Erdők s vizek közt
Erdők s vizek közt sorozat
Kossuth Rádió, szeptemberben, hétköznaponként 11.35
Ismétlés:
2011. június 20-július 8-ig minden hétköznap 13:04-kor
Esztergomtól Brassóig gyalogszerrel 1934-ben
Első adás: 2001. szeptember 17. hétfő 11.35
Sorozat 15 részben
Patrcik Leigh Fermor útirajza folytatásokban
Egy tizenkilenc éves angol fiú 1934-ben útban Londonból Konstantinápoly felé, fél év alatt gyalogszerrel keresztülvág az országon, majd évtizedek múlva már, mint a nagy hagyományú angol útleírás világszerte ismert élő klasszikusa nekiül, és emlékezetből, valamint naplója és egy újabb önellenőrző látogatás alapján fölidézi, és megírja fiatalkori utazását.
A művelt angol, sőt amerikai és nyugat-európai olvasóközönség tekintélyes része ma ennek a sok kiadást megért könyvnek az alapján képzeli el Magyarországot és Erdélyt, vagy indul el, hogy közelebbről is megnézze magának.
Az angol útirajz legjobb hagyománya az előítélet nélküli szemlélődés, a mindenre nyitott kíváncsiság, tényszerűség és személyes hang ötvözése. Fermor is ezt követi. Remek megfigyelő, minden érdekli a bejárt országokban: a táj és földrajza, a természeti környezet, a helyi történelem, a nyelv, az életforma, a társadalom, az építészet, a folklór.
Magyarországon megdöbben a hihetetlen szegénység, az elképesztő fényűzés, a feudális szokások láttán, de roppant élvezi, hogy még isten háta mögötti helyeken is minduntalan angolul kiválóan beszélő, nagy műveltségű, világot járt, bölcs öreg arisztokratákkal cseveghet.
Nekünk, magyaroknak különösen a szívünkhöz szólhat, hogy míg e nevezetes memoárok első kötete Hollandián, Németországon, Ausztrián és Csehszlovákián végigvonulva a párkány-esztergomi hídon végződik, addig ez a második szinte teljes egészében a magyarok közt, Csonka-Magyarországon és Erdélyben „játszódik”.
A rokonszenves, kulturált, a klasszika-filológiában és az európai történelemben egyaránt jártas fiatalember a szó szoros értelmében belehabarodott a két világháború közötti Magyarországba, Budapestbe, mágnásokba, nagypolgárokba és parasztokba egyaránt.
Gróf Teleki Pál Uri utcai palotájától Vajdahunyadig, az Arizona mulatótól a hegyi pásztorokig, úrikisasszonyoktól cigánykaravánokig mintegy a harmincas évek közepének magyar világa őrződött meg sajátos zárványként ebben a könyvben.
Fordította: Vajda Miklós
Felolvassa: Helyey László
A hangfelvételt készítette: Kosárszky Péter
Zenéjét összeállította: Molnár András
Szerkesztő: Mesterházi Márton
Rendező: Papp Zoltán