„Furfangos Márton” változatai közötti eltérés

A Rádiójáték wikiből
(Új oldal, tartalma: „1951. július 17. kedd Petőfi 9.20-10.00: Magyar népmese Fodor László furulyaegyüttese játszik. Egy szép kis faluban, valahol a hargita alján élt egy szeg…”)
 
8. sor: 8. sor:
  
 
Egy szép kis faluban, valahol a hargita alján élt egy szegény ember. Annyi volt a gyermeke mint a rostalika, vagy még talán annál is több. A legkisebb, Márton, igen eszes, vidám gyerek volt, túljárt mindenkinek az eszén. Élt a faluban egy öreg uzsorás pap. Márton apja úgy eladósodott nála, hogy legkisebb fiának egy egész esztendőt kellett kellett volna ingyen szolgálnia a kamatokért. Márton elgondolta.> Már én bizony nem szolgálom ezt a zsugori embert ingyen. Majd elveszem a kedvét az én szolgálatomtól.< Sikerült is rászednie és megszabadulnia tőle. Persze közben sok vidám kaland történt a kis Mártonnal…Hogy mi minden, azt elmondja nektek az adás!
 
Egy szép kis faluban, valahol a hargita alján élt egy szegény ember. Annyi volt a gyermeke mint a rostalika, vagy még talán annál is több. A legkisebb, Márton, igen eszes, vidám gyerek volt, túljárt mindenkinek az eszén. Élt a faluban egy öreg uzsorás pap. Márton apja úgy eladósodott nála, hogy legkisebb fiának egy egész esztendőt kellett kellett volna ingyen szolgálnia a kamatokért. Márton elgondolta.> Már én bizony nem szolgálom ezt a zsugori embert ingyen. Majd elveszem a kedvét az én szolgálatomtól.< Sikerült is rászednie és megszabadulnia tőle. Persze közben sok vidám kaland történt a kis Mártonnal…Hogy mi minden, azt elmondja nektek az adás!
 +
 +
[[Category:Balladák, eposzok, népmesék, népköltészet]]

A lap 2013. június 23., 03:41-kori változata

1951. július 17. kedd

Petőfi

9.20-10.00: Magyar népmese

Fodor László furulyaegyüttese játszik.

Egy szép kis faluban, valahol a hargita alján élt egy szegény ember. Annyi volt a gyermeke mint a rostalika, vagy még talán annál is több. A legkisebb, Márton, igen eszes, vidám gyerek volt, túljárt mindenkinek az eszén. Élt a faluban egy öreg uzsorás pap. Márton apja úgy eladósodott nála, hogy legkisebb fiának egy egész esztendőt kellett kellett volna ingyen szolgálnia a kamatokért. Márton elgondolta.> Már én bizony nem szolgálom ezt a zsugori embert ingyen. Majd elveszem a kedvét az én szolgálatomtól.< Sikerült is rászednie és megszabadulnia tőle. Persze közben sok vidám kaland történt a kis Mártonnal…Hogy mi minden, azt elmondja nektek az adás!