„Az ideális rádióműsor” változatai közötti eltérés

A Rádiójáték wikiből
(Új oldal, tartalma: „Az ideális rádióműsor Minél jobban fejlődik, mentől inkább népszerűvé lesz a rádió, annál erősebb problémává szélesedik a műsor kérdése. A megoldás...”)
(Nincs különbség)

A lap 2009. szeptember 24., 18:05-kori változata

Az ideális rádióműsor

Minél jobban fejlődik, mentől inkább népszerűvé lesz a rádió, annál erősebb problémává szélesedik a műsor kérdése. A megoldás egyaránt érdeke a hallgatóknak és azoknak, akik ebben a zseniális legújabbkori találmányban új megélhetési lehetőséget, keresetforrást találtak. Hiteles statisztikai adatok bizonyítják, hogy a rádiókereskedelem azokban a nagyvárosokban fejlődött az utóbbi években a legerősebben, amelyeknek leadó-állomásai a legválasztékosabb műsorral elégítették ki a helyi hallgatóságuk igényeit és nincs igazuk azoknak a magyar rádiókereskedőknek, akik az üzletmenet utóbbi időben beállott és határozott stagnációját a gazdasági viszonyokban keresik. Ennek csak a műsor az oka.

E sorok írója, aki évek óta gondosan figyeli az európai állomások működését és csöndes otthoni órák üdítő pihenését, kielégítő művészi élvezetét találta meg a rádióban, azzal a lelkiismeretességgel, amellyel immár közel két évtized óta szokta más helyen, a nyilvánosság előtt elbírálni művészintézményeink működését, őszínte szomorúsággal állapítja meg újra, hogy alig van még egy európai állomás, amelynek műsora kevésbé elégítené ki még a középszerű ember művészi igényeit is, mint a budapesti. Kétségtelen, hogy abszolút ideális rádió-műsor szinte elképzelhetetlen. A rádió hallgatósága a legheterogénebb közönség, távolról sem hasonlítható egy színházi nézőtér, vagy egy hangversenyterem publikumához, sem összetételében, sem értelmiségi színvonalában. Bizonyos, hogy a leggondosabban összeválogatott műsorok ellen is hangoznának kifogások, aminthogy bizonyára elhangoznak külföldön is. De sehol sem tapasztalható az, hogy azok, akik a műsorösszeállítás munkáját végzik, mindig és állandóan a hallgatóság legalacsonyabb intelligenciájú rétegébez igyekeznének alkalmazkodni. Ez a magyar rádiónak lett tipikus és lesujtó módszere.

Ha már annyira közhely az a megállapítás, hogy a rádió a leghatalmasabb eszköz a kultúra terjesztésére, hogy nem is írom le itt szívesen. Nálunk az az elv érvényesül, hogy törődni kell a vidéki közönséggel, a falusi nép igényeivel is. De honnan veszik azt, hogy a vidéki közönségnek a rádióval szemben támasztott igénye abban csúcsosodik, hogy délután és este cigányzenét hallgasson a fülére akasztott kagylóval?! A világért sem akarnék olyan színben feltűnni, mintha megvetném, vagy nem szeretném a magyar cigányzenét, ami néha külföldi hallgatóknak is érdekes és tetszetős, exotikus lehet. De ahogy a spanyol állomások nem tartanak állandóan és rendszeresen gitáros és mandolinos. koncerteket, ahogyan az olasz állomásokról csak nagyon ritkán hallható népi zene, úgy kellene a minimumra szorítani budapesti állomáson is a cigányzene közvetítését.

De még hagyján, ha csak a cigányzene elllen kellene szót emelni! Alig van műsorszáma a magyar rádiónak, amely elbírná a komolyabb bírálatot. Aki elfogulatlanul végiglapozza néhány hét műsorát, megállapíthatja, hogy a budapesti rádió dilettantizmusnak lett a melegágya. Mindazok, akik eddig elestek a nyilvános szereplés lehetőségétől, vagy szűk körben aratott sikerek után a nagyobb nyilvánosságra vágyódnak a magyar rádió stúdiójában könnyen megtalálták és megtalálják ambícióik kielégítését. Szomorú valóság, de meg kell egyszer végre őszínte nyílt szóval állapítani, hogy a magyar főváros rádióállomásáról elhangzó legtöbb produkció alig áll magasabb színvonalon, mint egy vidéki műkedvelői előadás bármelyik műsorszáma. Sohasem hallott nevű énekesek, ismeretlen írók és költők, névtelen színészek szólalnak meg a magyar rádióban, amely vezet az unalmas érdektelen előadások tekintetében is. Ma már a vándor-színtársulatok is modern szerzők darabjait játsszák a magyar vidéken, a rádió azonban elavult népszínművekkel kedveskedik hallgatóinak, vasárnapi ajándékul. Művészi szempontból nagy gáncs illeti az Operaház zenekarából alakult kamarazenekar működését is, amelynek a rádiószolgálatba történt bekapcsolásától annak idején némi fölfrissülés és színvonalemelkedés volt várható. A zenekar a legkényelmesebb álláspontra helyezkedik: össze vissza játszik mndenféle könnyű és kevésbé könnyű fajsúlyú zenét, lehetőleg olyant, aminek előkészítéséhez nem kell nagy fáradtság és elegendő a lapról való lejátszás. Sokszor bosszantóan lomposak ezek a zenei probukciók, nem is szólva arról, hogy a műsorok összeállításában nem nyilvánul meg semmi fantázia, nincs benne semmi rendszer, ötlet vagy rendező gondolat.

Ez így nem tarthat tovább! Fájdalom a magyar közönség, mint sokminden másban, ebben sem erényes. A bécsi és általában az osztrák rábióelőfizetők közös tömörüléssel, egységes állásfoglalással nem egy sérelmüket tudták már kiharcolni. Igaz, hogy Ausztriában komoly ellenőrzés alatt áll az egész rádió-műsor, és alig van még egy európai város, amelynek rádiószolgálata olyan magas színvonalon állna, mint a bécsi. A szerény képességű, intelligens bécsi embert éppen ezért teljesen kielégíthati egy detektoros készülék is: a legszebbet, legjobbat, legváltozatosabbat igyekszik nyújtani neki a rádió mindenből. Budapesten azonban egy intelligens lateiner-család inkább nem rádiózik, semhogy kénytelen legyen örökösen csak budapesti leadást hallgatni.

Külföldön már mindenütt rájöttek arra, hogy a rádióban a legjobban élvezhető produkció a zene. Mindenfelé a legjobb, a legérdekesebb hangversenyeket rendezik, sűrűn tartanak operaelőadásokat. A zenei produkcióknál sokkal kevésbé zavar a vizuális érzék hiánya, mint akár a prózai előadásoknál, akár a színdarabok játszásánál. Tehát minél több zenét- de jó, művészi értékű ízlést fejlesztő, ismereteket gyarapító zenét! És mindenekfölött nem dilettánsokat, hanem komoly, értékes tehetségeket tessék megszólaltatni! A rádió nagy nyilvánossága, a magyar rádióelőfizetők minden állambelieknél jelentősebb adója nem arra való, hogy műkedvelők hiúsága elégíttessék ki vele és általa.

Ideje volna már annak is, hogy a magyar rádió tekintettel legyen ama ezrekre is, akik nem érnek rá a kora délutáni órákban előadásokat hallgatni és egyszer-kétszer hetenként megérdemelnének cigányzenénél, jazz-bandnál egyebet is a későbbi esti órákban. Külföldön mindenütt rendeznek ilyen késő esti hangversenyeket. Budapesten legfeljebb-gramofont szólaltatnak meg. Ez a legolcsóbb mulatság.

Lelkes örömmel hallom, hogy ez a most meginduló magyar rádiólap programjába vette a komoly, tárgyilagos rádiókritikát is. A műsorok legszigorúbb ellenőrzésre van szükség, bírálat alá kell valóban venni végre minden szót, minden hangot, amely a magyar rádióból kiszökken az éterbe. Nemcsak a magyar rádió közönség érdeke ez, hanem egyenesen nemzeti érdek, mert hiszen azt ami itt elhangzik nemcsak mi halljuk, és az 555.6-os hullámhosszon szerteáradó hullámok mindenütt felfoghatják és mindenütt a magyar kultúráról számolnak be. Legalábbis úgy kellene, hogy beszámoljanak.

És ha már ennél tartunk, mégegy kérdést kell felvetnem. A műsorok végeztével mindenütt a világon elhangzik az illető leadó állomás országának nemzeti himnusza. Ez nem politika amit ki kell kapcsolni a rádióból. Éppen csak Budapesten nem szólaltatják meg soha a himnuszt. Számos külföldi ismerősöm érdeklődött iránta, miért van nálunk ennek az európai szokásnak mellőzése divatban. Én nem tudtam soha feleletet adni erre a kérdésre. Magam is csak kérdem miért. Mi oka van a magyar rádiónak arra, hogy nem vegyen tudomást a magyar himnusz létezéséről?

Európa rádióműsora 1927. november. 13.-novenber 19-ig

Budapest 555.6(3kw)

9.00. Újsághírek, kozmetika-10.00. Zenés mise a belvárosi plébániatemplomból.

12.00 Pontos időjelzés, időjárás jelentés Utána: A m. kir. Operaház tagjaiból alakult kamarazenekar hangversenye.Vezényel: Komor Vilmos karnagy. 1. Flotow: Stradella. megnyitó. 2. Lorizing: Cár és áca, balettzene. 3. Delibes: Sylvis solde. 4. Mendelson: Hazatérés idegenből, megnyitó. 5. Bach- Gonnod: Medltation.

1.30 Mezőgazdasági előadás, Kadosa Gyula, a m. kir. honvédelmi intézet vezetője: „Küzdelem szántóföld állati kártevői ellen”.

3.30 Mezőgazdasági előadás. Doktor Halász Ágostos, az Orsz. Mezőgazdasági Kamara titkára: „A magyar mezőgazdaság Trianon előtt és után”.

4.00 Kalotaszegi népmesék. 4.15 Pontos időjelzés, Időjárás jelentés, mozik műsora. 5.00 Előadás a stúdióból. „Mézeskalács”. Daljáték három felvonásban. Írta: Emőd Tamás. Zenéjét szerezte: Szirvay Albert. Rendezi: Hegedűs Tibor a Vígszínház rendezője és Gyarmathy Sándor a stúdió rendezője. Vezényel: Polgár Tibor. Személyek: Királyné Encella: Berky Lily, Bubu udvari bolond: Hegedüs Tibor: Sári: Jóska bújdosó katona: Gózon Gyula: Öreg Jóskáné a szlője T. Halmi Margit: bébi mézeskalácsos kofa: Simon Marcsa: Pityipál, Csizmadia mester: Borbély Sándor: Lébenláb főhopmester: Malány Antal, Mordizom. muskatéros kapitány: Kelemen Lajos: Recsűsz fődoktor: Hajnal György, Szvatopluk főlakály: Szegő Endre: Tuzok városi dobos: Surányi Andor.

7.30 Pertis Jenő és cigányzenekarának hangversenye.

8.45 Mariházi Miklós humoros előadása: „ A színház küzdelmei vidéken”.

9.30 Pontos időjelzés, sport és k-versenyeredmények. Utána: Jazz-band

Bécs ( 517.2-571m-7kw)

Gratz ( 357.1 m-6.5 Kw)

10.30 Orgonazene (Arthur Kleiner)

11.00 A bécsi szimfónikus zenekear hangversenye. A. Konrath vezénylésével. Goldmark: Sakuntain-nyitány. Mozart: Jupiter szimfónia. Liszt: A csoda. Grieg: A hattyú ( Belle Alten). Chausson: Poeme. Saint Saena: Havannalse. Moussorgski: Hajnalhasadás, Dvorák: Legenda.

4.00 A bécsi női szimfónikus zenekar hangversenye Julius Lehnert vezénylésével. Handel: Concerto Grosso. Suk: Szerenád. Arensky: Variációk egy Csajkovszkij téma felett. Puccini: Menüett, Tavaszi suite.

6.45 Norvég költemények (Bilde Wéber)

8.05 Operettelőadás a Kék mazúr, Lehár Ferenc 3 felv. operettje, utána Tánczene átvitel a Bristol szállodából.

Barcelona ( E. A. J. 1. 344.8 m 1.5 kw)

5.30 Operettelőadás közvetítésa a Grant Threatre del Liecoból.

8.00 S. Toresky recitáció estje.

8.15 Hangverseny Mendelssohn: Hazatérés idegenből-nyitány Pacheto: Moment Musical, Sonsa: Diplomata induló.

Barcelona (E. A. J. 13 468 m. 1.5 kw)

7.00 Hangverseny utána hírek

10.00 Meteorológiai jelentés

10.15 Előadás

10.30 Szimi. hangverseny

11.50 Hírek

Bern ( 411 m – 6 kw)

Basel 1100 m-1.5 kw)

11.00 Prédikáció )Waeber plébános)

1.00 A splezi vakok intézetének hangversenye ének és zenekari hangverseny

2.30 A Pilátus-monda felolvasása

3.30 A Kursaal zenekarának hangversenye

4.00 Burgdora átvitel Az ifjúsági harmonika klub és a munkások énekkarának hangversenye

5.00 Kursaal hangversenye

7.30 rádiószkeccs

8.10 Burgdora átvitel énekkeari hangverzes, kamarazene és dalok.

9.50 Újság- sporthírek

10.05 A Kursaal zenekearának hangversenye.

Berlin ( 481 és 566 m- kw)

Stettin ( 236.3 m-1.5 kw)

9.00 Egyházi zene Bach: G-moll preludium és fuga, R. de Melle: o Jesu Christe: Orlando Lasso: Miserere Haydn: „ Nun beut die Flur”. ária a Teremtés című oratóriumból Lukhardt: Jeruzsálem pusztulása-ária, P. Franziskus Strattmann prédikációja. Liszt: Dia Seeligpreisungon.

11.30 Max Roth zenekarának hangversenye. Urbach: Bizets Wunderklange. Joh. Strauss: Wein Weib und Gesang, Walzer, Kálmán: Marica grógnő, egyv. Wladingeroff: Bulgarische Rapsodie „ Vardar op. 16. Offenbach: „ Szép Heléna” nyitán. Morena: Von Ohr zu Ohr, Schlager- Potpourri. Lange: Hungaria Symphonischer Foxrot. Hollanger: „Das bist du”. Krausz: „ My baby, my boy” Roth: Wintergarten Sterne, induló.

12.55 Naueni időjelzés

2.30 Rudolphi őrnagy: Lebélyegzett vagy bélyegzetlen postabélyegeket gyűjtsünk?

3.00 F. Rothe: A villamosság gazdasági és szociális jelentőssége a mezőgazdaságban.

3.30 Gyermekmesék

4.30 Hangverseny. Beethowen: „Prometheus”, nyitány. Joh. Strauss: Kaiser-Walzer. Dittersdorf: Scherze. Mendelson: Frühlingslied. Humperdinck: „Hansel und Gretel”. Fant. Dvorák: Hei Tano. Offenbach: „Hoffmann meséi”. Fant. Krenek: Jonny spielt auf Blues. D’Albert: Lyrische Suhite.

6.40 Mayer: Gyógynövények az orvostudomány szolgálatában.

7.05 Vadászati előadás

7.30 Th. Kapstein: A német misztika útja.

8.00 W. Hagemann: A sötét fölrést gyazdasági és szociális megujhodása

8.30 Tarka est, rádiókabaré. Seifert: Kartner-Lieder. Koschal: Am Wörthersee, Konzertwalzer, Die Nachtigall, Konzertpolka. Rilo: o Miss Hanna (Deppen). Frey: In Köln am Rhein, da gibt’s ein Weinlokal (Kollo). Rosen: Du siehst ja aus wie ein man schatz (W. Rosen). Thoma: Geschichten von Asessor Karichen Fritz Kampers, Ein bisschen Franzözisch, Das Funkgenie, Mann nennt mich die kleine Rahna ( Marcell Rahna). Sternberg- Frank: Wien Weib Wein ( l. Gruber), Wenn is Wiener wald erblüh’n die Feigerl (Reitinger) Brennert: Berliner sein genügt (May). Robert Koppel. Gungl: Die Oberlandler (Schlierseer-Virtuosen- Trio) utána újság és sporthírek

10.30 Tánczene

Boroszló (322.6 m-4 kw)

Gleiwitz (273.7 m – 4 kw)

11.00 Evangélikus istentisztelet. Becker: Weiche nicht!- Der Herr ist Meister. (Gertrud Gottschalk) (Alt). „ Du und deine Verantwortunk” ( Pfarrer Konrad Günzel). Schreck: Wir sind dein Reger: O Herr Gott, nimm du von mir. Beethowen: Die Liebe des Nachsten (Gertrud Gottschalk) (Alt)

12.00 Énekkari hangverseny

2.00 Rejtvények

2.10 Ketészet

2.20 A növekvő német élelmiszerimport előadás.

2.50 Mesék

3.20 Sakk

4.00 Gramofonzene. Lortzing: „ Undine”, ária (Heinrich Schlusnus). Kreisler: „Liebesfreund” ( Maria Ivongrün). Charpentier: „ Louise”. „Seit mein Hertz” (Feiliche Hüni Mihacsek). Bizet: „Draussen am Wall von Sevilla”. „ Carmen” (Sigrid Onegin). Standke- Taubert: „ Mein süsses Lieb, mir traumte” (Franz Völker). Lincke: „O Frühling, wie bist du so schön”, Walzer. Gellin und Borgström: Positiv- Walzer. (Harmonika Duett). Lehár: „Niemand liebt dich so wie ich”, Foxrott. „Singvögelchen”. „ Der Hampelmann”. „ Komm wilde Rose von Santa fe”. Onestep.

5.00 Irodalmi eőadás

5.30 Dalok. R. Franz: Aus meinen gossen Schmerzen-Madchen mit dem roten Mündchen-Im Herbst- Ein Stüdlein wohl vor Tag- Es hat die Rose sich beklagt-P. Cornelius: Untreu-Veilchen-Wiegenlied-Schmetterling-Nachts-Denkst du an mich-R. Franz: Die Lotosblume-Für Musik- Stille Sicherheit-Zwei welke Rosen-Vöglein wohin so schnell.

5.50 „ Négyszem között”. Interjú a Prága-Boroszló futballmérkőzés bírájábal, H. Retschuryval.

7.10 W. Lengerke saját novelláiból olvas fel.

8.00 Sven Scholander német gitárdalokat énekel.

9.00 „ Der Mann im Regen” A Lippschitz egyfelvonásosa, személyek: A férfi (Gerhardt Ritter) a nő (Nita Burg) a szobaleány (Thea Schönwasser), utána hírek és tánczene.

Brünn (441.2 m 3 kw)

9.00 Mezőgazdasági hírek

9.30 Prágai átvitel

11.00 Zenei matiné. Dvorák: Karnevál nyitány, Smetana: A Moldva szimf. költemény, Fibich: Az Arkunas eset ária. Dalok, Novák: Tót suite. Smetana: Az ördögfal. ária Dvorák: Legenda. Bradac Pilzeni dalok. Suk: Mese op. 16 Janácek: Oláh táncok. Dvorák: Szláv tánc.

4.30 Katonazene

5.30 Népfőiskolai előadás

6.00 Német előadás

6.30 Prágai műsor

8.00 „ A hazug és a fia” Sreda egyfelv bohózata.

8.40 Schubert: Hangverseny. Beethowen: IV. szimfónia. Boieldieu: A navarrai hercegnő ária, Mozart: Menüett. Puccini: Manon Lescaut fant. Mendelsohn: Fantázia op. 78. Olione: Bölcsődal. Laparra: Két melódia. Lebrun:Andante Charpentier:Olaszországban suite. Boelmann: Allegro Cherpentier: Róma suite.

11.15 Hírek

Daventry-Experimental (491.8 m 30 kw)

4.30 Katonazene

8.55

9.45 Londoni átvitel

9.50 Hírek

10.00 Szimfónikus hangverseny, M. Balfour és Edna Iles közreműködésével.

Frankfurt (428.9 m 10 kw)

Cassel (272.5 m 1.5 kw)

8.30 Egyházi zene

11.00 A gyemek esztétikai nevelése. előadás.

12.00 Rossini hangverseny A tolvaj szarka nyitány. La Boutique Fantisque fant Tell Vilmos nyitány A sevillai borbély, fant

2.00 Bábszínház „Frau Holla” bábjáték

3.00 Dalok énekkari hangverseny

5.00 F. Wolf saját novelláiból olvas fel

6.00 Filozófiai előadás

6.30 Humoros költemények

7.30 Bevezető zenei előadás

7.30 „ A Rajna kincse” Wagner operája Clemens Krauss vezénylésével Wotan Donner, Froh, Loge (Rich vom Scheidt, Adolf Permann