„Három kópé a boszorkányok városában” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „Pteronius szatirikus regényéből rádióra írta Horváth István Károly Rendező: Gál Péter A szereposztásból: Encolpios — Szabó Gyula; Eumolpus — Velenczei...”) |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | + | Petronius szatirikus regényéből rádióra írta Horváth István Károly | |
Rendező: Gál Péter | Rendező: Gál Péter | ||
5. sor: | 5. sor: | ||
A szereposztásból: Encolpios — Szabó Gyula; Eumolpus — Velenczei István; Giton — Deák B. Ferenc; Corax — Farkas Antal; Circe — Máthé Erzsi; Chrysis — Soós Edit; Proselenos — Pártos Erzsi; Oenethea — Gobbi Hilda; Crotoni — Raksányi Gellért | A szereposztásból: Encolpios — Szabó Gyula; Eumolpus — Velenczei István; Giton — Deák B. Ferenc; Corax — Farkas Antal; Circe — Máthé Erzsi; Chrysis — Soós Edit; Proselenos — Pártos Erzsi; Oenethea — Gobbi Hilda; Crotoni — Raksányi Gellért | ||
− | A műsor | + | A műsor bevezetőjéből: |
''"A nevem Encolpios. Hogy egyébként ki vagyok? Kérdezhetnék inkább, hogy ki voltam. Ha tetszik: polgír, szónok, filozófus. Ha tetszik, rabszolga, betörő, gyilkos, szentséggyalázó és notórius nőcsábító. Megszöktem a börtönből s a filozófusok társaságából is. Most itt vagyok, csaknem kétezer éve, és ma is a régi vagyok. Valamikor volt két jó cimborám is: Eumolpus, a javíthatatlan versfaragó, és mindkettőnk aranyos kispajtása, Gilton. Ha bölcselkedni akarnék, elmondhatnám, hogy ők... De inkább elmondom, egy kaland történetét, amely annyi együtt átélt után örökre szétválasztott bennünket. Nyár volt, és céltalanul vándoroltunk az országúton, amikor..."'' | ''"A nevem Encolpios. Hogy egyébként ki vagyok? Kérdezhetnék inkább, hogy ki voltam. Ha tetszik: polgír, szónok, filozófus. Ha tetszik, rabszolga, betörő, gyilkos, szentséggyalázó és notórius nőcsábító. Megszöktem a börtönből s a filozófusok társaságából is. Most itt vagyok, csaknem kétezer éve, és ma is a régi vagyok. Valamikor volt két jó cimborám is: Eumolpus, a javíthatatlan versfaragó, és mindkettőnk aranyos kispajtása, Gilton. Ha bölcselkedni akarnék, elmondhatnám, hogy ők... De inkább elmondom, egy kaland történetét, amely annyi együtt átélt után örökre szétválasztott bennünket. Nyár volt, és céltalanul vándoroltunk az országúton, amikor..."'' | ||
12. sor: | 12. sor: | ||
(1964. 02. 19. 22:20, Petőfi) | (1964. 02. 19. 22:20, Petőfi) | ||
+ | |||
+ | [[Category:Magyar rendezésű hangjátékok]] | ||
+ | [[Category:Római szerzőjű hangjátékok]] | ||
+ | [[Category:1964-ben bemutatott hangjátékok]] | ||
+ | [[Category:A Magyar Rádió hangjátékai]] | ||
+ | [[Category:Pteronius művei]] | ||
+ | [[Category:Gál Péter rendezései]] | ||
+ | [[Category:Horváth István Károly adaptációi]] |
A lap 2010. június 23., 00:47-kori változata
Petronius szatirikus regényéből rádióra írta Horváth István Károly
Rendező: Gál Péter
A szereposztásból: Encolpios — Szabó Gyula; Eumolpus — Velenczei István; Giton — Deák B. Ferenc; Corax — Farkas Antal; Circe — Máthé Erzsi; Chrysis — Soós Edit; Proselenos — Pártos Erzsi; Oenethea — Gobbi Hilda; Crotoni — Raksányi Gellért
A műsor bevezetőjéből:
"A nevem Encolpios. Hogy egyébként ki vagyok? Kérdezhetnék inkább, hogy ki voltam. Ha tetszik: polgír, szónok, filozófus. Ha tetszik, rabszolga, betörő, gyilkos, szentséggyalázó és notórius nőcsábító. Megszöktem a börtönből s a filozófusok társaságából is. Most itt vagyok, csaknem kétezer éve, és ma is a régi vagyok. Valamikor volt két jó cimborám is: Eumolpus, a javíthatatlan versfaragó, és mindkettőnk aranyos kispajtása, Gilton. Ha bölcselkedni akarnék, elmondhatnám, hogy ők... De inkább elmondom, egy kaland történetét, amely annyi együtt átélt után örökre szétválasztott bennünket. Nyár volt, és céltalanul vándoroltunk az országúton, amikor..."
40 perc
(1964. 02. 19. 22:20, Petőfi)