Az 1944. november 21-i hírek és a másnapi újságok híranyagának összehasonlítása

A Rádiójáték wikiből

Kulcsár András:

Az 1944. november 21-i hírek és a

másnapi újságok híranyagának összehasonlítása

„1944. március 19-én Németország megszállta Magyarországot. Három nappal később a liberális, független és baloldali sajtót betiltották. Két ideérkezett német külügyi tisztségviselő pártfunkcionárius feladata volt a náci német minta átvételének keresztülvitele. Az 1944. április 6-i kormányrendelet a miniszterelnököt felhatalmazta, hogy államérdekből bármikor felfüggesszen vagy megszüntethessen bármilyen időszaki kiadványt… Hamarosan már csak kér nyilas lap jelent meg eredeti formájában…”<ref>Buzinkay Géza: Kis magyar sajtótörténet, Budapest, Haza és Haladás Alapítvány, 1993, 194. p.

</ref> Ennek is köszönhető, hogy 1944. novemberében alig néhány lapot adtak ki, a Budapesten kiadott lapok jelentős része a náci propaganda érdekeit szolgálta, míg a már a szovjetek által felszabadított és megszállt területeken kiadott néhány lap a baloldali propagandát szolgálta. Ilyen lap volt például a Szegeden kiadott DÉLMAGYARORSZÁG, a HÍREK, vagy a Magyar Ujság, amelynek fejlécén a következő szöveg volt olvasható: MAGYAROK! FOGADJÁTOK BIZALOMMAL A FELSZABADÍTÓ VÖRÖS HADSEREGET!

A szélsőjobboldali lapok közé tartozott többek között a Magyar Futár, az Összetartás, a Szittyakürt, az Egyedül Vagyunk, a Nemzeti Ujság, a Függetlenség – Esti Ujság, vagy a Nyilaskereszt, de ezeknek nagy része november végére megszűnt, vagy nem volt aki félretegyen belőlük 1-1 példányt. Az Összetartás az OSZK-ban zárolva van. A

Vajna Gábor belügyminiszter beszédéről összesen 2 lap számolt be: a Függetlenség – Esti Újság, valamint a NEMZETI UJSÁG és UJ NEMZEDÉK. Az előbbi vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály (a tájékoztatásügyi államtitkár) által szerkesztett lap, amelynek főmunkatársa Rajniss Ferenc volt, propagandaszerűen számolt be a belügyminiszteri beszédről. Egy rövid idézet után, amely szinte csak „apropója” a cikknek, a továbbiakban a hungarizmus szépségéről, a jövőbe vetett hitről, valamint az áldozatvállalás szükségességéről esik szó: „Csak az a nemzet maradhat fenn, amely tud becsületesen, bátran, önfeláldozóan küzdeni, küzdelem pedig nincs áldozatok nélkül”. Ebből is tisztán kiderül, hogy a lap a Nyilaskeresztes Párt sajtója és szócsöve, amely gyakorlatilag folytatta, újraírta és felerősítette Vajna Gábor belügyminiszter kaposvári beszédét.

Egy másik budapesti lap, a Nemzeti Ujság és Uj Nemzedék szintén beszámolt a beszédről, de sokkal tárgyilagosabban, megfelelve a mai hír követelményeinek: nem kommentál, nem magyaráz, csak tömören összegzi az eseményeket, méghozzá kronologikusan. A rövid cikk során több idézet is fellelhető. A cikk szerzője tényszerűen leírta a történteket, de nem próbálta meg befolyásolni az embereket, a cím is egyszerű és egyértelmű: Vajna Gábor belügyminiszter beszéde Kaposvárott. Az újság a Magyar Távirati Irodától szerezte információit, forrását a cikk során a szerző meg is jelöli. Annak ellenére, hogy ez a lap is jobboldali, jelentős az eltérés, itt nem zengnek ódákat a hungarizmusról, és nem térnek el a tárgytól, nevezetesen a belügyminiszter beszédétől, azt vezsik alapul, és arról szól az egész cikk.

A legtöbb hír, korántsem meglepő módon az újságokban is a magyar hadieseményekről szólt, mint ahogy a rádióban is ezekről számoltak be a leghosszabban, mivel ennek volt a legnagyobb a hírértéke. A hadieseményekről már több lap is beszámol, sőt a különböző országrészek történéseit legtöbbször külön cikkek dolgozták fel. A NEMZETI UJSÁG és UJ NEMZEDÉK a már korábban vázolt tényszerű, tárgyilagos újságírást alkalmazta a hadijelentéseknél is, nem próbálta meg elleplezni a harcok várható alakulását és a nácibarát Magyarország számára negatív eseményeket sem. Szó esik a Budapesttől keletre zajló csaták során megsemmisült 249 szovjet páncélosról és rohamlövegről, továbbá a Mátránál, Gyöngyösnél és a Duklai hágónál történő heves összecsapásokról, a német és magyar seregek sikeres elhárító hadműveleteiről.

Külön cikk foglalkozik a kiskőszegi orosz hídfő elfoglalásával, a dunai zsilip megnyitásával, amelynek segítségével elárasztották az oroszokat, az Apatinnál történt sikeres német légitámadással, valamint a fákra menekült szovjetek és partizánok lelövésével. Egy kisebb cikk pedig említés szintjén foglalkozik az Ungvár térségében zajló „heves harcok fellángolásával”.

Az események alakulásáról „A legnagyobb képes magyar hetilap a Magyar Futár” is beszámolt. A leginkább képekből és képaláírásokból felépülő lap több képpel szolgál például a Budapest környéki és a Duklai hágónál zajló harcokról, de a Hadijelentések, csaták és új fordulatok című rovatban olvashatunk is a rádióbeszéd során elhangzott eseményekről. A propaganda szerű bevezetés után viszonylag tárgyilagos cikk következik, amely nem túl hosszan ugyan, de foglalkozik a magyarországi fronttal. Beszámol az apatini és kiskőszegi hídfők elfoglalásáról: „Az apatini hídfőből a megáradt Duna öntötte ki a bolsevistákat, a kiskőszegi hídfő vörös csapatait pedig német csapatok ellentámadása csaknem teljesen megsemmisítette”. Szó esik a Vecsésnél visszavert orosz támadásról, valamint a Hatvan, Miskolc térségében dúló küzdelmekről. A keleti hadszíntér beszámolója hasonlóan végződik, mint ahogy az egész cikk kezdődött: buzdítással és dicsérettel, így a cikk elveszíti korábbi tárgyilagosságát. A lap azonban cikkeit tekintve nem túl jelentős, ellenben rengeteg képpel találkozhat az ember a hetilapban, ezzel gyűjtötte olvasótáborát.

A Függetlenség - Esti Ujság a címlapon hozta le a kiskőszegi eseményeket, a főcím: SZÁZNÁL TÖBB SZOVJETPÁNCÉLOS PUSZTULT EL A KISKŐSZEGI HÍDFŐ ELÁRASZTOTT TERÜLETÉN. A cikk beszámol az apatini és kiskőszegi orosz hídfőállások együttes időben történt elfoglalásáról, és a szovjet csapatok súlyos veszteségeiről. Ebben a cikkben már azt írják, hogy mindkét hídfőt a zsilipek megnyitása után árasztotta el a Duna. A mintegy 100 szovjet páncélos elpusztítása kapcsán hírt kaphatunk arról, hogy a német jelentés kihangsúlyozta a magyar csendőrök szerepét az ellentámadás során. További beszámolót olvashatunk a Vecsés, valamint Tura és Gyöngyös között zajló „különösen súlyos” harcokról. A cikk írója kiemeli, a német, és magyar csapatok hősies helytállását az orosz támadások visszaverésénél. Szó esik az Ungvár környéki harcokról, egy új adattal is találkozunk, amit eddig sem a rádióban, sem a másik újságokban nem olvashattunk: a „hét-nyolc gyaloghadosztály és tekintélyes páncélos erő bevetéséről” a szovjet csapatok részéről, amit a magyar – német seregek visszavertek.

Egy másik cikk szintén beszámol kicsit részletesebben az Ungvár térségi eseményekről, továbbá a miskolci és duklai hágónál zajló csatákról, méghozzá az MTI jelentései alapján. Egy harmadik cikk is foglalkozik az Ungvár és Tokaj környéki harcokkal, méghozzá a keddi német hadijelentés, amit a véderő főparancsnoksága adott ki.

A DÉLMAGYARORSZÁG, A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Lapja, amelyet Szegeden adtak ki, és a szerkesztőbizottságának tagja volt többek között Révai József is, a Magyar Kommunista Párt tagja, más szemszögből közelíti meg a magyarországi eseményeket. A londoni rádió beszéde alapján, ami a Tass Irodától szerezte információit, azt írják, hogy a „Szovjet hadsereg felszabadította Diósgyőrt”. Ezzel az információval korábban nem lehetett találkozni. A szélsőjobboldali lapokban írt jelentős anyag és emberveszteségekről sem olvashatunk a lapban. Sőt a londoni rádió egyik hírmagyarázója szerint az, hogy Budapestet még nem foglalták el a szövetséges csapatok, csak a „Vörös Hadsereg és az angolszász repülők türelmének” köszönhető. A kommentárban azt is olvashatjuk, hogy Budapestet csak az mentheti meg a teljes pusztulástól, ha nyílt várossá teszik, mint ahogy Róma esetében történt. Eszerint az álláspont szerint nem a német és magyar hadak hősies védelmének és erőfeszítéseinek köszönhető az, hogy Budapestet és több vidéki nagyvárost még nem foglaltak el a szövetséges csapatok, hanem pusztán a szövetséges seregek türelmének és a jó szándékuknak, hogy inkább bevonulnának a városba, mintsem lerombolják azt. Vajna Gábor belügyminiszter beszédével ellentétben itt tehát egyértelműnek veszik, hogy a háború eldőlt, már csak az a kérdés, hogy mennyi időn belül és mekkora magyar veszteségekkel lesz vége.
Csak egyetlen lap van, amely beszámol a tiszti kaució megszűnéséről: a NEMZETI UJSÁG és UJ NEMZEDÉK. A forrás a rádióbeszédhez hasonlóan a Magyar Távirati Iroda, így a beszéd és a szöveg szinte teljesen megegyezik, bár a cikk kicsit bővebb terjedelmű. A többi lap, még említés szintjén sem szól erről a rendelkezésről.
A Bulgáriában zajló eseményekről több újságban is olvashatunk, de a bolgár milícia vezetőjének leváltásáról egyikben sem tesznek említést. A HÍREK című, szovjetekhez kötődő lap például beszámol a bolgár fegyverszüneti bizottság üléséről, valamint egy másik cikkében a fasiszta nemzeti propagandabizottság 70 tagjának letartóztatásáról. A fegyverszüneti bizottság üléséről a Magyar Ujság is beszámolt RÖVID HÍREK rovatában.
Az 1944. november 22-i újságok a rádiósbeszédek során említetteken kívül természetesen foglalkoztak más témákkal is. A nyugati hadszíntér mindegyik lap esetében fontos, de itt is megfigyelhető, hogy a jobb, ill. baloldali újságok mennyire eltérően közelítik meg a dolgokat. A Metz és Aachen környéki csatákról írnak a legtöbbet. Majdnem minden lapban találhatóak Hitlerrel és Sztálinnal kapcsolatos hírek, olykor pletykák. A NEMZETI UJSÁG és UJ NEMZEDÉK, valamint a Függetlenség – Esti Ujság az a két lap, amely a hivatalos nyilatkozatokat és rendeleteket közzétette. A lapok nagyrészt ugyanazokat a híreket dolgozták fel, a budapesti lapoknak általában ugyanazok a forrásai: Magyar Távirati Iroda, Német Távirati Iroda, Interinf. A jobboldali és baloldali lapok jellemzően a saját szemszögükből előnyös híreket közölték előszeretettel, a számukra hátrányos információkról pedig nem nagyon írtak. Mint azt a Miskolc környéki események is mutatják, olykor a lapok egymással ellentétes információkat szolgáltattak.

Bibliográfia

Magyar Ujság, 1944. november 23. (csütörtök), 36. szám

DÉLMAGYARORSZÁG, Szeged, 1944. november 22. (szerda), I. évf., 3. szám

HÍREK, 1944. november 22. (szerda), 15. szám

Függetlenség – Esti Ujság, Budapest, 1944. november 22. (szerda), XII. évf., 266. szám

Magyar Futár, 1944. november 22. (szerda)

NEMZETI UJSÁG és UJ NEMZEDÉK, Budapest, 1944. november 22. (szerda), XXVI. évf., 260. szám

Buzinkay Géza: Kis magyar sajtótörténet, Budapest, Haza és Haladás Alapítvány, 1993.

Kókay György: A magyar sajtó története, Budapest, Sajtóház Kiadó, 2001.