Bors István

A Rádiójáték wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hallgato15 (vitalap | szerkesztései) 2014. június 30., 17:39-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

1991.01.28 Petőfi 22.00

Hunyady Sándor színjátékát rádióra alkalmazta: Karcsai Kulcsár István

Szereposztás:

Bors István – Hegedüs D.Géza

Tuzok – Balázs Péter

dr. Geréb – Kaló Flórián

Tulogdy Kálmán – Bács Ferenc

Tulogdyné – Máthé Erzsi

Ilona – Fehér Anna

Margit – Györgyi Anna

Katica – Tóth Enikő

Mihály bácsi - Kun Vilmos

Elek – Kassai Károly

Kelepesi Lajos – Újréti László

Vali – Kerekes Éva

Zenei szerkesztő: Hegedüs Emmi

Technikai minkatárs.: Pápai Mónika és Németh Zoltán

Rendező munkatársa.: Csillag Judit

Szerkesztő: László György

Rendező: dr. Márkus Éva

60 perc

Rtv Rádió-és Televízióújság XXXVI.évfolyam 5.szám 1991.január 28-február 3. 3.oldal

A dúsgazdag fattyú

Bors István talpraesett, jóeszű parasztlegény, aki fattyú igáskocsisból váratlanul hatalmas vagyon urává válik. Megteremtője Hunyady Sándor. A Mű először a Vígszínház színpadán jelent meg 1938-ban, majd egy év múlva filmen. Regényt, érdekes műfaji váltásként, csak ezek után írta a történetből az író. A fattyú címmel jelent meg 1942-ben. Most megint új műfajban, rádiójátékként szólal meg, amelynek alapja a Vígszínházban bemutatott színmű szövegkönyve. Talán különösnek tetszik, hogy parasztlegényt választott hőséül Hunyady, akit az olvasók és az irodalom búvárai is a városi alakok, dámák, kis nők, lézengő linkek, pincérek, szerkesztők alakjának, történeteinek megörökítőjeként tartanak számon, s aki a magyar vidékből leginkább a kastélyok világát ismerte. Mint vérbeli elbeszélő azonban minden érdekes személyiségben megtalálta a maga írói zsákmányát. Bors Istvánban saját vallmása szerint az érdekelte, „milyen vegyi változás történik egy olyan ember lelkében, aki sokáig nagy szegénységben él, majd hireteln nagy vagyonhoz jut.“ Áttételesen élményszerű lehetett számára a környezeténél különb „törvénytelen“ gyerek sorsa is, hiszen ő maga is „szerelemgyerek“ volt, apját Bródy Sándort csak tízéves korában ismerhette meg. Ám minden irodalomtörténeti bogarászásnál fontosabb, hogy Bors István személyében olyan élő figurát teremtett meg, akinek sorsát, küzdelmeit, kedvesen esetlen udvarlásait ma is derűs rokonszenvvel szemlélhetjük.

Karcsai Kulcsár István