„Emlékezés a régi szép időkre (sorozat)” változatai közötti eltérés
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | Emlékezés a régi szép időkre (sorozat) | + | '''Emlékezés a régi szép időkre''' (sorozat) |
Kossuth Rádió, 20:04 | Kossuth Rádió, 20:04 | ||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
2011. június 17 5/5 | 2011. június 17 5/5 | ||
| − | [[Category:Sorozatok]] | + | |
| + | A regény a nyolcvanas évek második felében először szamizdatban megjelent börtönkönyvként jelent meg. | ||
| + | |||
| + | Eörsi a rendszerváltozás előtti években régi tervét valósítja meg: hajdani versei, valamint megtalált és felkutatott dokumentumok alapján megírja a forradalom utáni börtönéveit, az 1956. december 9. és 1960. augusztus 20. közötti időt, "hogy tisztán lássam életemnek ezt az időszakát". Hol magával is kíméletlenül őszintén, hol önironikusan felidézi a kihallgatások és a tárgyalások menetét, a forradalom eseményeit, az egymást követő börtönöket - Fő utca, Markó utca, Vác, Márianosztra, a Kozma utcai Gyűjtő -, de (drámáiból, verseiből ismert) groteszk humorérzéke nem hagyja el. Az időrendet a hatalomról, az alattvalói magatartásról, az önigazolásról szóló éles megfigyelések szakítják meg, leírja a cellát és a poloskákat, portrét rajzol egy-egy fogolytársáról, kiemel egy-egy lélektani helyzetet. A könyv végén Eörsi hűséget esküszik a halottaknak. | ||
| + | |||
| + | Felolvassa: Rudolf Péter | ||
| + | Zenei munkatárs: Gebauer Mária | ||
| + | Szerkesztő: Jósvai Lídia | ||
| + | Rendező: Lehoczky Orsolya (2001) | ||
| + | |||
| + | [[Category:Sorozatok]][[Category: Felolvasások]][[Category: Jósvai Lídia szerkesztése]][[Category: Lehoczky Orsolya rendezései]][[Category: Magyar rendezésű hangjátékok]][[Category: Magyar szerzőjű hangjátékok]] | ||
A lap 2013. június 5., 13:47-kori változata
Emlékezés a régi szép időkre (sorozat)
Kossuth Rádió, 20:04
2011. június 13. 5/1
2011. június 14. 5/2
2011. június 15. 5/3
2011. június 16. 5/4
2011. június 17 5/5
A regény a nyolcvanas évek második felében először szamizdatban megjelent börtönkönyvként jelent meg.
Eörsi a rendszerváltozás előtti években régi tervét valósítja meg: hajdani versei, valamint megtalált és felkutatott dokumentumok alapján megírja a forradalom utáni börtönéveit, az 1956. december 9. és 1960. augusztus 20. közötti időt, "hogy tisztán lássam életemnek ezt az időszakát". Hol magával is kíméletlenül őszintén, hol önironikusan felidézi a kihallgatások és a tárgyalások menetét, a forradalom eseményeit, az egymást követő börtönöket - Fő utca, Markó utca, Vác, Márianosztra, a Kozma utcai Gyűjtő -, de (drámáiból, verseiből ismert) groteszk humorérzéke nem hagyja el. Az időrendet a hatalomról, az alattvalói magatartásról, az önigazolásról szóló éles megfigyelések szakítják meg, leírja a cellát és a poloskákat, portrét rajzol egy-egy fogolytársáról, kiemel egy-egy lélektani helyzetet. A könyv végén Eörsi hűséget esküszik a halottaknak.
Felolvassa: Rudolf Péter Zenei munkatárs: Gebauer Mária Szerkesztő: Jósvai Lídia Rendező: Lehoczky Orsolya (2001)
