Barberina, Európa csillaga

A Rádiójáték wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Vivien (vitalap | szerkesztései) 2011. május 23., 12:46-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

1991.01.01. Kossuth 19.21

Erdődy János rádiójátéka

Szereposztás:

Barberina táncművésznő – Almási Éva

Marianna, az édesanyja – Máthé Erzsi

James Stuart, skót herceg – Szakácsi Sándor

II. Frigyes Poroszország királya – Kozák András

Grimani, dózse – Rajhona Ádám

Cattaneo gróf, porosz követ – Csurka László

Voltaire – Papp Zoltán

Rousseau – Lippai László

Cocceji báró, porosz nagykancellár – Sinkó László

Karl-Ludwig, a fia – Téry Sándor

Bredow grófné - Majláth Mária

Krónikás – Lukács Sándor

Továbbá: Cs. Németh László, Győry Ilona, Holl Nándor, Kéry Gyula, Lesznek Tibor, Lux Ádám, Pápay Erzsi, Pusztai Péter, Pusztaszeri Kornél, Székely Tamás, Versényi László, Zalán János

Dramaturg: Lóránd Lajos

Rendező: Balogh Gábor

Fuvolán km.: Szakács Emese

119 perc

Képes 7 Rádió-és televízióműsor 1990.XII.31.- 1991.I.6. 2.oldal

Rádiószínházi bemutató

Csillag-mese

Derűs és kissé szomorkás mese ez a történet, a színház világának első igazi “sztárjáról”, hiszen a “csillag” szó a “star” magyar megfelelője. És Barberina neve mellett rövid ragyogásának idején állandó jelzőként az szerepelt: Európa csillaga. Ez a rádiójáték olyan mese, amely minden részletében, valamennyi szereplőjével, kalandos fordulatával: történelmi valóság, nem írói kitalálás. A darab egy táncosnőről szól, aki villámgyorsan felröppent a csillagok magasságába, de ezután évtizedekre, örökre eltűnt az emberek látóköréből. London, Párizs, Velence, Berlin száz és száz gyertya fényével világított színpadairól egy vidéki udvarházba, a királyi trónus mellől a szürke ismeretlenségbe sodorta a sors. És körülötte korának, a 18. századnak ragyogó történelmi személyei, a francia Voltaire, Rousseau, a porosz II. Frigyes király nevét olvashatja színlapunkon a rádióhallgató. A mi játékunkban másmilyenek ők, mint a történelemkönyvek lapjain.

Erdődy János