Cyprianus, az ördög

A Rádiójáték wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Morcsanyi (vitalap | szerkesztései) 2013. május 16., 16:59-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

1964.09.06. Kossuth 9.00-10.00

Írta: Zoltán Péter

Rendező: Baksa Soós László

Szereposztás:

Cyprianus – Kállai Ferenc, Prior – Győrffy György, Gróf – Velenczei István, Krisztina – Szemes Mari, Sándor – Bay Gyula, Püspök – Greguss Zoltán, Kancellárius – Zách János, Billege – Bihary József, Zsuzsi – Csűrös Karola, Borbála – Majláth Mária, Gábor – Deák B. Ferenc, Biró – Soós Lajos, Ördög – Ungvári László, Bernardinus atya – Balázs István, Asszony – Orbán Viola, Johannus – Sebestyén Mihály

Cyprianus, az ördög

Cyprianus csak úgy volt ördög, mint Vesalius, Roger Bacon, Giordano Bruno, Galilei vagy Paracelsus, akiket bizonyos pápák, püspökök és a szent inkvizíció ördögűzői azzal vádoltak meg, hogy az Antikrisztust képviselték vagy éppen szövetséget kötöttek vele. Valójában: szegény jobbágygyerekből lett laikus testvér és seborvos a kamalduli rend Vörös Kolostorában, a Dunajec völgyében. A XVIII. század ötvenes éveiben a Szepesség magyar, német, lengyel és szlovák lakói jól ismerték Cyprianus, a gyógyító barát nevét, de természettudományos munkásságáról és titokban végzett kísérleteiről keveset tudtak. 184 lapból álló növénygyűjteménye csak 150 évvel később került a tudósok kezébe. Annál gazdagabban szólnak a szepességi dalok és népballadák a „repülő szerzetesről”, aki az ördöggel szövetkezve szárnyakat készített magának, és ezekkel több repülést végzett a Korona-hegy és a Vörös Kolostor között. És minthogy a nyitrai püspök egy pásztorlevelében kinyilvánította: „… a repülés ellenkezik az Isten akaratával, valamint az ember természetével. Aki tehát repülésre alkalmas masina készítésével próbálkozik, az ördög csábításának enged, vagy maga is gonosz lélek. Az ilyenektől minden eszközzel óvni kell a hívő lelket.” – Cyprianus repülőszerkezetét 1764 nyarán nyilvánosan elégették, magát a barátot pedig az egyházból kiátkozták. A XVIII. század e nagyszerű és merész szellemű ismeretlenjének emlékével a tavasszal találkoztam a Dunajec völgyében, a múzeummá alakított egykori Vörös Kolostorban. Csupán némi írói képzelőerővel kellett kiteljesíteni az ördöggé nyilvánított Cyprianus barát éppen 200 esztendős históriájára való emlékezést.

Zoltán Péter

/Rádió és Televízió Újság, IX. évfolyam – 35. hét, 7. oldal/