„Erdők s vizek közt” változatai közötti eltérés

A Rádiójáték wikiből
1. sor: 1. sor:
 +
'''Erdők s vizek közt''' sorozat
 +
 +
 
Kossuth Rádió, szeptemberben, hétköznaponként 11.35  
 
Kossuth Rádió, szeptemberben, hétköznaponként 11.35  
 +
 +
Ismétlés:
 +
 +
2011. június 20-július 8-ig minden hétköznap 13:04-kor
  
 
Esztergomtól Brassóig gyalogszerrel 1934-ben
 
Esztergomtól Brassóig gyalogszerrel 1934-ben
8. sor: 15. sor:
  
 
Patrcik Leigh Fermor útirajza folytatásokban
 
Patrcik Leigh Fermor útirajza folytatásokban
 +
 +
Egy tizenkilenc éves angol fiú 1934-ben, útban Londonból Konstantinápoly felé, fél év alatt gyalogszerrel keresztülvág az országon, majd évtizedek múlva, már mint a nagy hagyományú angol útleírás világszerte ismert, élő klasszikusa, nekiül, és emlékezetből, valamint naplója és egy újabb, önellenőrző látogatás alapján fölidézi és megírja fiatalkori utazását.
 +
 +
A művelt angol, sőt amerikai és nyugat-európai olvasóközönség tekintélyes része ma ennek a sok kiadást megért könyvnek az alapján képzeli el Magyarországot és Erdélyt, vagy indul el, hogy közelebbről is megnézze magának.
 +
 +
Az angol útirajz legjobb hagyománya az előítélet nélküli szemlélődés, a mindenre nyitott kíváncsiság, tényszerűség és személyes hang ötvözése. Fermor is ezt követi. Remek megfigyelő, minden érdekli a bejárt országokban: a táj és földrajza, a természeti környezet, a helyi történelem, a nyelv, az életforma, a társadalom, az építészet, a folklór.
 +
 +
Magyarországon megdöbben a hihetetlen szegénység, az elképesztő fényűzés, a feudális szokások láttán, de roppant élvezi, hogy még isten háta mögötti helyeken is minduntalan angolul kiválóan beszélő, nagy műveltségű, világot járt, bölcs öreg arisztokratákkal cseveghet.
 +
 +
Nekünk, magyaroknak különösen a szívünkhöz szólhat, hogy míg e nevezetes memoárok első kötete Hollandián, Németországon, Ausztrián és Csehszlovákián végigvonulva a párkány-esztergomi hídon végződik, addig ez, a második szinte teljes egészében a magyarok közt, Csonka-Magyarországon és Erdélyben „játszódik”.
 +
 +
A rokonszenves, kulturált, a klasszika-filológiában és az európai történelemben egyaránt jártas fiatalember a szó szoros értelmében belehabarodott a két világháború közötti Magyarországba, Budapestbe, mágnásokba, nagypolgárokba és parasztokba egyaránt.
 +
 +
Gróf Teleki Pál Uri utcai palotájától Vajdahunyadig, az Arizona mulatótól a hegyi pásztorokig, úrikisasszonyoktól cigánykaravánokig mintegy a harmincas évek közepének magyar világa őrződött meg sajátos zárványként ebben a könyvben.
  
 
fordította: Vajda Miklós
 
fordította: Vajda Miklós

A lap 2013. június 5., 17:10-kori változata

Erdők s vizek közt sorozat


Kossuth Rádió, szeptemberben, hétköznaponként 11.35

Ismétlés:

2011. június 20-július 8-ig minden hétköznap 13:04-kor

Esztergomtól Brassóig gyalogszerrel 1934-ben

Első adás: szeptember 17, hétfő 11.35

sorozat 15 részben

Patrcik Leigh Fermor útirajza folytatásokban

Egy tizenkilenc éves angol fiú 1934-ben, útban Londonból Konstantinápoly felé, fél év alatt gyalogszerrel keresztülvág az országon, majd évtizedek múlva, már mint a nagy hagyományú angol útleírás világszerte ismert, élő klasszikusa, nekiül, és emlékezetből, valamint naplója és egy újabb, önellenőrző látogatás alapján fölidézi és megírja fiatalkori utazását.

A művelt angol, sőt amerikai és nyugat-európai olvasóközönség tekintélyes része ma ennek a sok kiadást megért könyvnek az alapján képzeli el Magyarországot és Erdélyt, vagy indul el, hogy közelebbről is megnézze magának.

Az angol útirajz legjobb hagyománya az előítélet nélküli szemlélődés, a mindenre nyitott kíváncsiság, tényszerűség és személyes hang ötvözése. Fermor is ezt követi. Remek megfigyelő, minden érdekli a bejárt országokban: a táj és földrajza, a természeti környezet, a helyi történelem, a nyelv, az életforma, a társadalom, az építészet, a folklór.

Magyarországon megdöbben a hihetetlen szegénység, az elképesztő fényűzés, a feudális szokások láttán, de roppant élvezi, hogy még isten háta mögötti helyeken is minduntalan angolul kiválóan beszélő, nagy műveltségű, világot járt, bölcs öreg arisztokratákkal cseveghet.

Nekünk, magyaroknak különösen a szívünkhöz szólhat, hogy míg e nevezetes memoárok első kötete Hollandián, Németországon, Ausztrián és Csehszlovákián végigvonulva a párkány-esztergomi hídon végződik, addig ez, a második szinte teljes egészében a magyarok közt, Csonka-Magyarországon és Erdélyben „játszódik”.

A rokonszenves, kulturált, a klasszika-filológiában és az európai történelemben egyaránt jártas fiatalember a szó szoros értelmében belehabarodott a két világháború közötti Magyarországba, Budapestbe, mágnásokba, nagypolgárokba és parasztokba egyaránt.

Gróf Teleki Pál Uri utcai palotájától Vajdahunyadig, az Arizona mulatótól a hegyi pásztorokig, úrikisasszonyoktól cigánykaravánokig mintegy a harmincas évek közepének magyar világa őrződött meg sajátos zárványként ebben a könyvben.

fordította: Vajda Miklós

felolvassa: Helyey lászló

A hangfelvételt készítette: kosárszky Péter

zenéjét összeállította: Molnár András

Szerkesztő: Mesterházi Márton

Rendező: Papp Zoltán