nagy testi erő és hiába az erőtadó táplálékkal való táplálkozás akkor, ha nem fogyasztunk olyan tápanyagokat, amelyek viszont egészséget adnak.

Teri: De menjünk csak szépen sorjában. Először beszéljük meg azt, hogy tulajdonképpen mit is tartalmaz a gyümölcs.

Livia: Első sorban sokat emlegetett vitaminokkal látja el a szervezetünket. Azután cukrot, gyümölcs-sókat, de 90 százalékban úgyszólván minden gyümölcs vizet tartalmaz.

Teri: Hallod! – ez furcsán hangzik, - ha a gyümölcsök legnagyobb részben vizet tartalmaznak, akkor felvetődik a kérdés, hogy a háziasszony ilyen sok pénzt adjon ki azért, hogy a szervezet vízhez jusson?

Livia: Igen! Hidd el, a szervezetnek igen sok vízre van szüksége az emésztéshez is, az egyéb testi működéshez is! Különösen fontos azonban, hogy étkezés idején jusson fokozott mennyiségű folyadékhoz a szervezet. Ezt a folyadékmennyiséget is adja a gyümölcs a gyomornak, akár étkezés előtt, akár étkezés után fogyasztjuk a gyümölcsöt.

Teri: A gyümölcsfogyasztás szokásai Európában igen eltérőek: nálunk, Magyarországon többnyire étkezés után fogyasztanak az emberek gyümölcsöt, a nyugati államokban pedig inkább étkezés előtt.

Livia: Különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak a nyugati államokban a reggeli előtti gyümölcsfogyasztásnak, éppen az egészségszolgálat szempontjából.

Teri: No és vajjon melyik a helyesebb, az étkezés előtti vagy az étkezés utáni gyümölcsfogyasztás?

Livia: Ezt a kérdést nagyon nehéz eldönteni: egészen mindegy tulajdonképpen, hogy mikor fogyasztunk gyümölcsöt, a hangsúly azon van, hogy fogyasszunk gyümölcsöt! – Általában azonban hízókuránál hasznosabb, ha étkezés után esszük, - viszont, aki fogyni akar, - inkább étkezés előtt egyék gyümölcsöt.

Teri: Érdekes! És mi ennek a magyarázata? Hogyan ne befolyásolja a gyümölcsfogyasztás a testsúlyunkat?

Livia: Nézd, ha étkezés előtt eszünk gyümölcsöt, bizonyos fokig jól lakunk már vele, anélkül, hogy zsírt vagy nagy mennyiségű cukrot kapott volna a szervezetünk. Valószinű tehát, hogy a zsírtartalmú tápanyagokból a gyümölcsevés után kevesebbet fogunk fogyasztani.

Teri: Szóval ez a titka annak, hogy a fogyókúráknál az étkezéselőtti gyümölcsevést ajánlják.

Livia: Igen. – Táplálkozástani és egészségügyi szempontból azonban, - mint már mondottam, - egészen közömbös a gyümölcsfogyasztás időpontja.

Teri: Az előbb azt mondottad, hogy a gyümölcs kb. 90 százalékban vizet tartalmaz, tehát csak 10 százalék, vagy annál nem sokkal magasabb százalék benne szilárd halmazállapotra hozható tápanyag. Nemrégiben láttam egy kimutatást is, amely a magyar gyümölcsfajták vitamintartalmáról számolt be. Egészen megdöbbentem, hogy milyen sok gyümölcs kell ahhoz, hogy szervezetünket vitaminnal bőven ellássuk.

Livia: Ha az ember statisztikát olvas, bizony megdöbben. Legtöbb C-vitamint, - a magyar gyümölcsök között,- az eper és a ribizke tartalmazza: minden 10 deka gyümölcs ebből a fajtából 40-60 milligramm C-vitamint ad a szervezetnek.

Teri: Nem is szólva egyéb friss gyümölcseinkről, például a cseresznyéről, meggyről, barackról, akár kajszibarackról, akár őszibarackról, amely a kimutatás szerint csak 8-15 milligramm között váltakozó C-vitamint ad 10 dekánként a szervezetnek.

Livia: No de azért ezektől a statisztikai adatoktól nem kell megijednünk s főleg nem szabad velük megijesztenünk a kedves háziasszonyokat. Mert bár igaz, hogy a vitamintartalmu tápanyagokban csekély a vitaminmennyiség és amennyire igaz, hogy az emberi szervezet egészsége és zavartalan működése szempontjából nélkülözhetetlen a vitamin jelenléte, - annyira igaz az is, hogy egészen csekély, egészen kis vitaminmennyiséget igényel működéséhez az emberi szervezet.

Teri: Ilyen körülmények között tehát semmi aggasztó nincs abban, hogy magyar gyümölcseink kevés vitamint tartalmaznak.

Livia: Természetesen nincs, mert ha csak magyar gyümölcsfajtákat fogyasztunk is, szervezetünk elegendő vitamin mennyiséghez jut. – Nem tudom azonban eléggé hangsúlyozni, hogy a rendszeres gyümölcsfogyasztásról beszélek, - mert az egészséget, szépséget és fiatalságot nagy mértékben előmozdítja a rendszeres gyümölcsfogyasztás.

Teri: Hogy, hogy? Azt értem már, hogy az egészséghez hozzájárul a gyümölcsfogyasztás, de magyarázd meg, kérlek, hogy mi köze a szépségnek, mi köze a fiatalságnak a gyümölcsfogyasztáshoz.

Livia: Nagyon szoros kapcsolatban van a szépség és fiatalság a gyümölcsfogyasztással. Mindjárt elmondom ezt is, ha érdekel. Gyümölcseink az úgynevezett gyümölcssókat tartalmazzák, még pedig aránylag elég nagy mértékben. Azonkívül minden gyümölcs tartalmaz cellulózét. A gyümölcs-sók és a cellulóze serkenti a szervezetet, serkenti a sejtek működését. Az emberi szervezet serény működése azt eredményezi, hogy minden anyag feldolgozásra kerül az emberi szervezetben: nem marad tehát salak, sem felhasználatlan úgynevezett „pangó” anyag a testünkben.

Teri: Most már értem! A fiatalság és a gyümölcsfogyasztás összefüggését! A zavartalan sejtműködés frissességet, könnyű mozgást biztosít.

Livia: Azt is, de éppen ilyen nagy a jelentősége a szépség szempontjából is: ha nincs felesleges salakanyag, kihasználatlan pangó anyag szervezetünkben, - nincs zsíros arcbőr, nincs miteszer vagy köratka, pattanás, nincs erőtlen haj, hanem mind ennek az ellenkezője.

Teri: Nagyon érdekes dolgokat mondasz! Ezért alkalmazzák tehát a szépségápolásnál a gyümölcskúrákat!

Livia: Ezért, mert – különben ezt felesleges is mondanom, - hogy a szépségápolás csak másodlagosan lehet külső beavatkozás. Az igazi szép bőrt, a fénylő szemet és rugalmas hajat a szervezet csak belső erőivel termelheti ki.

Teri: Milyen jó ezeket tudni! Mennyivel szívesebben eszünk a jövőben bőségesen gyümölcsöt. Most már tisztában vagyunk vele, hogy arcbőrünk fogyatékosságait mivel tudjuk elsősorban kiküszöbölni. – De talán tudsz még valami érdekeset mondani, amit még tartalmaznak gyümölcseink?

Livia: A gyümölcsben bőségesen található még az úgynevezett: karotin. A karotinnak az a tulajdonsága, hogy a szervezetben A-vitaminná alakul át.

Teri: Az A-vitaminról pedig tudjuk, hogy az sejtnövelő, illetőleg sejtszaporító. Így tehát a gyümölcsben levő karotinnak is nagy szerepe van a szépséggondozásban.

Livia: Sőt azt mondhatnám, hogy a szellemi szépséggondozásban is. A legutóbbi orvosi kutatások azt bizonyítják, hogy a gyümölccsel bőségesen táplált gyermekek agyműködése, szellemi képessége sokkal erősebb, mint azoké, akik gyümölcsöt egyáltalán nem kapnak, vagy csak ritkán fogyasztanak.

Teri: De hiszen akkor a gyümölcs mégis csak tényleges tápláléka az embernek, - vagyis: Erőt ad a munkához!

Livia: Mint mondottam beszélgetésünk elején, - a gyümölcs egészséget ad a munkához.

Teri: Ezek szerint a gyümölcs nem ad a szervezetnek melegetfejlesztő tápanyagokat, kalóriát?

Livia: Egyes gyümölcsök kivételével nem. A gyümölcs általában zsírt egyáltalán nem tartalmaz és csak 2-3 % fehérje van benne. De mint mondottam, vannak kivételek, amelyek nagy mennyiségű zsírt és fehérjét tartalmaznak. Ezek természetesen fűtik is a szervezetet. Ilyen gyümölcs a dió, a mandula és a mogyoró. A dióban például 40% a zsírtartalom, a fehérje tartalom pedig majdnem 28%. A mandulában 22% a fehérje tartalom, viszont 62% a zsírtartalom, a mogyoróban 53% a zsírtartalom és 17% a fehérje tartalom.

Teri: Akkor ezért van, hogy a vegetáriánus konyhákon, ahol csak növényi eledeleket tálalnak, olyan nagy szerepet játszik a dió, mandula és a mogyoró.

Livia: A vegetáriánus konyhán a szervezet számára nélkülözhetetlen zsír és fehérje egy részét, ezeknek étrendi felhasználásával teremtik elő.

Teri: Nem beszéltünk azonban még a gyümölcsök valóságos cukortartalmáról. Pedig a mai viszonyok között ez is igen fontos, hiszen segít a háziasszonynak megoldani a család élelmezésének kérdését.

Livia: Érdekes kérdést vetettél fel. A legtöbb cukrot ugyanis nem a mi mérsékeltövi gyümölcseink és nem a friss gyümölcsök tartalmazzák. Minden gyümölcsfajta között a legtöbb cukor a datolyában van. 80 százalék cukrot tartalmaz. Sok van ezenkívül a malagában és egyéb aszaltgyümölcsökben: aszaltszilvában, aszaltbarackban például 50-60 százalék a cukortartalom.

Teri: Na és a friss gyümölcsök között?

Livia: Legtöbb cukor a szőlőben van. És amin bizonyára meglepődsz, a görögdinnye cukortartalma a legkisebb.

Teri: A szőlőnek igen nagy gyógyhatása is van, mert hiszen vérszegénység, idegbetegség és bizonyos szívbetegségek esetén az orvosok a szőlőkúrát is szokták ajánlani. – Egyébként, amikor az emberiség még nem ismerte a gyümölcsfogyasztás jelentőségét, akkor is nagy szerepet játszott táplálkozásában.

Livia: Ebben igazad van. A történelem folyamán, amikor még vadon termett gyümölcsöt fogyasztottak, egyik főtápláléka volt a gyümölcs az emberiségnek, gazdag íz – anyaga és bőséges nedvtartalma miatt.

Teri: Engem azonban érdekelne a magyar gyümölcs története.

Livia: A magyar gyümölcs épp úgy vadon termett, mint Európa bármely országának gyümölcse. Hogy ma oly sok nemes, ízes gyümölcsfajtát fogyaszthatunk, azt a Szent Benedek-rend munkájának köszönhetjük elsősorban. Ők voltak az ország első és leghíresebb gyümölcskertészei.

Teri: Látod, ezt eddig nem is tudtam!

Livia: A magyar talaj és a magyar éghajlat alkalmassága mint segítőtársak kisérték a Szent Benedek-rend munkáját: a magyar gyümölcs Európaszerte híres lett kitünő íze és bőséges nedvtartalma miatt.

Teri: Csak egy kis baj van ám a gyümölccsel nálunk!

Livia: Most talán a minőségi termelésre gondolsz?

Teri: Bizony arra! Sohasem fogom elfelejteni egy személyes élményemet. Vidékre kerültem egyszer ősszel s mivel a falusi háztartás mindig nagyon érdekelt, kérésemre vendéglátó háziasszonyom megmutatta háztartása minden kincsét, büszkeségét. Így jutottam el a kamrába is, ahol mázsaszám láttam őszi és téli almát részben eladásra szánva. A háziasszony büszkén mutogatta nagy almatermését, de ugyanakkor panaszkodott, hogy milyen nevetséges áron tudja csak értékesíteni. – Ezen azonban én igazán nem csodálkozhattam: ahány darab, annyi színű, ütött-kopott volt az alma, anélkül, hogy romlott lett volna. Ezer külső hibája, sérülése volt!

Livia: Persze, Te mint városi asszony, el sem tudod képzelni azt a kereskedőt, aki azt az almát megvásárolta volna!

Teri: Az ilyen gyümölcsöt még a legszerényebb igényű városi fogyasztó sem kedveli.

Livia: Nem is szólva a külföldi piacokról, ahol a vásárló még a magyar vásárlónál is sokkal igényesebb. A külföldi fogyasztó megszokta, hogy a kirakatokban csak szép csomagolásban látja a gyümölcsöt. A szőlőfürtöket pl. gyakran celofán csomagolásban.

Teri: Mindenki elérheti pedig azt, hogy hibamentes és szép legyen a gyümölcse, ha kellő gondot és persze munkát fordít a gyümölcsfák kezelésére. A többszöri és a kellő időben történő permetezésről és hernyózásról nem szabad elfeledkeznünk! Azonkivül aki igazán szép és árusításra alkalmas gyümölcsöt akar termelni, annak nem szabad a fáradtságot restellni és fajalmáit és körtéit még egészen kicsiny állapotukban a fán zacskóznia kell.

Livia: A nemes gyümölcsnek magasabb a cukortartalma és több a nedvtartalma is. A jólérett nemes gyümölcsnek természetesen több a vitamintartalma is, mint a korán lehullott, férges, csenevész gyümölcsnek.

Teri: Ami pedig a mennyiségi fogyasztást illeti, nem szabad elfeledkeznünk, hogy a gyümölcsfogyasztás Magyarországon igen csekély.

Livia: Annyi bizonyos, hogy több gyümölcs fogyna Magyarországon is, ha több gondot fordítanának a minőségi termelésre.

Teri: „Termeljünk tehát több és nemesebb gyümölcsöt – és fogyasszunk több nemes magyar gyümölcsöt!”

Livia: Ezzel mai beszélgetésünket be is fejeztük. Legközelebb június 18.-án találkozunk ugyanebben az időben és a konzerválásról, vagyis a télire való eltevésről fogunk beszélgetni.

Teri: A viszonthallásra!

Livia: A viszonthallásra!